Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A lapunknak adott interjúban Kocsis Máté arról is beszélt, hogy
- mit jelent a háborúpártiság, és a kormányoldal miért tartja annak az ellenzéket;
- mit ért az alatt, hogy az ellenzék fejezze be a „kétszínű játékot”;
- miért nem helyes fegyvert küldeni Ukrajnának;
- pontosan hogyan szigorítanák a gyermekvédelem szabályait;
- a kormányoldal miért okolja az ellenzéket azért, hogy nem jönnek az uniós források;
- miért tartja Kunhalmi Ágnes egy kijelentését „zavarosnak, bugyutának és gyerekesnek”;
- milyen új információk derültek ki a külföldi kampányfinanszírozás ügyében;
- mit kellene még tartalmaznia az Alaptörvénynek;
- a kormánypártok milyen budapesti eredményt várnak az önkormányzati választáson.
Az interjút június 22-én vettük fel Kocsis Mátéval, de a Nemzeti Információs Központ által készített 2022. évi magyarországi országgyűlési választások külföldi befolyásolása című összefoglaló jelentés titkosítását csak június 26-án oldották fel. Az ezzel kapcsolatban utólag feltett kérdésünket és a Fidesz frakcióvezetőjének erre adott válaszát az interjú keretes részében olvashatják.
Plakátkampányt indított a kormánypárti Civil Összefogás Fórum arról, hogy az ellenzék „háborúpárti”. A plakátokat nézve meglepődtem. Csak nem elrontották? Tudja, mire gondolok?
Tudom, persze. Ebben az országban élek.
Mire gondolok?
Több mindenre gondolhat. Például hiányzik a plakátokról Jakab Péter.
És nincs rajtuk se MSZP-s, se LMP-s, se jobbikos és Mi Hazánk-os politikus sem. A kormányoldal szerint ezek a pártok akkor nem háborúpártiak?
De, a kormányoldal szerint ezek a pártok háborúpártiak. A CÖF vélhetően nem tartotta fontosnak, hogy jelentéktelen politikusokat vagy eljelentéktelenedett pártokat említsen. Egyébként azzal, hogy Gyurcsány Ferenc rajta van, nagyjából mindenki rajta van, aki számít a baloldalon.
A Mi Hazánk is háborúpárti?
A Mi Hazánk ellenzéki párt, de nem a baloldali ellenzék része. Olyan értelemben háborúpártiak, hogy ők sem követelik a békét kellő hangsúllyal, nem szavazták meg a békepárti nyilatkozatot sem.
Békepártiak versus háborúpártiak. Ez lesz a jövő évi választások kampányának csapásiránya?
Ez nem a választás csapásiránya, ez a bennünket körülvevő világ egyik legnagyobb konfliktusa. Nemcsak itthon, hanem Európa-szerte is ez a legmeghatározóbb törésvonal. Ez érthető is, hiszen Európa számos nyűgje a háborúból fakad. Érdemes visszaemlékezni a háború előtti európai gazdasági növekedésre – Magyarországon öt és nyolc százalék között volt –, a háború előtti inflációs mutatókra, vagy a háború előtti energiaárakra. A kormány ezért mondja azt, hogy először magát a fő problémát kellene felszámolni: a háborút. Azt kifogásoljuk – és az európai vitáink is erről szólnak –, hogy az Európai Unió vezetése nemhogy nem tesz meg mindent a háború megszüntetéséért, még élezi is a konfliktust, ahelyett hogy a békét követelnék. Az Európai Unió erejét nem szabad alábecsülni, mert nekünk, európaiaknak lenne elég erőnk ahhoz, hogy nagy hangon követeljük a békét, de legalább a tárgyalások megkezdését, a tűzszünetet, hogy ne haljanak meg még többen. Oroszország agressziója vitán felül áll. A kérdés az, hogy az Európai Unió miért nem az agresszió azonnali felfüggesztését követeli, és miért az agresszió esetleges eszkalálódását szolgálja ki azzal, hogy fegyvereket küld.
