Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 
Azzal kezdte a beszámolóját Lázár János, hogy a kormányon belül most zajlanak az egyeztetések a 2024-es költségvetésről, ezt követően az elmúlt egy évről részletezte, hogy komoly szervezeti átalakulás történt, amely személyi változásokkal járt. A tárcához került a közlekedés, mintegy 32 ezer kilométernyi úthálózat van a magyar állam kezében, „így minden képviselő érintett ebben a kérdésben”, ezzel majdnem a legnagyobb minisztériumok közé tartozik a tárca.
Az építéseket, állami beruházásokat lebonyolító ügynökségek, amelyeket a 2002 utáni kormányok hoztak létre, megszüntetésre kerültek, majd helyettes államtitkárságként integrálódtak a minisztériumba. Az ott dolgozók körülbelül 30 százaléka nem vállalta a minisztériumi munkát. Négy helyettes államtitkárság van, egy az útépítésekkel, egy a vasútépítéssel, egy magasépítéssel, egy pedig a csatornázással foglalkozik.
Lázár János szerint ez milliárdokban mérhető megtakarítást jelent, ugyanakkor elismerte:
Sok kritikát kaptam a törvényhozásban és a fejlesztések világában, hogy ezzel gyengítem az állam végrehajtó képességét. Fontosnak tartom, hogy a költségvetési mozgástér átalakulása mellett az állam megvalósítási képessége koncentrált legyen. Szerettem volna az állami beruházások felügyeletét közelebb hozni a minisztériumhoz és a törvényhozáshoz.
A miniszter úgy érzékelte, hogy az állami beruházások lebonyolítása túl távol került a költségvetést benyújtó kormánytól és az azt elfogadó Országgyűléstől azzal, hogy ügynökségek, lebonyolító cégek hálózata szerveződött. Ezt szerette volna karcsúsítani és átláthatóbbá tenni, „konzervatív, feszes, fegyelmezett irányítási rendszer van, ami a források kontrollját érthetőbbé teszi”.
A kormányzati munkám általában arról szól, hogy problémákat, nehézségeket kell megoldanom. Nem olyan portfóliót kaptam, ami túlzottan népszerű, számos nehéz döntést kellett meghozni. Nyugodtan ülök a miniszteri székben, erre a tárcára senki nem vágyik
– jelentette ki Lázár János.
A politikus arról is beszélt, hogy több mint harminc éve, „kisebb-nagyobb buktatókkal” zajlik a felzárkóztató munka a nyugati életszínvonalhoz, egyedül Csehország emelkedik ki a régiónkból, „megfontolandó, hogy ők hogyan csinálták, mik ennek az okai és feltételei”. Lázár János úgy látja, a következő tíz évben elérhetjük az uniós fejlettségi szint 85 százalékát.
A több mint ötezer milliárd forint értékű beruházás felfüggesztése mellett 114 projekt van kivitelezés, további közel 200 tervezés alatt,
a lista viszont nem teljes, vannak olyan beruházások, amelyek nem a tárcához tartoznak, például a Várnegyed és a Liget-projekt, ebben van esély a változásra.
„A tárcámnak bizonyságot kellett tennie arról, hogy alkalmas a projektek lebonyolítására és menedzselésére” – folytatta a miniszter, rámutatva, két kivétellel nem volt olyan helyzetben, hogy új beruházásokat kezdjenek, „arra van mandátumom, feladatom és kötelességem, hogy a folyamatban lévő beruházásokat konszolidáljam”.
Az egyik legjelentősebb eredmény
Lázár János kifejtette, féléves előkészítő munka után, megvizsgálva az uniós tagországokat született döntés a többletköltségek rendezéséről. Magyarországon arra nem volt struktúra, hogy egy folyamatban lévő beruházásnál a járványhelyzet vagy a háború okozta árnövekedés érvényesíthető-e.
Szakmai szervezetekkel egyeztetve létrehoztak erre egy struktúrát, amit a miniszter az egyik legjelentősebb eredményüknek tart, rendezetté vált az állammal kapcsolatban lévő vállalkozók többletköltségeinek érvényesítése. A tárca 114 milliárd forint értékű költségnövekedést hagyott jóvá, ami átlagosan 8-10 százalékos áremelkedés.
Maximum 30 százalékos árnövekedést hagynak jóvá, ennek 50 százalékát a kivitelező, 50 százalékát az állam állja.
Lázár János hangsúlyozta, a beruházási stop nem jelentheti a tervezés leállítását. Ígéretet tett arra is, hogy az állami beruházások rendjét újraszabják, várhatóan májusban kezdik tárgyalni a törvényjavaslatot. Ez alapjaiban változtatja meg a beruházások rendjét, a miniszter konfliktusokra számít, vita van Brüsszellel, az önkormányzatokkal, valamint érdeksérelmet is okoz.
Magyar építkezésre magyar cementet
A tárcavezető három joganyagról beszélt, ezek között van az építésügyi törvény, a helyi építési szabályozás, valamint az örökségvédelem. Ebből egy nagy építészeti csomag áll össze, ami harminckét év után új keretet teremt, sok szó esett róla a nyilvánosságban, volt előzetes társadalmi egyeztetés, lesz is még, valamint Lázár János a frakciókat a parlamenti vita kezdete előtt szeretné külön tájékoztatni a részletekről. Komplett újraszabályozás vár az építésügyre és építésgazdaságra, „lesznek ízlésviták, érdekviták, külföldi vállalatok sértve érzik majd magukat”.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!