Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Egy bunker vagy vezetési pont akkor a legbiztonságosabb, ha az emberek nem tudják, hogy hol van. Így volt ez a Horthy-, a Rákosi- és a Kádár-korszakban, és igaz ez napjainkban is, amikor egész Európa háborús pszichózisban él.
Mint ismeretes, az Oroszországgal szemben egyre feszültebb helyzet miatt Németországban 2024 végén megkezdték a bunkerek és más, megerősített építmények összeírását, hogy egy támadás esetén ezek óvóhelyként szolgáljanak a lakosság számára.
A német kormány belügyi szóvivője elmondta, a bunkerek összeírásán jelenleg egy különleges munkacsoport dolgozik. A 83 milliós Németországban mintegy kétezer bunker épült, leginkább a második világháború, valamint a hidegháború alatt. Mára csupán 579 maradt.
A háborús hangulatkeltést csak fokozta, amikor tavaly októberben a német hírszerzés vezetője, Bruno Kahl arra figyelmeztetett, hogy 2030-ra Oroszország készen állhat arra, hogy megtámadjon egy NATO-országot.
De miért van szükség a bunkerek összeírására?
„Hisztériakeltés folyik a német sajtóban. Gyanítom, hogy korábban a kormányválságról akarták csak elterelni a figyelmet, majd a háborús riogatással újabb szavazatokat próbálnak szerezni a február végi választásokon” – vélekedett az esetről egy, a neve elhallgatását kérő történész, aki hangsúlyozta, nincs szükség az ilyen objektumok összeírására, hiszen Németországban, ahogy Magyarországon is, a polgári védelemnek naprakész információi vannak.
Ezek az állami szervek meghatározott munkatervvel, feladatrendszerrel dolgoznak, és nagyon is jól tudják, hogy hol, milyen objektum található, ahol egy rendkívüli helyzetben – például terrortámadás vagy háborús fenyegetés – megvédhetik az állami vezetőket, illetve a lakosságot.
Külön kell választani a katonai vezetési pontokat és a polgári lakosság számára kiépített óvóhelyeket. Ezek többnyire a második világháború előtt és alatt, valamint a hidegháború idején az 1950-es és az 1960-as években épült bunkerek.
Dunavarsányi szovjet atombunker, ahonnét Ausztriát támadták volna
A honi légvédelem egyik kiemelt feladata volt – és ma is az – a repülőterek védelme. Az 1940-es évek első felében a magyar hadsereg minden repülőtér mellett berendezett a törzs, vagyis az irányításban résztvevő tisztek és munkatársai számára egy föld alatti vezetési pontot.
A Dunavarsány közelében lévő föld alatti szovjet atombunker 1969-ben készült el. A titkos bázis a szovjet Déli Hadseregcsoport speciális műszaki alakulatának a tököli szovjet katonai repülőtér tartalék vezetési pontjának épült. Ez azt jelenti, ha a NATO tagországai légicsapást vagy atomtámadást indítottak volna, a katonai vezetés ebből a bunkerből irányította volna a légierő harcát.
A szovjetek sokáig szigorú titokban tartották a bázis létezését, amelynek kódneve „Tulipán” volt. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés felbomlása után, a Magyarországon állomásozó szovjet hadseregcsoport 1991-es távozását követően derült csak fény a szigorúan őrzött bunker titkára.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!