Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Balástya közelében található Őszeszéki-tó idén nyáron teljesen kiszáradt. A 71 hektáros horgásztóban egy csepp víz sem található, holott számos kedvelt halfaj élt vizében, és a térségben 143 védett, valamint fokozottan védett fajt tartanak számon. Nem messze innét, a mórahalmi Nagyszéksós-tó is kiszáradt, ahogy eltűnt a víz a Kakasszéki-tavakból is.
Az aszály természetes jelenség, azonban a klímaváltozás egyik következményeként előfordulási gyakorisága és tartóssága is nőtt. További fontos jellemző, hogy gyorsabban alakul ki, mint a korábbi években, aminek egyik oka a hirtelen felmelegedés, a sokévi átlagértékeknél jelentősen magasabb napi maximum-hőmérséklet
– nyilatkozta az Indexnek Kozák Péter. Az Alsó-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője hozzátette, Magyarországon átlagosan minden második-harmadik év aszályos, az erősségében és kiterjedésében van jelentős különbség. A 2022. évi aszály nemcsak hazánkban, hanem az egész európai kontinensen rekordot döntött. 2024-ben ugyan valamivel kisebb az aszály erőssége, azonban térbeli kiterjedése nagyobb.
Szubmediterrán éghajlat a Kárpát-medencében
A hosszan tartó aszályos időszakban az alföldi folyók vízszintje alacsonyan van. A Maros több pontján szinte lábbal lehet átkelni a folyón. Kozák Péter szerint a hidrológiai aszály elérte a folyókat is, azonban vízszintjeik még nem kritikusak. A Maroson fellelhetőek időnként homokpadok, de az Alsó-Tiszán egyáltalán nem fordulhat elő ilyen állapot.
„A lábbal való átkelést sehol nem javasoljuk, bármilyen csábító egy homokpad a Maros vagy a Tisza mentén. Tudni kell, hogy a homokpadok közvetlen közelében akár olyan mélységek is kialakulhatnak, amelyek közvetlen életveszélyt okozhatnak” – figyelmeztetett a vízügyi szakember.
„A fölmelegedés következtében a francia gazdák már vásárolják a földeket Dél-Angliában, hogy a szőlőtermesztést megkezdjék a szigeten” – mondta el az Indexnek Sipos György. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének vezetője hozzátette:
A Kárpát-medencében az éghajlat szubmediterránná válik, ami azt hordozza magában, hogy az őszi és téli időszak csapadékosabb, ugyanakkor a nyár jóval szárazabb lesz.
A folyószabályzások előtt Magyarország mostani területe vízjárta táj volt, de a gazdasági érdekek miatt egyre több területet vontak be mezőgazdasági művelésbe.
„Százötven éve nem voltak tisztában a kis jégkorszak vagy a klímaváltozás fogalmaival, de érintőlegesen már akkor felvetődött, hogy egyszer majd hiányozhat a víz a tájból. De hogy ennyire, azt nem gondolták volna” – magyarázta a tanszékvezető egyetemi docens.
Jó tanács a háztulajdonosoknak és a gazdáknak
Az ATIVIZIG igazgatója szerint a településeknek és az ingatlantulajdonosoknak növelniük kellene a beszivárgó és a zöldfelületek területét, valamint a belterületeken záportározókat kellene kialakítani. A vízügyi szakember azt javasolja, hogy a mély fekvésű területeket – a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!