Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Április 19-e óta zajlik Budapesten, az Astoriánál a régóta várt gyalogátkelőhely építése, a munkálatokkal összefüggő útszűkülettel, sávelhúzásokkal és dugóban araszolással viszont egészen május 30-ig együtt kell élnie az erre autózóknak, a torlódások miatt megnövekedett károsanyag-kibocsátással pedig az itt élőknek. Mint ismert, Budapest belvárosi részein a legnagyobb a szmogterhelés a fővárosban.
Már csak ezért is érthetetlen (mondhatnánk álnaivan), hogy miért kell a munkát elhúzni több mint 6 hétig. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke szerint 10 nap alatt végezni lehetne vele, miközben világosan látszik, hogy
azért húzzák az időt, hogy a műszaki átadást követően az önkormányzati kampány véghajrájában lehessen általa demonstrálni: Budapest lépést tart a korral.
Az útpályához nem nyúlnak, közműveket nem helyeznek át, csak a szegélyeket igazítják a járdához, az időt mégis valamivel ki kell tölteni. Az időhúzást jól jelzi, hogy ezért a két ellentétes forgalmi irányt korábban elválasztó hosszú járdaszigetet teljes hosszában elbontották, holott elég lett volna csak azon a 10 méteren, ahol a zebra átvezet. Az sem világos, hogy miért ástak le olyan mélyen, hogy még az egykori villamosközlekedést jelző talpfák is kilátszanak. A BKK azt közölte, hogy a munkák nem érintik az M2-es metró aluljáróját, de a 40 centiméter mély leásás Dorner Lajos tapasztalata szerint épp az aluljáró födémjéig történt, méghozzá olyan helyen, ahol nem is lesz zebra. Hozzátette, hogy a helyszínen több napon is 2-3 órás tevékenység (tessék-lássék munkavégzés) után a kivitelezést végzők le is vonultak a munkaterületről. Az útpálya szűkítése azonban maradt, holott – legalább hétvégente – a sitt összébbhúzásával gyorsítani lehetett volna a közút forgalmát.
A BKK 40 millió forintos bekerülési költséggel számol, ami közel a duplája lehet egy jól szervezett, gyors és hatékony kivitelezésnek,
de a VEKE vezetője szerint nem is ez a legszembetűnőbb hiba, hanem az, hogy az összeget a közösségi költségvetés keretéből fedezik, azaz a zebrát itt kifejezetten a választópolgárok javaslatára és nyomására építik meg, holott szükségességéről minimum 15 éve szakmai konszenzus van, már Tarlós István a Nemzet fővárosa című, 2009-ben összeállított programjában is szerepelt: „Akadálytalan és gyalogosbarát járdakapcsolatok és zebrák szükségesek, ma ezek nagyon sok helyen hiányoznak.” Az azóta elkészült mobilitási tervekben ezeknek a zebráknak már a helyét is konkretizálták, megvalósítása tehát a főváros alapfeladata, amit a közgyűlés írt elő neki.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!