Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A fővárosiak ivóvizének minőségét a jelenlegi előrejelzett tetőzési magasság mellett nem veszélyezteti az árhullám – jelentette ki lapunknak Csörnyei Géza, a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója. Azt azonban megjegyezte, hogy minden árvíz esetében van előre nem látható bizonytalansági tényező. 9 méter feletti szintnél beszűkül a vízbiztonságot garantáló eszközök köre, de most nem erre készülnek, s a nem várt körülményekre is megvannak a protokollok.
Lapunk az FCSM-től úgy tudja, hogy a hivatalos szervek a hydroinfo.hu adatait tekintik irányadónak.
A fővárosi háztartásokba eljutó ivóvíz a Duna parti szűrésű vízbázisaiból származik, amelyet csápos kutakkal termelnek ki. Az előre kidolgozott, preventív jellegű intézkedési tervek előírásainak felel meg most a Vízművek azzal, hogy megemeli az ivóvíz klór tartalmát az árvíz idejére azoknál a kutaknál, ahol a Duna vízszintjének emelkedése ezt indokolja. A kockázat egyes kutaknál már a víz 8 méteres szintjénél megjelenik, másutt simán bírja a 9 méter feletti vízszintet is. Ezeknél a kockázatosabb kutaknál használják most a klórozást, amely több napon át védi a vízminőséget (a kitermeléstől a fogyasztókig átlagosan két nap alatt ér el a víz, addig a csővezetékekben áll).
Egy korábbi árvíz lakalmával állapították meg azt is, hogy a kockázatok csökkentésére az ózonozás – a klór használata mellett – jó kiegészítő megoldás lehet, ezzel sokkal szélesebb spektrumon tudják az esetlegesen vízbe kerülő kórokozókat elpusztítani. Öt méteres vízmagasságnál a kutakban automatikusan beüzemelik az UV lámpákat, hét méternél pedig a klór szintet is megemelik.
A helyszínen különös látvány fogadott a sziget középső, füves, ligetes részénél. Néhány idősnek látszó, nagy törzsátmérőjű fa körül építettek fel homokzsák torlaszokat, a törzs körüli gyűrű azonban nem záródott be, hanem C alakban vette körbe a fát.
A Főkert szóvivője, Simonyi Gábor érdeklődésünkre ezt azzal indokolta, hogy itt valójában nem az oldalról érkező víz visszatartása miatt tették ki a zsákokat, hanem azok súlya miatt. Amint ugyanis a képen látható, a fa megdőlt, és az alulról érkező, emelkedő víz meglazíthatja a talaj szerkezetét, a gyökérzet kapaszkodó képessége lecsökken a fa pedig kidőlhet.
Miután a 2013-as nagy árvíz miatt több fa is kidőlt, most ezt igyekeznek a zsákokkal ellensúlyozva megelőzni,
és ez indokolja, miért nincs szükség teljes körberakásra.
Az ellensúlyozás mértéke függ attól, hogy a törzs mennyire tér el a függőlegestől, mekkora a lombkorona és a gyökérzet, és természetesen a talajszerkezettől is, ezért minden fánál külön kell mérlegelni, hogy mennyi zsákot kell ráhelyeznünk a gyökérzetre. Ezzel meg tudjuk akadályozni, hogy az átázás miatt lazább talajból kiforduljon a gyökérzet, és kárt tegyen a gátban.
Nem úgy, mint a Margit-híd felőli bejárónál lévő zenélő szökőkút esetében. Itt a műtárgyat a Főkert teljesen körbezsákolta, elsősorban a gépészet védelme miatt. Úgy tudjuk, ha a fúvókák eltömődnek, a berendezés tönkremegy. A kiszerelhető, leginkább sérülékeny, értékes vízgépészeti eszközöket a szökőkút medencéjéből már kiszerelték, azonban mivel a nem mozgatható, és nem leszerelhető eszközök értéke is igen jelentős, ezért értékmegóvás céljából a szökőkút medencéje köré homokzsák gátat építettek, hogy így óvják meg a berendezéseket. A gát elsősorban az esetleges belvíztől, de szélsőséges esetben a vártnál magasabb vízszinttől, vagy a védgát átszakadása esetén a betörő víztől is megvédheti a szökőkutat.
Gólya a gáton
Szerdán délelőtt a Margitszigeti […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2024/09/20/arviz-margit-sziget-vizmuvek-fokert-palatinus/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!