„Könnyen belátható, hogy Európa a tűzzel játszik”
A háborúpárti jelző azt sugallja, hogy valaki be akar lépni a háborúba, vagy a háború mellett agitál.
Ezt csinálják a baloldalon.
Nem inkább arról van szó, hogy a nézetkülönbség a helyzetértékelésben van? Senki nem akar háborút, mindenki békét akar, de abban valóban van vita, hogy milyen út vezet a békéhez, illetve annak milyen feltételei kell hogy legyenek.
Fegyverszállítással és fegyverropogással nehéz elérni a békét. És szerintem nem a helyzetértékelésben van különbség, hanem a szándékokban, a célokban. Ezt kifogásolom a hazai baloldali politikusok nyilatkozataiban is.
Dicső főpolgármesterünk egészen odáig jutott, hogy szerinte már Magyarország is hadban áll. Hála istennek, itt nem tartunk, de csak azért, mert nem a baloldal kormányoz.
Amikor azt mondja, akár Tordai Bence, vagy más baloldali politikusok – Márki-Zay Péter, Fekete-Győr András –, hogy igenis fegyvereket és katonákat kell küldeni Ukrajnának, az a meggyőződésünk és a józan paraszti ész szerint is belesodródás a háborúba. Magyarország vagy az Európai Unió erőforrásainak háborús felhasználása súlyosbítja és nem enyhíti a problémát. Oroszország atomhatalom, így értelemszerűen nagy ívben elkerülendő egy közte és a NATO közti konfliktus, hiszen az könnyen atomháborúba torkollhat. Most mégsem elkerülni akarják, látjuk, egyre brutálisabb fegyvereket küld a nyugat Ukrajnába, és már arról is szó van, hogy szegényítetturánium-tartalmú lövedékeket is bevetnének a britek. Rossz belegondolni, hova vezet ez.
Még az előző ciklusban, tavaly március 10-én az ellenzék is megszavazta a parlamentben azt a politikai nyilatkozatot, amely szerint Magyarország nem küld katonákat és fegyvereket Ukrajnába, és nem engedélyezi a magyar–ukrán határon keresztül történő fegyverszállítást. A Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP és az akkor még párbeszédes Kocsis-Cake Olivio támogatta a nyilatkozatot. Ez nem volt elég ahhoz, hogy a kormányoldal ne háborúpártinak tartsa őket?
Azt szeretnénk, ha ebben a húsba vágó kérdésben az ellenzéki pártok azt csinálnák, amit mondanak, és nem kétszínű játékot játszanának. A háború veszélye ugyanis nem játék, végképp nem lehet kétszínű játéknak az eszköze.
Ezt hogy érti?
Nehéz elégségesnek tekinteni, ha néhány baloldali képviselő megszavazza ezt a háborúellenes nyilatkozatot, miközben a hétköznapokban, a parlamenti felszólalásokban és a sajtómegszólalásaikban éppen az ellenkezőjét mondják.
A CÖF plakátkampányára reagálva Gyurcsány Ferenc a Facebook-oldalán azt írta, hogy amíg Orbán Viktor a háborúról akar beszélni, a DK az egyre nehezebb élettel foglalkozik.
