Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Tuzson Bence igazságügyi miniszter november 22-én jelentette be, hogy megállapodtak az Országos Bírósági Hivatal, az Országos Bírói Tanács és a Kúria elnökével abban, hogy a következő időszakban a hatékonyság növelése érdekében több változtatást visznek végig a bírósági szervezet működésében. A cél az, hogy hatékonyabbá váljon a bíróságok működése, és a magyar emberek minél gyorsabban juthassanak megfelelő, méltányos döntéshez. A tárcavezető az előzményekről kifejtette, az elmúlt egy évben szinte az összes törvényszékre elment találkozni az ottani vezetéssel. Az ügyvédi kamarák vezetésével is egyeztetett, annak érdekében, hogy átbeszéljék, mire van szüksége a bírósági szervezetnek és az ügyvédi hivatásnak.
A megállapodásnak több eleme van, köztük a fizetésemelés. 2027-ig több lépésben
- a bírák jövedelme 48 százalékkal,
- a bírósági titkárok és fogalmazók jövedelme átlagosan 82 százalékkal,
- az egyéb bírósági alkalmazottak jövedelme száz százalékkal emelkedik.
Egy átlagos bírói jövedelem 2,2 millió, a bírósági titkároké és fogalmazóké 1,1 millió forint lesz. Az egyéb bírósági tisztviselők jövedelme eléri a 850 ezer forintot.
A Magyar Bírói Egyesület úgy kommentálta az egyezséget, hogy „a bírói szervezetnek nem kell nyújtania és nem is nyújthat a béremelésért cserébe »ellenszolgáltatást«, mert még ha ez egy megállapodás aláírásában is nyilvánul csak meg, az a harmadik hatalmi ág függetlenségét sértené. A szervezeti átalakítással kapcsolatos kormányzati tervek támogatása nem lehet a kormányzat által is elismerten szükséges béremelés ára! Működőképes igazságszolgáltatáshoz versenyképes bérek, a bírói függetlenséghez méltó bírói illetmény szükséges, ezeket nem lehet feltételekhez kötve biztosítani”.
A MABIE tiltakozását fejezi ki, mert „a megállapodásban megfogalmazott, az egész szervezetet alapjaiban érintő változtatásokra vonatkozó koncepció kialakításában az érdekképviseletek nem vehettek részt, a MABIE-nek testületi álláspont kialakítására, így az OBT a bírák és igazságügyi dolgozók érdekképviseletei álláspontjának ismerete nélkül döntött a megállapodás támogatásáról”.
A megállapodás bejelentése után néhány nappal lemondott Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke, aki egy kiszivárgott belső beszélgetés szerint elismerte, hogy a kormánnyal kötött megállapodás elfogadása elkerülhetetlen volt. A lemondásról itt írtunk bővebben.
Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a 24.hu-nak adott interjújában kijelentette: „Sokat beszéltünk arról, hogy az igazságügyi alkalmazottak helyzete milyen tragikus, milyen mértékű az elvándorlás. Azt el kellett kerülni, hogy január elsején ismételten mind az igazságügyi alkalmazottak, mind a bírák felé azt kelljen kommunikálni, hogy nincs béremelés”.
Azt mondta a kormány, ha nem írják alá, akkor nem lesz béremelés? – Senyei György erre a kérdésre elárulta: „Ebben a formában ilyenfajta megszólalás felém nem hangzott el. A másik lényeges kérdés, hogy mit tartalmaz ez a megállapodás. Egyfajta irányelveket, tehát ez nem normaszöveg, hanem célokat és eszközöket rögzít”. Az OBH elnöke kitért arra is, hogy „a változások jó része valahol találkozik a bírósági szervezetrendszer racionalizálási igényeivel is”.
Tuzson Bence: Hatékonyságnövelés, betartva a bírói függetlenséget
Tuzson Bence a Magyar Nemzetnek adott interjújában világossá tette: „Az elsődleges célunk, hogy egy hatékonyságnövelést hajtsunk végre a bíróságokon, betartva a bírói függetlenséget”.
A miniszter arra emlékeztetett, hogy „ez a folyamat nem most kezdődött el, hiszen amikor miniszter lettem, elhatároztam, hogy ellátogatok Magyarország mindegyik törvényszékére és ügyvédi kamarájába is. Egyrészt azért, mert jobb, ha nem egy irodából nézve akarjuk a problémákat megismerni, hanem helyben találkozunk velük. Sokáig ügyvéd voltam, és pontosan tudom, hogy ügyvédszemszögből nagyon sok mindent lehet látni az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatban. Ezért tartottam fontosnak, hogy az ügyvédi kamarákkal találkozzam”.
Tuzson Bence a másik oldalról közölte, „a helyi bíróságok látják azt, hogyan működik egy vármegyében a bírósági rendszer. Szeretném megköszönni azt a segítséget, amit helyben kaptam, mert nagyon sok gondolat, szakmai ötlet vetődött fel. Így kialakulhatott a bíróságok működésének hatékonyságára vonatkozó elképzelés. Ezeket egyeztettük a Kúria elnökével, az Országos Bírósági Hivatal elnökével és az Országos Bírói Tanáccsal is, hiszen azt tartottam fontosnak, ha elindítunk egy hatékonyságnövelő intézkedéssorozatot, azt konszenzussal tegyük meg”.
„A bírói függetlenségnek nemcsak érvényesülnie kell, hanem látszania is”
Hack Péter történeti kitekintésként lapunknak elmondta, 1998-tól egy testület, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács végezte a bíróságok igazgatását, ez egy tizenöt tagú testület volt, tíz bíróval, valamint öt külsős taggal. 2011-ben, az Alaptörvény elfogadása után az akkori kormánypárti többség megszüntette az Igazságszolgáltatási Tanácsot, és helyette létrehozta az Országos Bírósági Hivatalt, amelynek első elnöke Handó Tünde volt. A hivatalt 2019 decemberétől Senyei György vezeti.
Ez a hivatal dönt a bíróságokat érintő igazgatási kérdésekben, viszont nem szólhat bele ítélkezési ügyekbe. A bírói pályázatokat a hivatal vezetője írja ki, valamint gazdasági, költségvetési kérdésekben is a hivatal igazgatja a bíróságokat
– foglalta össze a jogtudós.
Hack Péter az Országos Bírói Tanácsról kifejtette: bírókból álló testület, amelynek tagjait a bírók választják. A választási eljárás viszonylag összetett, rögzítve van, hogy az egyes bírósági szintekről hány bírót kell megválasztani, gyakorlatilag egy bírói […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!