Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A köztársasági elnökök ritkán mondanak le, még Magyarországon is, pedig hozzá vagyunk szokva, hogy különös dolgok zajlanak – kezdte Lakner Zoltán a Szabad Európa Elemző című podcastjében, ahol többek között a kegyelmi-ügy részleteit vitatták meg a műsorvezetővel és szóba került Orbán Viktor március 15-i nagygyűlése is valamint az Orbán–Trump-találkozóról is értekeztek.
A politológus leszögezte, hogy a botrány teljes szerkezetét ma sem ismerjük, mert az újságírók kezéből elfogytak az eszközök, nincsenek új információk, nem állnak rendelkezésre források, holott sok a kérdés. Lakner Zoltán szerint az ügy rávilágít arra, hogy létezik egy olyan hatalmi hálózat, amely „képes nemcsak pénzeket szisztematikusan kiszivattyúzni, hanem arra is, hogy utánanyúljon embereknek, kimentse őket, vagy éppen odalökje őket, ha erre szükség van”.
A kegyelmi ügy véget ért
Lakner Zoltán szerint azonban a kegyelmi-ügy véget ért, bár az a meglátása, hogy
van egy összekötő kapocs a régi és az új államfő között, mégpedig az, hogy nem mondanak igazat.
Lakner Zoltán úgy látja, az egész „Magyar Péter-jelenség” is ebből a kegyelmi botrányból nőtt ki. A politológus rávilágított, hogy Novák Katalin akkor nem mondott igazat, amikor azt állította, hogy a kegyelmi döntést azért nem hozhatta nyilvánosságra, mert jogszabályi kötöttségek akadályozták abban. Lakner állítja, nem voltak ilyen jogszabályi kötöttségek. Sulyok Tamás pedig szerinte a családtörténetét illetően állított valótlanságot. Erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
Az ellenzék nem jól lovagolta meg a kegyelmi-ügy keltette hullámokat
A szakértő azt is vizsgálta a beszélgetésben, hogy van-e közös kormányváltó és rendszerkimozdító stratégiája az ellenzéknek a kegyelmi ügy hatására, vagy kizárólag az egymás közötti rivalizálás a cél továbbra is.
Lakner Zotán megerősítette, úgy tűnik, hogy az ellenzéki pártok továbbra sem egyeztetnek politikát, pedig fontos lenne a tanulás és az alkalmazkodóképesség.
Úgy véli, a botrány éppen alkalmas lett volna arra, hogy kimozduljon a politikájuk a rendes kerékvágásból, de ez nem történt meg.
„Az lesz, hogy egy nap kijön tíz darab sajtóközlemény, és egy kicsit mindegyik másról szól majd. És kerülik azt is, hogy együttműködjenek, hogy közösen lépjenek fel mondjuk egy elnökjelölt megnevezése kapcsán, aminek én máig azt gondolom, hogy lett volna a szimbolikus jelentősége, ha az ellenzék tud mutatni valamit” – mondta, hozzátéve, hogy az ellenzék megtehette volna, hogy ellenjelöltet állít, de nem tette. A politológus szerint az ellenzéki pártok – bár országgyűlési határozatokhoz módosító javaslatokat adnak be – most azt állítják, hogy ez egy színjáték, így véleménye szerint következetlenek, hiszen akkor az egész parlamenti tevékenységük is az.
Pont abból maradnak ki, amivel valamilyen víziót tudnának mutatni arról, hogy hogyan képzelik el ezt az országot, kit látnának szívesen az élén
– fejtette ki.
A DK stratégiája „lekicsinylő”
Az ellenzékről szólva kijelentette, hogy a választópolgárok egy jelentős részének a kiábrándultsága reális politikai helyzetmegítélésből adódik, „hiszen azt látják, hogy van egy tucat párt, amelyek nem működnek együtt, egyenként biztosan nem tudnak érdemleges változást előidézni, következésképpen minek forduljanak […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2024/03/08/koztarsasagi-elnok-sulyok-tamas-novak-katalin-lakner-zoltan/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!