Ez visszavezet a beszélgetésünk elejére. A nehezebb élet, a rossz, romló európai adatok, a pénzügyi nehézségek, a gazdaság nehézségei és a megemelkedett energiaárak a háborúból erednek. Ez a problémák gyökere, ezért a háborúnak kell mielőbb véget vetni. Tűzszünet és tárgyalások kellenek. Amikor a 2014-es krími válságról beszélnek, gyakran emlegetik, hogy csak keveset érzett belőle az európai gazdaság, és ez így is van. Ennek az volt az oka, hogy az akkori európai vezetők – élükön a német kancellárral – belátták, hogy nem a háború eszkalálódása az EU érdeke. Akkor Oroszország ugyanúgy agressziót követett el Ukrajna ellen, csak Angela Merkelben – sok vele kapcsolatos kritikánk ellenére – volt annyi bölcsesség, hogy nem indult a maihoz hasonló fegyverkezési verseny, és például az energiahordozók sem kerültek szankciós listára. Tisztában voltak ugyanis vele, hogy az energiaszankciók tönkreteszik Európát, versenyhátrányt okoznak, veszélyeztetik a gazdaság működését, a háború kockázata pedig maga alá temetheti Európa érdekeit. A mai vezetők ezzel mintha nem lennének tisztában, vagy mintha más szempontok vagy érdekek szerint cselekednének.
Az előbb több ellenzéki politikust is megnevezett. Tud idézni olyan kijelentést, amikor ellenzéki politikusok konkrétan a háborúba való belépés mellett agitáltak?
Igen. Például Tordai Bence azt mondta, hogy ahogy minden tisztességes ország küld fegyvereket, úgy Magyarországnak is kellene. Ez konkrétan belesodródás lenne a háborúba. Márki-Zay Péter azt mondta, hogy akár katonákat is küldeni kellene, Szelényi Zsuzsanna volt baloldali képviselő, a Soros Egyetem jelenlegi programigazgatója (Szelényi Zsuzsanna a CEU programigazgatója – szerk.) egyenesen úgy fogalmazott, hogy egyszerűen nem maradhatunk ki a háborúból. Ők fontos megmondóemberei a baloldalnak, de még hosszasan tudnám sorolni a példákat.
A 2022-es országgyűlési választás óta a hatpárti összefogásban részt vevő pártok mindegyike elismerte, hogy Márki-Zay Péter háborúval kapcsolatos kijelentései negatívan befolyásolták az ellenzék eredményét.
Ezt én is elismerem.
Márki-Zay Péter azonban anno a Partizán műsorában arról beszélt, hogy NATO-tagként a NATO-kötelezettségeinket kell teljesíteni, ha arról döntés van.
Igen, de nincs olyan NATO-kötelezettségünk, hogy két nem NATO-tagállam fegyveres konfliktusában részt kellene vennünk. Ezek szokása szerinti sületlenségek.
Magyarország NATO- és európai szövetségesei között is vannak olyan országok, amelyek fegyvert szállítanak Ukrajnának, ezzel mégsem léptek be a háborúba.
Még nem, de ez maga a belesodródás folyamata. Nem helyes, amit tesznek. Minden fegyverküldés és mindenféle bevonódás növeli az eszkaláció veszélyét. Ha mindenki egy kicsit megmozgatja a memóriáját, akkor emlékszik arra, hogy egy évvel ezelőtt a nagy nyugati országok még csak sisakokat akartak küldeni.
Ma már vadászrepülőkről, meg szegényítetturánium-tartalmú lövedékekről szól a diskurzus. Mi lesz ennek a vége?
Könnyen belátható, hogy Európa a tűzzel játszik, ráadásul Brüsszel a tagállamokkal is egyre több pénzt akar befizettetni a közösbe, hogy tovább finanszírozza Ukrajnát, így a háborút. Arról már nem is beszélve, hogy néhány tagország visszatartott pénze is könnyen lehet, hogy már Ukrajnában van.
„Gyurcsány Ferenc árnyékát Molnár Csabának hívják”
Februárban kijelentette, hogy szigorítani kell a gyermekvédelem rendszerét és szabályait. Hogyan áll a javaslat?
Készül. A terveink szerint ősszel kerülhet a parlament elé.
Mit fog tartalmazni a javaslat?
