Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A kormány szerdán bejelentette, új gazdaságpolitikai akciótervről döntött. A gazdasági semlegességgel összhangban a terv három pillér mentén összesen 21 intézkedést tartalmaz. A lépés semmiképpen sem meglepő, az új kormányzati intézkedéseket a nemzetgazdasági miniszter pont az Indexnek adott interjújában lengette be.
Az akkor körvonalazódó lépések így már testet öltöttek. Három kulcspontot emelt ki a kormány: a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakhatás biztosítása, valamint a Demján Sándor Program, melynek célja a vállalkozások – elsősorban a kis- és középvállalkozások –méretének megduplázódása.
Most nem leptek meg senkit
„Mindhárom pillér kiemelkedő fontossággal bír” – mondta az Indexnek Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki szerint a bérek felzárkóztatása egyrészt kulcskérdés a jólét szempontjából, másrészt szükséges ahhoz, hogy a munkaerő itthon maradjon, ne más országokban keresse boldogulását. Ehhez persze az is kell, hogy az érték növekedése euróban is megmaradjon, és ez segíti a fogyasztás bővülését is.
Az Index az elmúlt csaknem két évben számos alkalommal igyekezett felhívni a figyelmet, hogy jelentős mértékű lakhatási válság nehezíti a mindennapokat. Így egyáltalán nem meglepő, hogy a lakhatási kérdéseknek szintén több vetületük van. A megdrágult fővárosi lakhatás egyrészt megdrágítja a megélhetést, márpedig akinek vidékről felköltözve sokat kell lakhatásra költeni, az lehet, hogy akkor már egy kicsit tovább megy nyugatabbra. Sokan kiköltöznek a főváros környékére vagy akár még messzebbről járnak be – ez számukra időveszteség, és a környékbeli települések infrastruktúráját sem erre a népességszámra tervezték.
Regős Gábor szerint a kkv-k támogatása azért fontos, mert a gazdaság alappillérét jelentik – jellemzően ezek a vállalkozások vannak magyar tulajdonban, a megtermelt profitjuk itthon hasznosul. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kitért arra is, hogy pozitív hatásként jelölhetjük meg, hogy régóta fennálló problémák kezelése kezdődik el, ami érdemben segíteni tudja a növekedést is.
Természetesen vannak kockázatok, amelyekre figyelni kell. A lakásokkal kapcsolatos programpontoknál például fennállhat annak a veszélye, hogy az az építőipari árak emelkedésében csapódik le, ez pedig nem cél. Az Airbnb túlzott szigorítása visszavethetné a turizmust – nem véletlen, hogy itt nem született egyik napról a másikra döntés, hanem vizsgálják, hogy pontosan mi legyen a szabályozás.
A nyugdíjpénztárak esetében kockázat lehet a pénzügyi tudatosság csökkenése, a nyugdíjcélú megtakarítások egy részének felélése – itt nagyban segíthet, ha egy hosszú távú koncepcióként a nyugdíjpénztárak egyszerre segíthetik a nyugdíj és a lakáscélokat, hiszen ez egyaránt hozzájárulhat az öngondoskodáshoz, és végső soron mind a nyugdíjcélú, mind a lakáscélú megtakarításokat erősíti. „Lehetnek tehát kockázatok, de ezek mértéke messze nem olyan jelentős, mint amilyen nagy az a három problémakör, amelynek megoldására a mostani akcióterv vállalkozik” – összegezte az Indexnek Regős Gábor.
A kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arra is kitért, hogy az akcióterv fedezetét jövőre a kormányzat által 4 százalék feletti növekedés adhatja. Így Virovácz Péter, az ING vezető elemzője annak a véleményének adott hangot, hogy szerinte nagy meglepetésről nem beszélhetünk a bejelentésekkel kapcsolatban: egyrészt már egy ideje lebegtették ezeket az intézkedéseket, másrészt ahhoz, hogy bármennyire is reális legyen az érdemben 4 százalék feletti gazdasági növekedés jövőre, ahhoz kell a belső élénkítés. „Nyilvánvalóan az, hogy a kormány a 2026-os parlamenti választások előtti évre időzítette mindezeket, szintén nem meglepetés.” Az ING elemzője szerint sok tekintetben lehet némi növekedési hozadéka ezeknek az intézkedéseknek, de sok esetben kockázatos lépésnek tűnnek, mivel rövid távon inkább a politikai haszon söpörhető be a negatív kockázatok megjelenése mellett,
miközben érdemi pozitív hatást a gazdaságra csak hosszabb távon gyakorolhatnak.
A jövő évi költségvetést legkorábban decemberben véglegesíthetik. Mivel jelenleg csak annyit tudni a jövő évi költségvetésről, hogy 3,7 százalékra tervezik a hiánycélt, de nem tudjuk a mögöttes friss sarokszámokat, sem pedig az új makrogazdasági pályát, így nehéz megítélni, hogy ez most a takarón túli nyújtózást jelenti-e.
De alapvetően a költségvetésen belüli átcsoportosításokkal megteremthetőek ezen programoknak a forrásai. Az már más kérdés, hogy a konvergenciaprogramban tavasszal lefektetett makrogazdasági és költségvetési pályát alapul véve már ezen Akcióterv hiányában sem tűnik könnyen teljesíthetőnek a hiánycél kiigazító intézkedések nélkül
– összegezte Virovácz Péter. Viszont Regős Gábor szerint a hiány lefaragása és az aktuális évi hiánycél betartása elsődleges kérdés. Ennek elmaradását sem a piac, sem a hitelminősítők nem tolerálnák, erőteljes negatív következményekkel járna, a forint gyengülne, az államadósság finanszírozása drágulna.
Szerinte a mostani intézkedéscsomagon látszik, hogy nem a pénzosztás vagy a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!