Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A blokklánc-technológia megértéséhez célszerű némi filozófiai-történeti kitekintést tenni. Története egészen a 80-as évek végére, a kriptoanarchista mozgalomhoz nyúlik vissza. Timothy C. May és társai már akkor megfogalmazták azt az aggodalmat, hogy a technológiai óriáscégek túl nagy befolyást szerezhetnek az emberek adatai felett. Ez a gondolat vezetett el ahhoz az elképzeléshez, hogy az egyéneknek technológiai eszközökkel kell visszaszerezniük az irányítást saját pénzügyeik és személyes adataik felett.
Ebből az eszmei háttérből született meg 2009-ben a Bitcoin – az első olyan digitális pénz, amely nem igényel központi hatóságot a működéséhez. A mögötte álló blokklánc-technológia új korszakot indított el a pénzügyek világában.
A Bitcoin – bár volatilis volt az árfolyama az évek során – az első olyan kritpovalutává vált, amely az aranyhoz hasonlóan egyfajta menekülőutat jelentett a befektetések terén. Jó példa volt erre Oroszország, melyet az európai uniós szankciók egyik elemeként lekapcsoltak az SWIFT-rendszerről (egy nemzetközi elektronikus kommunikációs rendszer, amelyen keresztül a bankok egymás közötti bankközi forgalmat bonyolítanak le, azaz fizetéseket teljesíthetnek és számolhatnak el egymással.), melynek hatására kripto-kereskedésbe fogott. A feltehetően rendelkezésre álló olcsó áram segítségével mintegy 30 ezer dollárért tudtak Bitcoint bányászni. Viszonyításképp a Bitcoin aktuális árfolyama 83 ezer dollár felett, 30,5 millió forint körül mozog, igaz, nem olyan rég még 100 ezer dollár felett is járt a jegyzés.
Emberek helyett a rendszerben van a bizalom
A blokklánc alapjaiban különbözik a hagyományos adatkezelési rendszerektől. Egy elosztott főkönyvi technológia (DLT), amely decentralizált módon működik, vagyis nincs egyetlen központi entitás, amely irányítaná vagy módosíthatná az adatokat.
A rendszer egyik legnagyobb előnye a bizalom nélküli működés: a tranzakciók érvényesítését és hitelességét nem egy központi szereplő végzi, hanem a hálózat tagjai konszenzus-mechanizmusokon keresztül ellenőrzik egymást. Mindez lehetővé teszi a tranzakciók gyors, átlátható és megmásíthatatlan rögzítését. Ez gyökeresen ellentétes a bankrendszerek logikájával, ahol központi szerverek és hatóságok tárolják, védik és hitelesítik az adatokat.
A blokklánc-technológia alapjaiban alakítja át a pénzügyi szektort, jelentős hatékonyságnövekedést és biztonságot nyújtva mind az intézmények, mind az ügyfelek számára – mondta a Bankchain.hu által szervezett konferencián Vidákovics Attila, a szervező, magyar tulajdonú Mosaic Galaxy vezérigazgatója. Az egyik legfontosabb előnye az adminisztrációs folyamatok egyszerűsítése, amely az „egyetlen igazságforrás” elvére épül. A megváltoztathatatlan és átlátható adatkezelés révén csökkennek a tranzakciós költségek, gyorsabbá válik az elszámolás, és megszűnnek a manuális adatellenőrzésből adódó hibák.
A blokklánc-technológia fejlődése elérte azt a szintet, ahol már nem csupán digitális pénzügyi tranzakciókra használható, hanem összetett informatikai megoldások is futtathatók rajta. A harmadik generációs blokkláncok lehetővé teszik, hogy a vállalatok saját igényeikhez és iparági szabványaikhoz igazított rendszereket építsenek. Ez különösen fontos a pénzügyi szektor számára, ahol a hatékonyság és a biztonság kiemelt szerepet kap. Az új technológiai megoldásokra a fiatalabb generációk nyitottabbak
– hívta fel a figyelmet a cégvezér.