Tavaly az országgyűlési választás napján volt egy népszavazás, amely soha nem látott részvételt hozott. Elmondható, soha egy irányba még nem szavaztak annyian Magyarországon, mint a tavalyi gyermekvédelmi népszavazáson. Több mint hárommillió-hatszázezer ember. Ilyesmi 1990 óta nem fordult elő, éppen ezért a politikának érdemes komolyan vennie, és nem lehet lesöpörni az asztalról ennyi ember akaratát. Ezen a népszavazáson volt néhány releváns kérdés, amelyeket az emberek nagyon nagy többségben támogattak. Ezek meghatározzák, hogy a jogalkotásnak mivel kell foglalkoznia, ezek épülnek be a törvényjavaslatba is. Például, hogy a szülők beleegyezése nélkül ne lehessen semmilyen szexuális propagandát folytatni kiskorúak számára.
Az erőszakos LMBTQ-propaganda Magyarországon is terjed, gyakran baloldali politikusok segédletével.
Például Budapest VIII. kerületének önkormányzata Pikó András polgármester javaslatára készített egy esélyegyenlőségi programtervezetet, nem sokkal azután, hogy a polgármester úr a B. Zsolt nevű ismert pedofil társaságában volt egy rendezvényen. Ebben megfogalmazták, hogy bár a hatályos jogszabályi környezet nehézségeket gördít az LMBTQ-propaganda elé, az önkormányzatnak mindent meg kell tennie azért, hogy ez eljusson a fiatalokhoz. Erre intézményesített, ha úgy tetszik, közpénzből felhasznált erőforrásokat is alkalmaznának, tehát önkormányzati pénzből kívánják ezt elérni. De számos, részben külföldről finanszírozott civil szervezet is szervez képzéseket pedagógusoknak, mert úgy gondolják, ha a gyerekekhez el akarnak jutni a szexuális propagandával, akkor azt a nevelőiken, a tanáraikon keresztül lehet. Ezt kell megakadályozni többek között.
Van felmérésük arról, hogy ez valójában hány intézményt érint?
Ezt nehéz felmérni, mert nem intézményesen zajlik. Ezekre nem az iskolák jelentkeznek, inkább egyes iskolákban dolgozó tanárokat keresnek meg az ezzel foglalkozók, azokat, akik erre fogékonyak lehetnek. A javaslatunkban arra kívánunk koncentrálni, hogy a szülők joga ez esetben is kizárólagos legyen, hogy ne lehessen a tudtuk nélkül és akaratuk ellenére semmilyen úton eljuttatni a gyerekekhez az erőszakos LMBTQ-propagandát. Nekem két gyermekem van, kilenc- és hatévesek, ezért apaként is ragaszkodom ehhez, nem csak politikusként. Persze léteznek bizonyára olyan szülők is, akik szeretnék a gyermekükkel mindezt megismertetni, lelkük rajta, de az kizárólag az ő döntésük lehet, nem másé, nem a tanáré, nem egy Soros civil szervezeté.
Februárban azt is mondta, hogy a módosítások miatt durva európai és hazai vitákra számítanak. Az uniós forrásokat hosszú hónapok óta várja az ország. Bekalkulálták, hogy az újabb viták tovább késeltethetik a források folyósítását?
Azt nem tudom, hogy a forrásokat késlelteti-e, hiszen a konkrét javaslatokat még nem tettük le az asztalra, de a korábbi vitákat felerősíti, az biztos. Nem olyan régi hír, hogy Németország és Franciaország is csatlakozott a Magyarország ellen folyó perhez, amely éppen a korábbi gyermekvédelmi törvényünk ellen zajlik. Sokat elárul a két világlátás közötti különbségről, hogy mi a korábbit tovább szigorítanánk, ők pedig inkább eltörölnék az egészet. Ezért van nagyon messze a két álláspont egymástól. Ez sajnos része az európai vitáknak, de szerintem hárommillió-hatszázezer magyar ember akaratával még Brüsszel sem mehet szembe. Mégiscsak mindannyian, akár a brüsszeli politikai elit, akár a magyar politikai vezetők, a választók akaratából tesszük a dolgunkat.
