Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Bodor Ádám, a BKK mobilitásfejlesztési igazgatója azzal indította a BKK háttérbeszélgetését, hogy leszögezte, a baleset hibás kifejezés – bár elismerik, hogy a köznyelvben ez a leggyakrabban használt fogalom –, mert azt feltételezi, hogy a balszerencse, vagyis a véletlen következtében történnek ilyen incidensek, pedig a valóságban a közúti közlekedésben bekövetkező esetek statisztikai törvényszerűségek. Ahhoz, hogy az ilyen incidensek száma és súlyossága csökkenjen, három fő tényezőre van szükség: figyelmes és szabálykövető közlekedőkre, megfelelő infrastruktúrára és a közlekedést kontrolláló intézményre, amely megteremti a megfelelő infrastruktúrát és a megfelelő szabályokat.
A BKK-igazgatója elmondta, a Karácsony Gergely főpolgármester által is kitűzött cél a halálos kimenetelű és súlyos balesetek számának nullára csökkentése. A több lépésben elérendő cél egyik eszköze a városon belüli közlekedés sebességszabályozása. A tapasztalatok azt mutatják, a balesetek kimenetelét jelentősen befolyásolja a sebesség. Szoros összefüggés mutatható ki a sérülés mértéke és a közlekedők sebessége között. Ezért a Közlekedésbiztonsági Stratégia legfontosabb intézkedései a járművek sebességének csökkentéséhez kapcsolódnak, a terv kijelöli a 2030-ra elvárt sebességhatárokat a fontos fővárosi útszakaszokon. Ez az úgynevezett Vision Zero program, amelynek célja, hogy 2030-ra felére csökkentsék a halálos kimenetelű közúti incidensek számát, 2050-re pedig nullára vigyék le ezt a számot. Amennyiben ezeket a célokat elérik, akkor azzal több mint 800 életet menthetnek meg, ugyanis jelenleg hetente egy ember hal bele közúti balesetbe. A tervezetet a fővárosi közgyűlés is elfogadta még 2023-ban.
Most váltjuk aprópénzre a közgyűlés döntését
– fogalmazott Bodor Ádám, aki kifejtette, már az első pilot szakaszon csökkentették is a forgalom sebességét.
A mesterséges intelligencia segíti a BKK-t a fővárosi közlekedés megreformálásában
Jelenleg a KRESZ kategorizálja az utakat, azonban a BKK ezen túlmenően részletesen beosztotta a fővárosi útszakaszokat az alapján, hogy milyen az adott útszakasz közterületi szerepe. Minél erősebb egy adott szakasz közterületi szerepe, annál több védtelen közlekedő, vagyis a gyalogos és kerékpáros használja azt. Ebből kifolyólag a legenyhébb közterületi szereppel rendelkező utak a városhatáron átívelő gyorsforgalmi utak, majd a nagyobb városrészek közötti utak és így tovább egészen az autómentes útszakaszokig, mint amilyen a Váci utca. Ebből fakadóan az incidensek leggyakrabban azokon az útszakaszokon következnek be, ahol jelentős az autós és a gyalogos forgalom is.
A BKK adatelemző munkatársai mesterséges intelligenciát is használó modelljükkel megvizsgálták, melyek azok a stratégiában kijelölt útszakaszok, amelyeknél már önmagában a megengedett sebesség csökkentése is segít elkerülni a súlyos és halálos baleseteket. Ez alapján először az I. kerületi Attila út Mikó utca és Alagút utca közötti szakaszán – a Mikó utca és a Vérmező út közötti szakasszal megegyezően – 50 km/óráról 40 km/órára módosítják a legnagyobb megengedett sebességet. Az Attila úti tapasztalatokat felhasználva már az ősszel további, a stratégiában szereplő útszakaszokra is kiterjesztik az intézkedést, csökkentik és egységesítik a sebességhatárokat.
Mennyit számít az, ha lassabban hajtunk?
„A túlélés valószínűsége négyszer nagyobb egy gyalogos számára, ha egy 30 és nem pedig 50 kilométer/órás sebességgel hajtó járművel találkozik” – hívta fel a figyelmet Bodor Ádám.
Az, hogy ez mit jelent a számok világában, jól mutatják a külföldi példák, ugyanis a BKK a londoni példát adaptálta Budapestre, az angol fővárosban pedig már látható a rendszer működése. Londonban a sebességkorlátozások hatására, a közúti balesetekben bekövetkező halálos sérülések száma 46 […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!