A 191/2009. (IX. 15.) kormányrendelet értelmében 2025. január 15-től a vállalkozó kivitelezők kötelesek felelősségbiztosítási szerződést kötni az általuk vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott – többek között személyi sérüléses és dologi – károk, valamint az ezekkel összefüggő sérelemdíjak megtérítésére. A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie többek között a biztosított vállalkozó kivitelezővel munkaviszonyban és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre, valamint az alvállalkozókra is.
Az érintett 150 ezer vállalkozás töredéke kötött
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az építőipari vállalkozások száma 2022 végén elérte a 147,4 ezret; ezek több mint 90 százaléka öt főnél kisebb létszámú, míg a legalább ötven fővel működő vállalkozások aránya fél százalék alatt van. A legtöbb építőipari vállalkozás az épületgépészeti szerelés és a befejező építés alágazatokban működik, számuk 45 ezer, valamint 34 ezer.
Az építőipari cégek jelentős része mikro- és kisvállalkozás, amelyek gyakran egyéni vállalkozásként működnek (utóbbiak száma 2023 végén meghaladta a 85 ezret), tevékenységi körüket tekintve például kőműves-, ács-, villanyszerelő-, festő-, burkolóvállalkozások. Az építőiparban foglalkoztatottak száma 2022-ben elérte a 375 ezer főt, ami mintegy 35 ezer fős növekedést jelent a Covid-járvány előtti időszakhoz képest.
Gyakori kérdés a hozzánk forduló ügyfelek részéről, ezért fontos kiemelni, hogy a kormányrendelet értelmében az építőipari cégek mellett kivitelezőnek számítanak a kisebb munkákat vagy felújításokat végző – akár másodállású – egyéni vállalkozók is, tehát január 15-től nekik is rendelkezniük kell kivitelezői felelősségbiztosítással. Becslésünk szerint január elejéig legfeljebb a piac 10 százaléka kötötte meg a kötelező felelősségbiztosítást, ezért a következő másfél hét során több tízezer érdeklődőre számítunk, hiszen január 15-ig még több mint százezer hazai építőipari vállalkozásnak kell megtennie ezt
– hívta fel Póta Zsolt, a Pannon-Safe biztosításközvetítő cégvezetője.
Évi 51 ezer forint alatt nem lehet megúszni
A kormányrendelet a cég vagy vállalkozó utolsó lezárt üzleti évében elért nettó árbevétel alapján határozza meg a biztosítás fedezetét, vagyis a biztosító által károkozás esetén térítendő összeg felső határát. A hazai építőiparban dolgozó legtöbb kivitelező a legalacsonyabb sávba kerül:
amennyiben előző évi árbevételük nem haladja meg a nettó 100 millió forintot, akkor káreseményenként 20 milliós, míg összesen egy évre maximum 40 millió forintos fedezetű biztosítás megkötésére kötelezi őket a kormányrendelet.
Tehát például egy 11 […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!