A hétfő reggelt még 397,5 körül kezdte a magyar fizetőeszköz az euró ellenében, de péntek délután már 403 felett is járt az árfolyamkereszt. A dollárral szemben a hétfőn látott 367 alatti szintekről péntekre már 374 fölé is felszúrt a forintárfolyam. Rodic Ádám, az MBH Elemzési Centrum elemzője azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyesült államokbeli fogyasztás alapú infláció közlését követően – amelyet a Fed is kitüntetetten figyel – kisebb korrekció történt az euró-dollár keresztben, amely a forint további gyengülését is megállította.
Így pedig érdemes az elemző szerint azt is külön kiemelni, hogy szerdáról csütörtök reggelre az amerikai kereskedési szakasz során 1,0735-ig gyengült az euró/dollár kereszt. Csütörtök délután ismét 1,08 fölé erősödött az euró, de ez a megszokotthoz képest nem vezetett a forint izmosodásához. Így a hazai fizetőeszköz leértékelődése mögött belföldi okokat érdemes keresni, különösen annak fényében, hogy a régiós devizákhoz képest is gyengébben teljesített a magyar fizetőeszköz a mögöttünk álló héten.
Rodic Ádám az Indexnek azt emelte ki, hogy a forint alulteljesítése mögött több dolog is állhat:
- Egyrészt az amerikai vámbejelentés, miszerint április 2-től 25 százalékos teher kerül az import autókra, nem segítik a magyar ipari kilátásokat.
- Másfelől megjelent egy olyan hír is, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium előírja a jövőben a befektetési alapoknak, hogy több állampapírt kell tartaniuk.
Utóbbi nyilvánvalóan megnöveli a keresletet az állampapírpiacon, de a befektetőket aggaszthatta az az üzenet, amit ez potenciálisan jelent, „miszerint a költségvetési élénkítés fedezetét szeretné így mesterségesen megteremteni a kormány. Főként a rövid lejáratokon. Csütörtökön magyar idő szerint délután, de az amerikai piacok nyitásával egy időben 403-ig is felszúrt a forint az euróval szemben. Elképzelhető, hogy a tengerentúli befektetők ezt a hírt értékelték és néhányan pozíciózárásba kezdhettek” – összegezte az MBH Elemzési Centrum elemzője.
Így intézték el a héten a forint sorsát
Egy másik forintgyengítő tényező lehet még, hogy a negyedév végéhez közeledve a bankok a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által előírt devizamegfelelési mutatók teljesítése céljából az azonnali devizapiacon forint eladóként jelenhettek meg, hogy negyedéves átlagban teljesíthessék ezen kötelezettségüket. Ha így van, akkor a jövő héten nem kizárt az erősödő korrekció – Rodic Ádám szerint, aki később kiemelte:
Ennek esélyét erősíti, hogy az MNB adatai szerint a bankok március 27-én és 28-án rendre 50 millió euró, illetve 560 millió euró értékben nyújtottak be ajánlatokat az MNB felé a devizalikviditást nyújtó FX-swap tendereken, amit a jegybank teljes egészében el is fogadott. Mindez arra utalhat, hogy a bankok a spot piacon is erős devizakeresletet támaszthattak.
Fundamentális oldalról pedig pénteken kiderült, hogy a magyar folyó fizetési mérleg többlete is alacsonyabb lett a piaci konszenzusnál, amely így kevésbé tud támaszt nyújtani a forintnak a kedvezőtlen hírfolyam közepette.
Regős Gábor, Gránit Alapkezelő vezető elemzője szerint egyértelműen kijelenthető, hogy ez a hét nem a forint hete volt, érdemi gyengülés történt az euró ellenében, ami a mostani inflációs helyzetben mindenképpen káros. Szintén hangot adott annak, hogy a forint heti gyengülésében kisebb szerepet játszott a dollár-euró árfolyam alakulása.
A jelentősebb gyengülés csütörtök délután történt a befektetési alapokra vonatkozó szabályozás bejelentését követően.
Az új szabályozás alacsonyabb hozamokat jelent az állampapíroknál, azaz a külföldi befektetőknek kevésbé éri meg ezeket venni, ami a forintra gyengítőleg hat.
A kormány szerint ez a magyar emberek érdeke
És itt érdemes kitérőt tenni. A Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtökön jelentette be, hogy „a Magyar Állampapírok vásárlása össztársadalmi, közös érdek, hiszen biztonságos, alacsony kockázatú és kedvező kamatot fizető értékpapír.” Ezért a hazai állampapír vásárlásának további ösztönzése érdekében a kormány arról döntött, hogy 2025 októberétől az 5 százaléknyi éven túli állampapír tartását meghaladóan a befektetési alapoknak eszközeik további legalább 3 százalékát rövid lejáratú állampapírban kell tartaniuk.
A gazdasági tárca kommunikációja szerint az állampapír egy olyan befektetési elem, amely a stabilitást segíti elő, ezért – az intézkedés értelmében – a befektetési alapok tartási kötelezettsége 2026 áprilisától 6+4 százalékra nő. Ez a kötvényalapok esetében jelentősebben, 10+5 százalékos mértékre emelkedik. Az állampapírok vásárlásának ösztönzése, amellett, hogy egy megbízható befektetési formát támogat, a kiegyensúlyozott államadósság kezelés és a magyar lakosság számára biztonságos, diverzifikált portfoliók kialakításának szempontjából is kiemelt fontosságú.
A Nemzetgazdasági Minisztérium indoklásában kiemelte, hogy fogyasztóvédelmi szempontból, a befektetők biztonsága érdekében is kiemelten fontos, hogy az alapok megjelenítsék jelölésükben, hogy az adott alap forint, vagy devizás befeketést tartalmaz-e túlnyomórészt, azaz a nettó eszköztérték legalább 80 százalékát kitevő értékben. A lakosság információhiányát kihasználva gyakran csak a kiugró hozamok kerülnek fókuszba, ezért az állampapírok előtérbe helyezésével a kormány a magyar emberek érdekeit tartja szem előtt. Ezt a megjelölést és besorolási feltételt a kiszámíthatóság és a transzparencia jegyében az alapnak 5 évig biztosítania kell.
A kormány szerint a fentebbi szabályozás lehetővé teszi, hogy a nyilvános befektetési alapok a diverzifikált portfolió és a magas hozamok mellett a lakosság azon szempontjait is figyelembe vegyék, hogy az állampapír egy fontos, alacsony kockázatú, társadalmi felelősségben szerepet játszó értékpapír, így látható hangsúlyt kapjon portfolió elemként.
Regős Gábor szerint nem segített ugyanakkor a forinton az […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!