Hirben.hu Hírben jók vagyunk! EQ vagy IQ?
Többféle intelligenciát lehet megkülönböztetni: létezik nyelvi, zenei, matematikai-logikai, testi intelligencia, és természetesen, melyről a cikkben is bővebben írunk, az érzelmi intelligencia (Tarkovács, 2020). A leginkább ismert az IQ, azaz az intelligenciahányados (angolul intelligence quotient), amely az ember intellektuális, értelmi képességeinek és potenciáljának mértéke (vagyis mennyire vagyunk okosak). Az értelmi intelligencia mellett kissé megkésve kapott helyet az érzelmi intelligencia, Daniel Goleman 1995-ös Emotional intelligence című könyvével nyitott új fejezetet a pszichológiában és a menedzsmentben egyaránt.
Az érzelmi intelligencia (angolul emotional intelligence, EI) alatt ezzel szemben azt a képességet értjük, hogy az egyén milyen jól tudja felismerni (azonosítani), megélni, megérteni és kezelni az érzelmeket, elsősorban a sajátjait, majd ezek ismeretében másokét is. Azok a képességek, mellyel egy érzelmileg intelligens ember rendelkezik (Mayer és Salovey, 1997):
- azonosítani, megélni, kifejezni és
- integrálni az érzelmeket (gondolatok érzelemalapú újrarendezése, vagyis gondolkodik és érez egyszerre),
- valamint értelmezni az érzelmeket és
- a viselkedés során kontrollálni azokat (nem elfojtani, letagadni).
Aki jelentőséget tulajdonít saját belső érzéseinek és érzelmeinek, együttérzőbbé válhat másokkal szemben is. Képes elválasztani magát a viselkedést a viselkedést generáló érzelmektől (Tarkovács, 2020). Az emberi érzések jönnek-mennek, nem irányíthatóak, önmagukban se nem jók, se nem rosszak – az általuk kiváltott viselkedés azonban már nem feltétlenül semleges. Az érzelmi intelligencia azt is mutatja, mennyire vagyunk tudatosak saját érzelmeinkkel, illetve az általuk kiváltott (zsigeri) reakciókkal, viselkedéssel – vagyis hogyan kezeljük az érzelmeket: amit diktál az érzés, „felindulásból”, vagy tudatosan kezeljük és „helyére rakjuk”.
Magasabb érzelmi intelligenciaszinten például már nem vesz magára olyat az adott személy, ami valójában nem is ellene szól. Nem véletlenül nevezik ezt a képességet „emberekhez való intelligenciának” is. Akinek magasabb ez az értéke, az szociálisan sokkal aktívabb. Érzékenyebb mások belső lelkivilágára, jobban olvassa őket, és jobb eszközöket képes használni a kezelésükre (Tarkovács, 2020).
Az EI (vagy EQ) megmutatja, mennyire tudunk együttérzők és megértők lenni másokkal, illetve önazonosak lenni saját magunkkal.
A viselkedésünk, alkalmazkodóképességünk, tanulási hajlandóságunk, emberismeretünk, problémamegoldó és döntéshozatali készségünk valahol mind ezt a szintet tükrözi. Következésképp ide sorolható a kapcsolatkezelés, kommunikáció (nonverbális értelemben is), a reziliencia, együttműködési és szociális készségeink is (Lengyel, 2023). De nem elhanyagolható tulajdonság az optimizmus, a kitartás, a türelem vagy a stresszkezelő képesség sem, melyek szintén az EI-hez kapcsolhatóak (Bajor, 2024).
Fogalmak:
- A motiváció alatt jelen esetben nem a külső jutalmakat értjük (pl. a pénzt), hanem belső tényezőket, amelyek kiváltják a flow-érzést.
- A reziliencia, azaz a lelki ellenálló-képesség azt mutatja meg, hogyan tud az illető alkalmazkodni a változó (elsősorban külső) körülményekhez (erről a témáról részletesen egy következő cikkünkben írunk).
- A szociális készség olyan sikeres eligazodás a társas és társadalmi kapcsolati mintázatokban és hálóban, amely segíti a magasszintű együttműködést, megszilárdítja a családi, munkahelyi-és egyéb szociális kapcsolatokat.
- Az empátia a másokkal való együttérzést jelenti, beleérző képességnek is hívják. Az a képességünket, melynek segítségével érzékeljük és megértjük mások érzéseit.
Miben különbözik az IQ és az EQ?
Az érzelmi intelligencia különbözik az intellektustól, az IQ és az EQ között nincs ismert kapcsolat. Nem lehet megjósolni az érzelmi intelligenciát az alapján, hogy valaki mennyire okos. Az intelligencia a tanulási képesség, mely 15 évesen ugyanolyan, mint 50 évesen.
Az érzelmi intelligencia ezzel szemben olyan rugalmas készségek összessége, amelyeket gyakorlással lehet elsajátítani és fejleszteni.
Bár egyes emberek természetüknél fogva érzelmileg intelligensebbek, mint mások, akkor is lehet magas érzelmi intelligenciát fejleszteni, ha nem születünk vele (Bradberry, 2014).
Miért fontos az érzelmi intelligencia a mindennapi életben?
Nem feltétlenül a szakmai elismerés és a karrier határozza meg (és adja meg) az egyén boldogságát, bár sokáig hitték azt. Főleg a kelet-európai társadalmakban „bevett” gyakorlat a szülők részéről, hogy gyermekük tanuljon, szerezzen felsőfokú végzettséget (dolgozni ráér később is), mert ez ad neki elismerést a munkaerőpiacon, így nem lesznek anyagi gondjai, és a „jó” munka által gyermekük boldog lesz.
Azonban az ember nemcsak társas, hanem érző lény is. Az önmagunkkal és másokkal való […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!