Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Tuzson Bence lapunknak adott interjújában beszélt
- az OBH, az OBT, a Kúria és az Igazságügyi Minisztérium egyezségéről,
- az OBT kihátrálásáról,
- az Alaptörvény-módosításról,
- a Büntető törvénykönyv szigorításáról,
- az online csalások elleni küzdelemről,
- az áldozatsegítésről,
- és az igazságszolgáltatás digitalizációjáról.
Orbán Viktor miniszterelnök, valamint Kocsis Máté frakcióvezető is arról beszélt, hogy Donald Trump nyomán az Alaptörvényben rögzíthetik: az ember csak nő vagy férfi lehet. Jön az Alaptörvény következő módosítása?
Vannak olyan dolgok, amelyeket természetesnek gondolunk, ilyen az is, hogy az ember vagy férfi, vagy nő. Látjuk viszont, hogy vannak törekvések ennek az ellenkezőjére. A genderőrületet Brüsszel és a Soros-hálózat megpróbálja Magyarországra is ráerőltetni. A magyar alkotmányosságból közvetve most is az következik, hogy az ember nő vagy férfi, de érdemes megfontolni, hogy ezt konkrétan is rögzítsük az Alaptörvényben. Amikor az Alaptörvény készült, ez még egyértelmű volt, de természetesnek gondoltuk azt is, hogy az anya nő, az apa férfi, végül mégis rögzítenünk kellett ezt az alapot.
Már tizennégyszer módosították az Alaptörvényt, legutóbb az változott, hogy a legfőbb ügyész megválasztásának kritériumai közül kikerült „az ügyészek közül” tétel. Miért húzták ki ezt a részt?
Eddig is többször előfordult, hogy a parlament nem az ügyészek közül választott legfőbb ügyészt. Nem feltétlenül van értelme egy olyan rendelkezésnek, amely ellentétes a jól működő hagyománnyal.
Polt Péter utódjának készítik elő a terepet?
Nem egy konkrét ügyhöz kapcsolódik a módosítás. Amikor az Alaptörvényen változtatunk, áttekintjük, hogy milyen kérdések lehetnek fontosnak, ennél többet nem kell belegondolni.
„Egyáltalán nem erről van szó”
Az elmúlt időszakban az Igazságügyi Minisztérium legtöbbször az Országos Bírói Tanáccsal, az Országos Bírói Hivatallal, valamint a Kúriával kötött megállapodással összefüggésben szerepelt a hírekben. Milyen folyamat előzte meg az egyezséget?
A legfontosabb, hogy a magyar emberek és cégek ügyeiben gyors, méltányos döntések szülessenek. Ez különösen igaz a polgári jogviszonyokra, amelyek hihetetlen mértékben felgyorsultak, akár egy mobiltelefonon is szerződni lehet, a teljesítések is gyorsabbá váltak. Ha egy jogviszonyi kérdést két év alatt bírálnak el, az a mai üzleti életben rendkívül hosszú idő. Nagyon fontos, hogy az élet ilyen típusú változásaihoz hozzáigazítsuk a jogrendszert, de nem szabad úgy tenni, hogy kizárólag a minisztériumban ülve, a saját fejünkből kipattant ötletek alapján változtatunk. A megállapodást bő egyéves előkészítő munka előzte meg.
Kikkel egyeztetett a megállapodás előtt?
Személyesen egyeztettem az összes törvényszék elnökével, az ítélőtáblák vezetésével, találkoztam valamennyi vármegyeszékhely szerinti járásbíróság vezetésével. Megkérdeztem őket, hogy mit tartanak fontosnak, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a működést. Az összes vármegyei ügyvédi kamara vezetésével is egyeztettem. Ezekből a találkozókból születtek meg azok az elképzelések, amelyeket később javaslatként az asztalra tettünk.
A megállapodás viszont nemcsak a hatékony működésről, hanem a bérekről is szól.
A hatékonyság egyik eleme a béremelés, de nem arról van szó, hogy a reformokért cserébe béremelést kértek volna, ahogy fordítva sem történt ilyen, a kormány sem mondta azt, hogy feltételekkel emelnénk a béreket. Egységes csomagról van szó, mindannyian hatékonysági kérdésként kezeltük az ügyet. Aláírta a megállapodást Magyarország legfelsőbb bírósága, a Kúria, valamint az OBH, amely a bírósági rendszer igazgatását végzi, és az OBT, a bírók választott testülete. A megállapodás létrejötte után elkezdődött a végrehajtása, amelynek egyik legfontosabb eleme a nagyon komoly mértékű béremelés. A bíráknál két év alatt 48 százalékos az emelés, egy átlagos bírói fizetés Magyarországon 2 millió 250 ezer forint lesz havonta. A jogász bírósági titkárok és fogalmazók átlagos bére 82 százalékkal emelkedik. Százszázalékos az emelkedés azoknál, akik nem jogászként, hanem tisztviselőként végeznek egyéb munkákat a bíróságokon. A megállapodás néhány konkrétumot tartalmazott, ezenkívül irányokat szabott a továbbiakra nézve. Az Országgyűlés elfogadta a javaslatot, olyan konkrétumokkal, mint a bíróvá válás feltételei.
