Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A lomtalanítás eddig ismert budapesti gyakorlatát tekintve az ellen nehéz lenne érveket felsorakoztatni, hogy ez egy elavult, 60 éves rendszer. A hulladék ömlesztve lepi el a főváros utcáit, nem lehet szelektálni, ellenőrizni azt. Ezért illegálisan belekerül a veszélyes hulladék és a lakossági lomtalanításra nem jogosult cégek hulladéka is. Évente 30-40 ezer tonnáról van szó, ami teljes egészében lerakóban köt ki. Az ellenérzéseket az is táplálja, hogy ez a fajta lomtalanítás rombolja az egyes kerületekben az utcaképet, nem higiénikus és nem biztonságos, hiszen a lomisok „lefoglalják” a szemetet, miközben a lerakott hulladéknak pusztán a minimális részét használják újra. Jellemzően kiveszik a hulladékból az értékes részt, hiszen alapvetően erre irányul a tevékenységük.
Így aztán a lomizás szempontjából értéktelen szemétkupacokat a kukásautók ömlesztve, válogatás nélkül szállítják el. A lomtalanítás után még külön takarítás is szükséges, ami évente félmilliárd forintba kerül. Nyugat-Európában már rég nem ez a jellemző, de országszerte a hazai településeken sem. Sokak szerint az eddigi rendszer alkalmatlan arra, hogy az elmúlt fél évszázadban többszörösére nőtt hulladékmennyiséget kezelje. Ez alapján világos, hogy átalakítás szükséges, különben a lerakás csak tovább nő.
Új korszak határán a lomtalanítás
Nézzük meg, ezzel szemben mit ígér a kontrollált, gyűjtőpontos rendszer! Érdemes felidézni, hogy a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. és a MOHU Budapest Zrt. képviselői még az óévben, egészen pontosan december 20-án mutatták be az Energiaügyi Minisztérium részére a fővárosban 2025-től bevezetni javasolt, úgynevezett gyűjtőpontos lomtalanítási koncepciót. Igaz, elhangzott, hogy az új rendszer részleteinek kidolgozásához szükség van további egyeztetésekre, amire az új év elején kerül sor.
Az első és legfontosabb gyakorlati paraméter: e szerint évente 3 napon, minden lakástól maximum 800 méterre, őrzött konténerekkel egy gyűjtőpontra lehet elvinni a lomot. Összesen 146 ilyen gyűjtőpont lesz, kerületenként akár 10-12 is. Az időpontról – ahogy eddig is – előzetesen értesítik a lakókat. A helyszínen a MOHU kollégája segít a szétválogatásban, és minden hulladék a megfelelő konténerbe kerül, ahonnan elviszik újrahasznosításra. A konténereket folyamatosan ürítik, nem alakulnak ki szeméthalmok.
Ezzel a rendszerrel a felére lehet csökkenteni a lomtalanításból származó lerakást.
A gyűjtőpontokon a veszélyes hulladékot is le lehet adni, azt ígérik, szabályosan szállítják el onnan. Ha valaki nem tudja egyedül elszállítani a hulladékot a gyűjtőpontig, az önkormányzatnál jelezheti ezt. Rászorultsági alapon (anyagi, egészségügyi, egyéb okok miatt) az önkormányzat adja meg azon lakosok listáját, akiktől a MOHU munkatársai ingyen elszállítják a lomot. Igény esetén a MOHU a piaci ár töredékéért (5800 forint + áfa / köbméter) mindenkinek biztosítja a lom elszállítását. Azzal érvelnek a változás mellett, hogy ez egy előremutató, a városképet, a lakosok biztonságát és környezetünket védő rendszer.
Tilos hulladékot ellenőrizetlenül elhelyezni
Az Index független szakértőket keresett meg, hogy tisztán lássunk, érdemben össze tudjuk hasonlítani az eddig ismert lomtalanítási rendszert a helyébe lépő kontrollált, gyűjtőpontos gyakorlattal. Kérdéseinkre a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) környezetvédelmi tanácsadója, Markó Csaba, illetve Bereczky Gábor, a Védegylet főtitkárhelyettese válaszolt.
