Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Hann Endre nyílt levélben fordult a közvélemény-kutatói szakmához, amelyet azzal kezdett, hogy a Magyar Nemzetben három cikk is „foglalkozott a közvélemény-kutatásokkal, határozottan negatív összefüggésben. Ezekben a cikkekben hét nem kormányközeli kutatóintézetet említettek meg név szerint, ezek: 21 Kutatóközpont, Idea, Iránytű, Medián, Publicus, Republikon, Závecz Research.”
A Medián ügyvezető igazgatója úgy látja, hogy „az írások botrányosak, tele sértő jelzőkkel, rágalmakkal, gyalázkodással, és teljesen nélkülözik az egészséges szakmai elemzést, esetleg a jogos, szakszerű kritikát. A felsorolt intézeteket ismételten a »baloldali« és, »balos« jelzővel látják el, nyilvánvalóan stigmatizáló célzattal. A magam részéről ezeket a jelzőket értékmentes kifejezéseknek tekintem, de tiltakozom megbélyegző használatuk ellen. Személy szerint nem tekintem magam baloldalinak – ha egyszavas jelzővel kellene azonosulnom, a liberálist választanám, de ennek szakmai tevékenységemhez semmi köze.”
Hann Endre úgy gondolja, „a kutatók elleni karaktergyilkos kampány megítélésem szerint nem véletlenül indult be éppen most. Hasonló korábban is előfordult már, ha nem is ilyen intenzitással, ilyen nagyszámú célpont ellen. Olyankor lehet ilyesmire számítani, amikor a párt és a kormány kedvezőtlen közvélemény-kutatási eredményektől tart, és megelőző csapással igyekszik hívei körében hitelteleníteni azokat.”
Szaktársak! Kormány-, illetve Fidesz-közeli közvélemény-kutatók! Ezúton szólítalak fel benneteket, hogy egyértelműen foglaljatok állást a szakmánk ellen irányuló szennyes kampány ügyében, a szakmai szolidaritás jegyében határolódjatok el a gyalázatos propaganda-hadjárattól
– kérte a Medián ügyvezető igazgatója.
Lapunk úgy értesült, hogy a Nézőpont Intézet és a Századvég nem nyilvános levél formájában válaszolt Hann Endrének. A két intézet nyitott a szakmai együttműködésre, de a nyilvánosságban nem szeretnék folytatni ezt a vitát.
Információink szerint a magyar közvélemény-kutató intézetek között többször felmerült már, hogy létre kellene hozni valamilyen szakmai minimumot magában hordozó együttműködést, de az erre vonatkozó elképzelések rendszeresen elakadnak. A Századvég egyébként április 30-án tartott konferenciát a választáskutató szakma hazai állásáról, jövőjéről és kihívásairól, amelyen többek között részt vett Stefkovics Ádám (Századvég), Böcskei Balázs (Idea Intézet), Mráz Ágoston Sámuel (Nézőpont Intézet), Sóvágó Sándor (Real-PR 93) és Závecz Tibor (Závecz Research).
A Századvég honlapján elérhető összefoglaló alapján csökken a válaszadási hajlandóság, egyre hevesebbek a kampányok, átpolitizálódott a közvélemény-kutató szakma, „mi, a Századvégnél úgy gondoljuk, hogy ilyen időkben különösen fontos, hogy a szakma megossza és megvitassa egymással a legfontosabb dilemmákat”.
Hann Endre április végén a Klubrádiónak beszélt arról, hogy nemcsak a politikai élet, hanem a közvélemény-kutató szakma is felbolydult. Úgy érzékelte, mintha a közvélemény-kutatók is elbizonytalanodtak volna abban, hogy szabad-e, érdemes-e, helyes-e egy ilyen turbulens időszakban váratlan fejleményekről beszámolni. Mindezt leíró jelleggel fogalmazta meg, nem nagyon azonosul vele.
Forrongás, módszertan, hitelesség
Horn Gábor lapunk kérdésére úgy vélekedett, hogy nehéz helyzetben vannak a közvélemény-kutatók, náluk nehezebb helyzetben csak a választók vannak ebben az időszakban.
Mindig elmondjuk, hogy a közvélemény-kutatás egy pillanatfelvétel, következtetéseket levonni 5-6 hónap tendenciái alapján lehet. Az adatokat sok minden befolyásolja, és 3-3,5 százalékos hibahatárral dolgozunk. Fontos ez a szakma a politikának és a közvélekedéssel foglalkozóknak is, de nem arra használják ezt, amire való, hanem egy pillanatnyi helyzetből akarnak levonni nagy formátumú következtetéseket
– hangsúlyozta a Republikon Intézet vezetője, hozzátéve: forrongó helyzetben mindenki tudni szeretné, hogy pontosan milyenek az erőviszonyok, de a tendenciákat kell figyelni, ráadásul az egy-egy kutatásban látott pillanatképet meghatározza az adatfelvétel időpontja, módszertana, és a feltett kérdés is.
Horn Gábor megjegyezte: „Nem gondolom, hogy reflektálnom kellene arra, hogy egy, a kormányhoz közel álló társaság nekiront az adatainknak.” Hann Endre levelének tartalmát érti a Republikon vezetője, de tudomásul veszi, hogy „olyanokat írnak az ember munkájáról, aminek nincs köze a valósághoz”.
Horn Gábor arra is kitért, egyre több embert kell megkérdezni, mire a kérdezőbiztos megtalálja azokat, akik telefonon vagy személyesen hajlandók választ adni. Leginkább azokat találják meg, akik érdeklődnek a politika iránt, ez a réteg viszont beazonosítja, hogy melyik intézetnek válaszol, és ennek hatására meg is tagadhatja a választ, vagy nem azt mondja, amit gondol, a minta többféle módon torzulhat, ez is okozhatja az eltérő adatokat.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!