A megállapodás kritikusai szerint az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztetheti, ha a kormány a reformokhoz kötött béremeléssel zsarolói pozícióba kerül.
Egyáltalán nem erről van szó. Ha valaki elolvassa a megállapodást, láthatja, hogy az nem is ilyen jellegű. A béremelés első lépése már megtörtént, a kormány konkrét kötelezettséget teljesített, miközben a változtatásokhoz szükséges jogalkotási feladat 80-90 százaléka még előttünk van.
Az OBT végül felmondta a megállapodást.
Furcsa és bizonyos értelemben érthetetlen az OBT magatartása. A magánszemélyeknek is, de különösen egy bírói testületnek tartania kellene magát a megállapodásához. Kritikaként fogalmazódott meg például, hogy a kúriai bírók fizetése nagyobb mértékben emelkedett, mint a többi bíróé. Miközben magának az OBT-nek van erről egy határozata, ami rögzíti, hogy más struktúrában kapja a fizetését egy kúriai bíró. A Kúria elnöke bérének bizonyos százalékában van meghatározva a fizetés, a határozat szinte szó szerinti leképzése történt meg a jogalkotásban. Később azt mondani, hogy a korábbi határozatommal nem értek egyet, és kritizálom a döntést, ami a saját határozatom alapján született, az felelőtlen magatartás.
Próbálta meggyőzni az OBT-t?
Ott voltam az ülésükön, és elmondtam az érveimet. Ez nem egy westernfilm, nem azon az alapon működünk, hogy kinek az érvei ütnek nagyobbat. A magyar kormány és az OBT kapcsolata jogilag szabályozott. A kormány nem sértette meg az OBT jogait, ezt ki is kértem magamnak az OBT ülésén. Ha a szervezet mégis úgy gondolná, hogy jogsértés történt, akkor annak rendje és módja szerint az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Ez nem történt meg, csak utólag nyilatkoztak arról, hogy érvénytelennek tekintik a megállapodást. Megértem, ha feszültségek vannak a bírósági szervezeten belül, de az igazságügyi miniszter akkor jár el helyesen, ha távol tartja magát egy másik hatalmi ág belső ügyeitől, ezeket nekik kell rendezniük. Az viszont elvárható, hogy tartsák magukat a saját döntésükhöz, és ne bújjanak ki a megállapodásból egy mondvacsinált ürüggyel. A bíró, aki javaslatot tett a megállapodás érvénytelenítésére, maga mondta el, hogy bíróként ezzel egyébként nem is tudna mit kezdeni. Megnehezíti az együttműködést, ha egy testület nem gondolja át a döntéseit, vagy a megállapodás után meggondolja magát, ez a komolyságot is veszélyezteti. A hozzáállásukat viszont tiszteletben tartjuk, ha nem szeretnének aktívan részt venni a jogalkotási folyamatban, akkor azt tudomásul vesszük.
Az OBT teljesen kimaradhat a folyamatból?
Úgy gondolom, hogy az OBT-nek nemcsak joga a véleményalkotás, hanem egyfajta kötelessége is. Fontosnak tartom, hogy fátylat tudjunk borítani a múltra, de ezt a folyamatot leginkább a bíróságok belső feszültségei generálták. Semmiképpen sem helyes, hogy a belső feszültségből származó konfliktust más szerződő félre vetítsék ki, a belső konfliktusokat házon belül kell tisztázni. Személy szerint nagyra becsülöm az OBT elnökét, fontos és előremutató megbeszéléseket folytattunk egymással. Mi szeretnénk továbbmenni, és bevonni a megállapodást aláíró partnereket a jogalkotási folyamatba. A kötelezettségeinket nem szegtük és nem is szegjük meg.
Mi lesz a megállapodás sorsa az OBT nélkül?
A mi értelmezésünk szerint érvényes a megállapodás, a kormány tartja magát ehhez. Az OBT döntése miatt nem került veszélybe a béremelés sem. A jogalkotási munka most kezdődik, a jogszabályi kötelezettségeknek megfelelően az előkészített jogszabályokat elküldjük véleményezésre az OBT-nek. Mindenben úgy jártunk el, ahogy a törvény előírja.
Veszélyezteti az uniós forrásokat ez a konfliktus?
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!