Markó Csaba úgy fogalmazott lapunknak, hogy a fővárosban eddig alkalmazott lomtalanítási módszer – ha mindenki ismerné és betartaná a vonatkozó szabályokat – alapvetően két szempontból nem elégíti ki a ma elvárható környezetvédelmi feltételeket.
- Az egyik az, hogy a kihelyezett lomokat vegyesen, tömörítős járművekkel gyűjtik össze, és így hasznosítják az energiatartalmát a hulladékégető műben, vagy „ártalmatlanítják” a hulladéklerakóban. Ezzel lényegében a másoknak még esetleg használható tárgyak és értékes, hasznos alapanyagok kerülnek ki végleg a körforgásból, amelyeket csak újabb természeti erőforrásokból lehet pótolni.
- A másik az, hogy alapkövetelmény, tilos hulladékot ellenőrizetlenül elhelyezni, még két napra is. Nem garantálható, hogy a kitett lomok között ne legyenek veszélyes anyagok – hiába hangsúlyozzák a lomtalanítási értesítők, hogy mit ne tegyenek ki –, ezek kockázatot és veszélyt jelentenek közvetlenül is a környéken élőkre, a levegőbe és a csatornahálózatba mosódva a tágabb környezetre, és nem utolsósorban a kezelő létesítmények biztonságos üzemeltetésére is.
Emellett sokakat irritálnak a lomtalanítás során két napig növekvő, rendezetlen szeméthalmok, a szétszóródó törmelékek, a lomizók ellenőrizetlen tevékenysége. Megjegyzendő azonban, hogy épp ez utóbbiaknak köszönhető, hogy a legtöbb még használható vagy javítható holmi és értékesíthető anyag, ki nem helyezhető dolgok a gyűjtőjárat érkezésekor már nincsenek a lomok között, így biztosítva a körforgásban maradásukat.
Elengedhetetlen a lakosság együttműködése
A gyűjtőpontos rendszer bevezetésének várható konkrét környezeti előnyeiről szólva a tanácsadó elmondta:
Feltételezve a jó tervezést, szervezést, a lakosság együttműködését és igényeinek figyelembevételét, a gyűjtőpontos lomtalanítás az említett problémák kezelésére lehetőséget ad. Biztosítható az újrahasználható vagy javítható holmik elkülönített átvétele és újra forgalomba hozatala, a hasznosítható anyagok szelektív begyűjtése és másodlagos alapanyagokká alakítása. Kevesebb és nem ismeretlen összetételű maradék hulladék kerül égetésre vagy lerakásra. Nem lesznek szeméthalmok, lomizók, a lomtalanítás ellenőrzött körülmények között történhet meg.
Hozzátette: ez évtől uniós kötelezettség a háztartási veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtési rendszerének biztosítása is. Ezt eddig legtöbbször a kerületi önkormányzatok szervezték és finanszírozták szakcégek bevonásával, a lomtalanítás napjára időzítve, a tervezetthez hasonló átvételi pontokat kijelölve, az azt kérőknek biztosítva, hogy például a nagy tömegű háztartási gépekért házhoz mennek. Remélhetőleg ez a szolgáltatás az új rendszerben is elérhető lesz, adott esetben kiterjesztve azt más nagy tömegű, illetve terjedelmű dolgokra is (pl. bútorok, matracok).
Fontos szempont az is, hogy a gyűjtőpontok kialakítása és működtetése mennyire illeszkedik az európai hulladékkezelési trendekhez. Erről Markó Csaba azt mondta: ezek a gyűjtőpontok lényegében ideiglenes hulladékudvarként működhetnek, amire más országokban is van példa, de többnyire más megoldásokkal kombinálva. […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!