A nemzetközi pénzügyi rendszer jelentős átalakulásának lehettünk tanúi 2024-ben, amelynek egyik legszembetűnőbb jele a globális aranyláz kibontakozása.
Az arany ára történelmi csúcsra emelkedett, meghaladva a 2800 dolláros szintet unciánként, ami 35 százalékos növekedést jelent az év eleji szinthez képest. Ez a kiemelkedő teljesítmény jelentősen felülmúlja mind az amerikai részvénypiacok 20 százalékos emelkedését, mind az európai tőzsdeindexek teljesítményét.
Az aranyat hagyományosan biztonságos menedéket jelentő befektetési eszköznek tartják. A piaci turbulenciák, az infláció vagy a geopolitikai instabilitás időszakában is hajlamos megtartani vagy növelni az értékét.
Az újkori aranyláz elsődleges mozgatórugói a központi bankok, különösen azokban az országokban, amelyek igyekeznek csökkenteni kitettségüket a dolláralapú nemzetközi pénzügyi rendszerrel szemben. A jelenség nem új, az emberek és intézmények évszázadok óta vásárolnak aranyat tartalékolás, befektetés céljából, és ezalól nem kivételek a jegybankok sem. A központi bankokra ugyanakkor nagyobb felelősség hárul, mivel ők az országuk számára képeznek és tartanak fenn tartalékot. A jegybanki aranytartalék fizikai formában történő aranyvásárlást jelent, amit az adott ország központi bankja raktároz el belföldön és/vagy külföldön.
Magyarország is beszállt
A vásárlások mögött három fő stratégiai megfontolás azonosítható – írja elemzésében a Politico.
- Rendszerszintű kockázatok kezelése: az USA, valamint Európa növekvő adósságterhe (az amerikai államadósság már a GDP 124 százalékát teszi ki) aggodalomra ad okot a tartalékok kezelői körében. Számos központi bank jelentős amerikai államkötvény-állománnyal […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!