Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat
Az Alaptörvény tizennegyedik módosításával március 1-től 30-ról 35 évre emelték fel a bírói kinevezés alsó korhatárát, amit a jogalkotó azzal indokolt, hogy ez „biztosíthatja a leendő bírák szakmai felkészültségének további erősítését, valamint hozzájárulhat a közbizalom erősítéséhez és a bírói döntéshozatal minőségének javításához”. Egy lapunk által megkérdezett bíró szerint viszont a korhatáremelés elriaszthatja a fiatalokat a bírói hivatástól, hiszen senkitől sem várható el, hogy a jogi egyetem elvégzése után még 10-12 évig várjon a bírói kinevezésére.
Ugyanez az Alaptörvény-módosítás érintette a bírói felső korhatárt is, azonban ez a rendelkezés csak 2026. január 1-jén lép hatályba. E szerint az „általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig” szövegrész helyébe az „általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig, törvényben meghatározott esetekben a bíró hetvenedik életévéig” szöveg lép.
Hogy melyek a törvényben meghatározott esetek, egyelőre jótékony homály fedi.
Annyit lehet tudni, hogy a napokban véleményezésre küldött, összesen 26 igazságügyi tárgyú jogszabály módosítására irányuló törvénytervezet érinti a bírói felső korhatárt. A hvg360.hu értesülése szerint egy rendelkezés kimondaná, ha valaki az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után szeretne 70 éves koráig tovább dolgozni, akkor rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálaton kellene részt vennie, a soron kívüli értékelésén pedig „kiválóan alkalmas” az elvárt szint. A kérelmet ezután az OBH elnöke – jelenleg Senyei György – vagy kúriai bíró esetén Varga Zs. András, a Kúria elnöke bírálná el.
Boros Katalin, a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) elnöke az ATV Híradójának nyilatkozva megfoghatatlan dolognak nevezte, hogy az igazgatási vezető, illetve az OBH elnöke eldöntheti, indokolt-e munkaszervezési, munkaterhelési, illetve költségvetést érintő igazgatási szempontok figyelembevételével a kollégának a továbbfoglalkoztatása. Az egyesületi elnök szerint ilyen feltételrendszer nincs az ügyészeknél.
Ügyészi korhatár, legfőbbügyész-választás
Ami az ügyészeket illeti, az Alaptörvény tizenötödik módosítása korrigálta a 29. cikk (3) bekezdését. Az új rendelkezés így szól: „Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket. A legfőbb ügyész kivételével az ügyész szolgálati jogviszonya az ügyész hetvenedik életévének betöltéséig állhat fenn.” A korábbi szabályozás még úgy szólt, hogy az ügyész szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn.
Az ügyészi korhatáremelés, amely majd 2026. január 1-jén lép hatályba, várhatóan enyhítheti az ügyészség létszámgondjait. Polt Péter legfőbb ügyész legutóbbi országgyűlési beszámolója szerint két éve az engedélyezett ügyészi álláshelyek száma 2017 volt, amelyből 2023 végén 153 betöltetlen maradt. Emellett a dokumentum arra is kitért, hogy az ügyészi szolgálati viszony megszűnésének csaknem kétharmadát a nyugdíjazások tették ki.
2023-ban a 60. életévüket betöltött ügyészek száma 162 volt, így – hangsúlyozta a beszámoló – a következő öt évben az ő nyugdíjazásuk várható.
Egyébiránt 2024 decemberében, az Alaptörvény tizennegyedik módosításakor az Országgyűlés arról is döntött, hogy a legfőbb ügyészt ne csak az ügyészek közül lehessen választani. A tizennegyedik módosítással a legfőbb ügyész választási szabályaiból kikerült „az ügyészek közül” kitétel. Vejkey Imre, az Igazságügyi Bizottság KDNP-s elnöke, az indítvány benyújtója ezt így indokolta: „A rendszerváltoztatás óta a legfőbb ügyészi tisztséget betöltő három személyből kettő előszöri megválasztásakor nem volt ügyész, így a módosítás a hazai gyakorlathoz igazítja a szabályozást. Egyúttal a nemzetközi gyakorlathoz is, tekintettel arra, hogy számos európai országban (így Hollandiában, Lengyelországban, Dániában vagy Svédországban) a legfőbb ügyészi tisztség betöltésének nem feltétele, hogy a legfőbb ügyész ügyészi múlttal rendelkezzen. A módosítás értelmében az Országgyűlésnek lehetősége lesz arra, hogy a legfőbb ügyészt ne kizárólag az ügyészek közül választhassa.”
És ahogy erre az indoklás is utalt, a rendszerváltozás utáni három legfőbb ügyész közül ketten valóban a civil világból érkeztek: 1990-ben Györgyi Kálmán az ELTE Büntetőjogi Tanszékének egyetemi docenseként lett az ügyészség vezetője, míg a Györgyit 2000-ben váltó Polt Péter korábban az ombudsman általános helyetteseként tevékenykedett.
Az ügyvédi kamara tágra nyitja kapuját
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!