Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Gazdasági semlegességet hirdetett Orbán Viktor, amelynek egyik pillére a megfizethető lakhatás. Lapunk számos cikkben foglalkozott a lakhatási nehézségek kérdésével. Az általunk kérdezett számos szakértő mindegyike kivétel nélkül visszajelezte, lakhatási válság uralkodik – egyedül az MBH Bank szakértői jelezték kérdésünkre ennek ellenkezőjét –, ám hangsúlyozták, hogy a jelenség nem magyar sajátosság, Európa-szerte tetten érhetők. (Nem véletlen, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének programjában is kiemelt helyet kapott a lakhatási nehézségek kezelése.)
Ebben az írásban konkrét példákon keresztül jeleztük, miért nehéz ma Magyarországon otthonhoz jutni: legyen az saját ingatlan vagy lakásbérlés. (A hazai ingatlanpiacon 90 százalék körül alakul a saját tulajdon aránya.) Röviden összefoglalva: magas ingatlanárak és szintén magas bérleti díjak, amelyeket alacsony fizetésekből kellene kigazdálkodni.
Ezek a lépések, javaslatok vannak a csőben
Úgy tűnik tehát, hogy a kormány is felismerte, a lakhatás megoldása jelenleg nehézséget okoz Magyarországon, főleg a fiatalok számára. A múlt heti Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter bejelentette, a kabinet a fiatalok lakhatásának javítása érdekében programot hirdet kollégiumi férőhelyek bővítésére. Erre Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kapott felkérést, akinek emellett meg kell vizsgálnia a lakbérszabályozásra vonatkozó nemzetközi gyakorlatokat, beleértve az Airbnb-t. A csomagban továbbá benne lesz a lakásépítés gyorsítása is.
Ezek mellett további intézkedésekkel pezsdítenék fel az egyre jobb formát mutató, ám a korábbi csúcsoktól elmaradó ingatlanpiaci tranzakciószámokat. A Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentése szerint az önkéntes nyugdíjpénztárakban lévő megtakarításokat 2025-ben adómentesen lehet lakáscélokra fordítani. Az ingatlan.com számításai szerint ezáltal 300 milliárd forint landolhat az ingatlanpiacon, ami viszont a lakásárak további növekedéséhez vezethet. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy jövő tavasszal a kimagasló hozamot nyújtó prémium-államkötvényekből származó, több ezer milliárd forintnyi megtakarítás jelentős része is a lakáspiacon kereshet helyet magának. Ez a két tényező komolyan felpörgetheti jövőre a lakáspiaci forgalmat, egyben a drágulást is felgyorsíthatja, ezért megéri minél előbb lépni azoknak, akik most terveznek lakásvásárlást. Az ingatlanáraknál ugyanis már most is 6-7 százalékos drágulás látható éves szinten, ami jövőre még nagyobb mértékű lehet – jelezte Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Emellett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arra kéri a pénzintézeteket, hogy önkéntes alapon 5 százalékban maximálják a lakáshitelekre vonatkozó teljes hiteldíjmutatókat (THM).
Nézzük, milyen hatásai lehetnek!
A csőben lévő javaslatokat, lépéseket a Balla Ingatlan, az Otthon Centrum, valamint a GPM Kft. szakértőinek segítségével vettük górcső alá.
„Fontos hangsúlyozni, hogy gyakorlatilag minden európai országban nehéz a lakáshoz jutás. Néhány ország, mint például Ausztria vagy Németország, előrehaladott ennek kezelésében, elég ha csak a jelentős mennyiségű, évente több ezer bérlakásépítésre, valamint a szabályozott keretek között működő bérlakáspiacra gondolunk. Itthon egyelőre mindkettő hiányzik, az ez irányba tervezett lépések mindenképp üdvözlendők volnának” – mondta az Index kérdésére Balla Ákos, a Balla Ingatlan alapító tulajdonosa.
Az Otthon Centrum (OC) is rámutat, hogy az albérletárak korlátozására vannak nemzetközi példák, ám „nagyon sok minden múlik a részleteken”. A befektetési piacot ma inkább a lakásár-növekedéssel elérhető hozam motiválja, kisebb mértékben a bérbeadással realizálható hozam. Amennyiben ez tovább csökken, akkor egy ilyen intézkedés önmagában inkább elriasztja a befektetőket, ami a kínálat szűküléséhez és a bérleti díjak emelkedéséhez vezet – vélik.
