Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Vizi E. Szilveszter az Indexnek adott nagyinterjújában többek között arról beszélt, hogy
- a minisztériumok tervszerűen gazdálkodnak, nem érzik az alapkutatások fontosságát;
- a tudományban, a művészetben nincs demokrácia;
- a harcot vállalni kell a hatalommal szemben;
- szerinte Orbán Balázs esete a tudomány ünnepe;
- a Richter egészen kiemelkedő szerepet játszik a gazdasági életben.
Mivel foglalkozik mostanában? Mik a legfontosabb kutatási területei?
Még mindig a központi idegrendszerben az ideghálózatok közötti kommunikációs rendszerrel foglalkozom. A korábbi felfedezésem szerint, amit Amerikában, monográfiában és több dolgozatban publikáltam, az, hogy az emberi agyban nem csak digitális kommunikációs rendszer van. Az egyik ideg a másikhoz szorosan kapcsolódik, de emellett létezik egy analóg rendszer is, ami azt jelenti, hogy a felszabaduló kémiai ingerületátvivő anyagok folyamatosan terjednek az agy idegsejtjei között. A kémiai anyagok pedig az ideghálózatok között tartós hatást fejtenek ki.
A felfedezése új területeket nyitott meg bizonyos betegségek kezelésében. Hol lehet ezt pontosan hasznosítani?
A depressziótól kezdve a Parkinson-kórig nagyon sok mindent meg lehet ezzel magyarázni. Az utolsó dolgozatom két hónappal ezelőtt jelent meg a gyógyszerkutatásokat érintő legjelentősebb tudományos lapban. Ahol pedig most beszélgetünk, a Kísérleti Orvosi Kutatóintézet együttműködik a magyar cégek közül a leginnovatívabb, legtöbb szabadalommal rendelkező gyógyszergyár kutatóival. Magyarország versenyképességének alapvető feltétele, hogy olyan termékek – ebben az esetben gyógyszertermékek – kerüljenek a piacra, amelyekben nagyon sok a hozzáadott magyar szellemi tőke. Így a profit, ami keletkezik, magyar kézbe kerül, enélkül csak bedolgozók, munkások vagyunk.
Hosszú évtizedek óta kutat, ezért van összehasonlítási alapja: milyen most a kutatói élet Magyarországon?
A kutatóélet mindig nehéz. Magyarországon ennek egyik oka, hogy bár forráshiányban dolgozunk, a probléma inkább az, hogy valamit felfedezni, majd elvinni a célig, hogy kézzelfogható, eladható termék legyen, roppant nehéz. Nincs megfelelő mértékű kockázati tőke a kutatásokban, hiányzik a gazdasági kultúránkból.
A minisztériumok tervszerűen gazdálkodnak, nem érzik az alapkutatások fontosságát, pedig a további kutatásokban csak ezekre lehet építeni.
A kockázati tőke hiánya miatt a zseniális magyar kutatók külföldre mennek, és az ottani eredményekért kapnak Nobel-díjat. Pedig higgye el nekem, tehetségekben hihetetlen termékeny a Kárpát-medence. Mi nagyon tehetséges nemzet vagyunk, és a világ kultúrájához és tudományához sokkal többet adtunk, mint amennyi a létszámunkból, a nemzeti jövedelmünkből következne.
Az emberi természet része a megalkuvás
Ha jól értem, akkor ön szerint nem most a legoptimálisabb Magyarországon kutatóként elhelyezkedni?
Ha így teszi fel a kérdést, akkor azt mondom, hogy az alapkutatásoknak célorientáltabbaknak kellene lenniük. Ezt támogatni kell, de csak akkor, ha konkrét célokat jelölnek ki. Nagyon fontos, hogy a kutatók megjelenítsenek egy célt, amely beleilleszkedhet például az ország fejlesztési területeibe.
nálunk A tudományban, valamint a művészetben nincs demokrácia, itt meritokrácia van, csak értékrendben lehet gondolkodni.
Az Operaházban teljesen mindegy, hogy a tenor jobb- vagy baloldali, egy dolog számít: a legjobb legyen. Ez a tudomány területén is hasonlóan működik. Ennek érvényt kell szereznie a Magyar Tudományos Akadémiának azzal, hogy világossá teszi a véleményét, amit nem szabad elhallgatni, mert az esetleg nem illik bele a mainstreambe, az éppen elfogadott nézetekbe. Mindig következetesen a minőséget kell képviselni. Ugyanakkor itt óriási hiba van a magyar értelmiségi elitben is.
Megtenné, hogy ezt bővebben kifejti?
Az emberi természet része a megalkuvás. A többség igyekszik alkalmazkodni, ám például az én tudományos eredményeim azért voltak lényegesek, mert szembementek az addig elfogadott tézisekkel, tagadta az akkori tankönyvi adatokat. Mivel szembementem a fősodorral, mindig nehézségbe ütköztem, de a mai értelmiségben ezt hiányolom. A harcot vállalni kell a hatalommal szemben.
Nem inkább a hatalom terjeszkedik túl napjainkban?
A hatalom úgy jár el, ahogy azt a természete megköveteli. Az a dolga, hogy az értelmiségi világban a művészet, a sport és a tudomány eredményeit felhasználja, hogy a nemzet, az ország számára tudja azzal a közjót szolgálni. Ám az értelmiségi elitnek meg kell tudni jelenítenie, hogy szerintük hova kellene allokálni a forrásokat. A tudomány eredményeinek a mindennapi gyakorlatában és a tudományos kérdésekben csak a tudósok dönthetnek.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2024/12/09/vizi-e.-szilveszter-tudomany-kormany-orban-balazs-doktori/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!