„A decentralizált pénzügyek első generációjától (Bitcoin, 2009) az okosszerződések és a decentralizált alkalmazásokon át (Ethereum, 2015) eljutottunk a skálázhatóság fázisáig (Cardano, Polkadot, Solana, 2020), amelyben már a különböző blokklánc-hálózatok kommunikálnak egymással, de a fenntarthatóság is fő szemponttá vált. Eközben a mesterséges intelligencia, az IoT és a fejlett decentralizáció térhódításával sokan már 2023-tól a negyedik generációról beszélnek” – mutatta be a blokklánc-generációk mérföldköveit Vágvölgyi Attila, a Mosaic Chain vezető blokklánc-fejlesztője.
Világok találkozása (ütközése)
A decentralizáció alapelve nehezen illeszkedik a bankszektor erősen szabályozott, központosított működéséhez. Mégis, a pénzügyi intézmények egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a technológia iránt.
Nem véletlen, hiszen a blokklánc számos előnyt kínál a bankok számára:
- Gyorsaság: a blokklánc-alapú tranzakciók másodpercek alatt lezajlanak, míg a hagyományos utalások több napig is eltarthatnak – bár ma már velünk és az AFR, vagyis az azonnali fizetési rendszer
- Átláthatóság és biztonság: a tranzakciók nyilvánosan követhetők és nem módosíthatók.
- Költségcsökkentés: a közvetítők kiküszöbölése és az automatizálás révén csökkenthetők az adminisztratív költségek.
„Az okos szerződések automatizálják a pénzügyi műveleteket, csökkentve a bürokratikus akadályokat és a közvetítő szereplők szükségességét. Az előre meghatározott feltételek alapján végrehajtott tranzakciók nagyobb biztonságot és kiszámíthatóságot biztosítanak, minimalizálva a csalások és visszaélések lehetőségét. A rendszer átláthatósága és megváltoztathatatlansága hosszú távon megbízhatóbb és hatékonyabb pénzügyi szolgáltatásokat eredményez” – jelezte Vidákovics Attila.
A konferencián ennek jegyében mutatkozott be az IOP Global GmbH is, amely a BC2IP platformjával kívánja segíteni a vállalatokat üzleti titkaik és szellemi tulajdonjogaik védelmében. Az IOP Global GmbH képviseletében jelen volt Dieter Klomfaß igazgató, Markus Maiwald, a cég blokklánc-szakértője és társalapítója, valamint Dr. Jörg Wagner szabadalmi ügyvéd a Trierpatent IP-ügyvédi irodából. A konferencián bejelentették, hogy a Mosaic Chainre költöztetik a BC2IP jogkezelési és azonosítási technológiáját.
A Mosaic Galaxy társalapítója és technológiai vezetője szerint a publikus, illetve konzorciális, privát blokklánc-infrastruktúrák előnyeihez nem fér kétség, ugyanakkor vannak kockázatok, melyeket kezelni kell. „A blokklánc mellett szóló érvek azonban jókora többségben vannak, hiszen a decentralizáció azt jelenti, hogy nincs egyetlen hibapont, a kriptográfia szavatolja a beépített biztonságot és azonosítást, de fajsúlyos tényező a transzparencia és a változtathatatlanság is” – mondta Molnár Péter.
A rendszergazda nélküli működés kiküszöböli a központi szereplők manipulációs lehetőségét, növelve ezzel a rendszer biztonságát. A decentralizáció biztosítja, hogy az adatok védettek maradjanak, és ne legyen egyetlen sebezhető pont, amely támadás vagy visszaélés célpontjává válhat.
Lépett az MNB
Egy új, az MNB koordinálásával létrehozott blokklánc technológián alapuló osztott főkönyvi lakásbiztosítási és hitelfedezeti adatbázis révén jelentősen egyszerűsödik a jelzáloghitelt nyújtó bankok és a hitelfedezeti lakásbiztosítást nyújtó biztosítók közti kommunikáció. Ez megkönnyíti a bankok hitelfedezettel kapcsolatos egyes feladatainak ellátását és csökkenti az ügyfelek ügyintézési terheit, mivel az ügyfélnek jelzáloghitel igénylés során – az intézmények többszöri meglátogatása helyett – lehetősége van kizárólag a hitelintézetnél történő ügyintézésre, biztosítóváltás esetén pedig a bankok felé nem kell külön bejelentést tenni […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!