A többek között ingatlankivitelezéssel, -felújítással, -üzemeltetéssel és vagyonkezeléssel foglalkozó GPM Kft. vezetője szerint a mostani kormányzati elképzelések sokat tudnának segíteni, ám ehhez először az általános gazdasági helyzetnek kell javulni.
Az EU egyik legszegényebb országaként ne csodálkozzunk, hogy ilyen magasak a lakhatási költségek a jövedelmekhez képest. Alulról kellene támogatni a lakáspiacot, lakbértámogatással, első lakáshoz jutás támogatásával
– fogalmazott Csuhay Attila, aki emellett arra is rámutat, hiába tűnnek jónak a kabinet kezdeményezései, megvalósításuk és a pozitív hatások kifejtése éveket vesz igénybe. „Ezért továbbra is sebtapasznak gondolom a lakhatás javítását célzó kormányzati intézkedéseket, amelyek ráadásul nem a valós problémákat oldják meg, vagy csak részben segítenek rajta” – hangsúlyozta.
Balla Ákos is úgy látja, a legnagyobb lakhatási nehézséget okozó probléma a magas lakhatási költségekben keresendők. Budapesten minimum 200 ezer forint az az összeg, amit egy honfitársunk lakhatásra költ egy hónapban, rezsivel együtt – ez ráadásul az a belépő szint, ami nem feltétlenül a jó lokációban lévő és jó minőségű ingatlant jelenti –, a felső határ pedig a „csillagos ég”. Amennyiben számba vesszük a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nettó átlagkeresetekre vonatkozó adatait (438 400 forint), láthatjuk, hogy egy magyar lakos fizetésének közel felét lakhatásra költi, ám még rosszabb a helyzet, ha a hazai fizetési viszonyokról jóval valóságosabb képet rajzoló mediánjövedelemhez (362 900) viszonyítjuk a lakhatási kiadásokat.
Budapesten egyébként átlagosan 200–250 ezer forintért lehet lakást bérelni, az árak értelemszerűen kerületenként változnak. „Onnan indul a lakhatási válság, hogy az átlag- vagy az alatt keresők, vagy épp az egyedülálló szülők jövedelmük nagy részét lakhatásra költik” – mutatott rá Balla Ákos.
Az Otthon Centrum szakértői emlékeztetnek, hogy a korábbi kormányzati támogatási rendszer kizárólag a keresletet ösztönözte, ami hozzájárult a lakásárak növekedéséhez. A kínálat bővítése akár közvetlen, akár közvetett módon mindenképpen befolyással lehet az ingatlanpiacra, kérdés, milyen időtávon és az egyes földrajzi körzetekben milyen léptékben lesz hatása, és tud-e érdemi változást hozni.
Sok olyan kezdeményezés, intézkedés történt az elmúlt években, amellyel egy-egy részproblémára igyekeztek előremutató megoldást találni, ezek végrehajtásában a rendszerelvűség és a kiszámíthatóság mintha elsikkadt volna. A már bevezetett, többször módosított és a most induló programok, támogatások rendszerbe foglalása mellett fontos volna, hogy az egyes célcsoportok (munkaerőpiaci vagy felsőoktatási mobilitás kapcsán bérlők, az első lakásukat vásárló fiatalok, a gyermeket vállaló családok stb.) gazdasági terhelhetőségéhez és valós céljaikhoz igazodó ösztönzési rendszer alakuljon ki, amelyben a piaci logika és a méltányosság együtt érvényesül
– foglalták össze.
Adódik a kérdés, mi lehet a megoldás? A válasz egyszerű: olcsóbb bérleti díjak. „Felvetődhet a lakbér központi szabályozása, amelyet törvényi úton nem tartok szerencsésnek, bár Ausztriában például bérletidíj-plafon van érvényben. Ám idehaza a piaci folyamatokba ilyen formában történő belenyúlás nagyon könnyen a szürke, illetve fekete bérleti piac felé terelné a tulajdonosokat/bérlőket. Lenne egy szerződésben foglalt hivatalos bérleti díj, az azon felüli rész pedig zsebbe menne” – hívta fel a figyelmet Balla Ákos.
Csatasorba az üres lakásokkal!
A lakbérszabályozással kapcsolatban Csuhay Attila kifejtette, ő sem ért egyet az állam piaci folyamatokba történő ilyen mértékű beavatkozásával, így a terézvárosi Airbnb-„népszavazással” sem. „Amennyiben az állam szeretné megoldani bizonyos csoportok lakhatási […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!