A kormányoldal rendszeresen az ellenzéket okolja azért, hogy nem érkeztek még meg az uniós források Magyarországra, és például ezért nem kapnak plusz béremelést a tanárok. Mire alapozzák ezt a vádat?
Azért okoljuk őket is, mert maguk mondják, mindent megtesznek azért, hogy ne jöjjenek az uniós források Magyarországra.
Ki mondott ilyet?
Legalább hat példát tudok mondani, de kezdem a kedvencemmel. A DK-s Molnár Csaba szó szerint úgy fogalmazott, neki „hazafias kötelessége”, hogy az uniós források ne érkezzenek meg Magyarországra. Sietve hozzáteszem, ezek az uniós források adnák a tanári béremeléseknek a jelentős részét is. Nem tudom, miféle hazafias kötelesség ez Molnár Csaba részéről, vagy a hazafisággal van netán definíciós problémája a képviselő úrnak. De említhetem még Donáth Annát is, aki rendszeresen jár az Európai Bizottság tagjaihoz, kiemelten Vera Jourovához, és azért lobbizik, hogy Magyarország ne kapja meg a forrásokat, hanem további feltételekhez kössék a kifizetéseket. Ezzel minimum időt veszít az ország, vagy akár – számukra jó, a magyarok számára rossz esetben – el is lehetetlenítheti a kifizetéseket.
Ha Magyarország nem azt mondja az LMBTQ-propaganda, a háború és a migráció kérdésében, amit a liberális politikusok hallani akarnak, akkor Brüsszel visszaél a hatalmával és nem adja át a nekünk járó pénzeket. Ilyen egyszerű játék ez.
Az uniós források azonban – mint mondtam – járnak Magyarországnak, és nem jutnak. Ez a magyarok pénze, mi nem kegyeltjei, hanem tagjai vagyunk az Európai Uniónak, és teljesítjük az azzal járó kötelezettségeinket. Fordítva nem ezt tapasztaljuk, inkább azt, hogy ideológiai-politikai kérdésekhez kötik a szerződések pontjainak betartását.
De például Donáth Anna nem azt mondja, hogy ne jöjjenek az uniós források és a tanárok ne kapjanak plusz béremelést. Arra kérte az Európai Bizottságot, hogy az uniós forrásokat többek között kössék a pedagógus-béremeléshez. Ez miért baj?
Donáth Anna pontosan arra kérte az Európai Bizottságot, hogy emeljék be az uniós források kifizetésének feltételei közé a pedagóguséletpálya-törvény eltörlését, ami azért baklövés, mert éppen ez a javaslat tartalmazza az átlagosan két és félszeres béremelést, amelyet a pedagógusoknak szánunk. Van abban valami szokatlan, hogy havi 5-6 millió forintot kereső baloldali képviselők azért lobbiznak Brüsszelben, hogy a tanárok ne kereshessenek 800 ezer forintot.
Egészen véletlenül itt van nálam a Momentum szórólapja. Ezen az olvasható: Donáth Anna arra kéri az Európai Bizottságot, hogy csak akkor adjon további EU-s pénzt a magyar kormánynak, ha teljesít három feltételt. Ezek közül az egyik az, hogy azonnali, 50 százalékos pedagógus-béremelésre van szükség a súlyos tanárhiány enyhítésére. Ezt a szórólapot osztogatják az embereknek. (Kocsis Máté átvette a szórólapot – szerk.)
Nos, erről a papírról olvasom: Donáth Anna arra kéri az Európai Bizottságot, csak akkor adjon további EU-s pénzt a magyar kormánynak, ha teljesíti „a pedagógusokat rabszolgasorba taszító státusztörvény visszavonását”. Ők így hívják, de valójában ez a pedagóguséletpálya-modellről szóló törvény, amely tartalmazza a két és félszeres béremelést. Amit Donáth képviselő asszony kér, az kifejezetten azt jelenti, hogy ha visszavonjuk ezt a törvényt, akkor nem lesz a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!