Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Mint korábban megírtuk, a vártnál magasabb februári inflációs adat után Orbán Viktor miniszterelnök kedden bejelentette, hogy március közepétől a harminc alapvető élelmiszerkategória esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot.
Erre azért volt szükség, mert a kormányzat számításai szerint több termék esetében a haszonkulcs indokolatlanul magas volt, azaz jóval drágábban adták a kereskedők, mint a beszerzési ár. Aznapi Facebook-posztjában György László gazdaságstratégiákért felelős kormánybiztos is túlzó áremelésekről írt.
A miniszterelnök kiemelte, hogy a tojás esetén ez az árrés 40 százalék, a vaj és a tejföl esetén pedig több mint 80 százalék volt. Az árrésstop bejelentését követően lapunk birtokába került a lista az érintett élelmiszerekről. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arra számít, hogy 2 százalék körül csökkenhet az élelmiszerinfláció az intézkedésnek köszönhetően.
Közben voltak, akik kételkedésüknek adtak hangot a lépéssel kapcsolatban, például az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ), bár elismerték, hogy mivel a korábban bevezetett árstopokhoz képest most szélesebb a kijelölt termékek köre, így nehezebb lesz más élelmiszerekre áthárítani az intézkedés hatását. Pénteken pedig az Economx hasábjain Bubenkó Csaba, az Egyenlő.hu modern szakszervezetek elnöke fejtette ki a véleményét az árrésstopról:
Indokolt és megalapozott lépés az árrésstop elrendelése a nagy árbevételű láncoknál, amelyek nem mutogathatnak a kormányra azzal, hogy a túlzott adóterhek, például a különadó miatt emelik az egekbe az élelmiszerárakat.
Ezzel párhuzamosan a Magyar Szocialista Párt, a Demokratikus Koalíció, a Jobbik és a Momentum után már a Tisza Párt is konstansan azt szeretné, hogy általános forgalmi adót (áfa) csökkentse le a kormány. Erről csütörtöki cikkünkben részletesen írtunk, értékelve az áfacsökkentést is.
Az áfacsökkentés nem garantálja az alacsonyabb árakat
Több olyan adócsökkentés volt az elmúlt években, amik az élelmiszerkereskedelmet uraló cégeknél kompenzálták a különadó vagy az évenkénti béremelések kötelező terheit – világított rá Bubenkó Csaba.
Az sem garantálná a vásárlóknak az alacsonyabb árakat, ha az összes élelmiszer áfáját levinnék 5 százalékra – közvetítette Bubenkó gondolatait az Economx. Emlékezetes, hogy korábban több terméknél már csökkent a forgalmi adó, ám a fogyasztói árak alakulásából utóbb látható volt, hogy a különbözetet a legtöbb üzlet nem adta tovább a vásárlóknak.
Itt lehetnek az eltúlzó bolti árrések
Bubenkó Csaba felidézte: a kormány az elmúlt években 19-ről 9 százalékra csökkentette a társasági adót (nyereségadó), míg a munkáltatói költségeket 2017 óta 28,5-ről 13 százalékra mérsékelte. Csak ezek az intézkedések milliárdos nagyságrendű összegeket hagytak a vállalatoknál, amit a kiskereskedelemben a multiláncok is élvezhettek.
„Főként, hogy a 2022-es inflációs robbanás után hónapról hónapra horribilis áremeléseket dugtak le a fogyasztók torkán” – emlékeztetett, aminek eredményeként szerinte az élelmiszerüzletek már tavaly ősszel visszaálltak a korábbi forgalmi szintekre, ledolgozták a megelőző két év veszteségeit. Vagyis, úgy alakították az árakat, hogy a bevételből még az adók vagy a magasabb szállítási, bérleti, működési költségek […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!