Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Méltányosság Politikaelemző Központ blogoldalán Az antikarizmáról címmel közölt rövid írást Rajnai Gergely, aki szerint az olyan karizmatikus vezetők korát éljük világszerte, mint például Donald Trump, Vlagyimir Putyin, Emmanuel Macron, vagy éppen Orbán Viktor. Mindannyian meghatározó személyiségek, és a mögöttük lévő „pártok, mozgalmak jelentősége mintha elenyészővé vált volna”. Minden a vezetőkről szól, állítja a vezető elemző.
„A hazai ellenzék is hosszú ideje az »ellen-Orbánt« keresi, azaz egy olyan politikust, aki Orbán karizmájával rendelkezik, de épp ellene politizál. Erre volt jelölt régebben Gyurcsány Ferenc, talán egy ideig Vona Gábor, majd néhány hónapra Márki-Zay Péter, legújabban pedig Magyar Péter” – fogalmazott Rajnai Gergely. Ugyanakkor szerinte a karizma ellenszere nem csak egy másik karizmatikus vezető megjelenése lehet, és ezt a jelenlegi amerikai politikai helyzetből vezette le.
A vezető elemző rámutatott, hogy Donald Trump a karizmatikus politikusok újkori archetípusa, és teljesen átvette a Republikánus Párt vezetését; ahogy a párt, úgy az ideológia és a szakpolitika is csak másodlagos a korábbi amerikai elnök személyiségéhez képest. „A republikánus szavazók azért szavaznak a jobboldalra, mert szimpatikus számukra Trump, a demokraták pedig elsősorban Trump elutasítására alapozzák politikai identitásukat” – tette hozzá Rajnai Gergely.
Úgy véli, logikus lett volna, hogy a demokraták is karizmatikus jelölteket, vezetőket válasszanak maguknak, de Joe Biden egyáltalán nem volt az, és ugyanez a helyzet most Kamala Harris és alelnökjelöltje, Tim Walz esetében is.
„Bár Kamala Harris korábbi előválasztási kampánya és alelnöki tevékenysége miatt viszonylag ismert, de mégsem igazán meghatározó politikus, és nem kifejezetten lenyűgöző szónoki képességeire emlékeznek leginkább az amerikai politikát követők. Tim Walz pedig országos szinten szinte teljesen ismeretlen, és sokkal inkább nevezhető unalmasnak, semmint karizmatikusnak” – vélekedett Rajnai Gergely.
Állítása azonban az:
Joe Biden 2020-as győzelmének kulcsa éppen az volt, hogy a legkarizmatikusabb politikussal szemben egy szinte antikarizmatikus jelöltet állítottak, így a kontraszt hatalmas volt.
„Az egyik oldalon a legmegosztóbb, a másik oldalon a legsemlegesebb jelölt állt. Akik valóban egy meggyőző személyiséget kerestek a politikában, azok megtalálhatták Trumpban. Van azonban egy másik csoport, amelynek tagjait sokkal jobban zavarja, hogy a politika egymást túlharsogó népvezérek véget nem érő szócsatájává vált, és egy nyugodtabb, semlegesebb politikát részesítenének előnyben. Az ő szavazataikra támaszkodva sikerült megnyerniük a 2020-as választást a demokratáknak” – fejtette ki az elemző. Azt is hozzátette: a Joe Biden visszalépése óta eltelt nagyjából egy hónap megint azt igazolja, hogy ez a stratégia működhet, mert Harris és Walz kiválasztása óta Trump közvélemény-kutatási eredményei folyamatosan gyengülnek.
Teljesen reális forgatókönyv, hogy ismét visszafogottabb jelöltek győzik le korunk talán legkarizmatikusabb politikusát
– írta Rajnai Gergely. A demokraták erre játszanak rá: Harris és Walz nem harsányak, nem próbálnak feltűnősködni, de ők a legintelligensebbek, és a feladatok elvégzésére a legalkalmasabbak; így próbálják az antikarizmájukat mindenki számára átélhetővé, azonosulhatóvá tenni.
A Méltányosság Politikaelemző Központ vezető elemzőjének konklúziója az, hogy az amerikai példa talán magyar vonatkozásban is tanulságos lehet.
Nem biztos, hogy az egyetlen lehetőség a magyar ellenzék kezében az, hogy Orbán Viktornál is Orbán Viktorabb jelölteket próbál előállítani. Lehetséges, hogy a publikum előbb-utóbb belefárad a népvezérek személyes csatájába, és egy nyugodtabb, semlegesebb jelöltet többen támogatnának, mint egy újabb karizmatikus politikust
– hívta fel a figyelmet publicisztikájában Rajnai Gergely.
Megmagyarázhatatlan és nehezen tanulható
A júniusi európai parlamenti és önkormányzati választások után az elemző az Indexnek már kifejtette: 2010 vagy 2014 előtt még elképzelhetetlen volt, hogy komoly pártstruktúra, párttagság és aktivistahálózat nélkül betörjön egy új erő a magyar politikába. Most már azonban nem elengedhetetlenül szükségesek ezek a feltételek, és ezt leginkább a megváltozott médiaszokások, a mindennapokat átszövő közösségi platformok tették lehetővé.
„Valójában az a lényeg, hogy legyen egy karizmatikus vezető, egy személy, akivel azonosulni tudnak a választók. Az, hogy mögötte milyen szervezet van, az egy másodlagos kérdés” –
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!