Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Március 28-án, pénteken rendkívüli sajtótájékoztatót tartott az Állatorvostudományi Egyetem a Magyarországon terjedő ragadós száj- és körömfájás fertőző betegség ügyében. Az eseményen kitértek a távlati kockázatokra és a szükséges védekezési intézkedésekre is.
A résztvevők között volt
- Prof. dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora
- Dr. Süth Miklós stratégiai rektorhelyettes, az Élelmiszerlánc-tudományi Intézet igazgatója
- Dr. Ózsvári László oktatási rektorhelyettes, Törvényszéki Állatorvostani és Gazdaságtudományi Tanszékvezető
- Dr. Tenk Miklós Járványtani és Mikrobiológiai Tanszékvezető
- Dr. Fodor László korábbi Járványtani és Mikrobiológiai Tanszékvezető
- Dr. Vetter Szilvia, az Állatvédelmi Központ vezetője
- Dr. Fodor Kinga Állatvédelmi Tanszékvezető
- Dr. Wagenhoffer Zsombor, az Állattenyésztési, Takarmányozástani és Labor-állattudományi Intézet, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója
- Dr. Kocsner Tibor, a Biobiztonsági Testület főtitkára
„A sajtótájékoztató célja, hogy hiteles szakmai információkkal szolgáljunk a ragadós száj- és körömfájás fertőző betegségről, a kialakult helyzetről, a betegség terjedéséről, a gazdálkodók teendőiről” – írták.
Elképesztő fájdalmak
Az eseményt Sótonyi Péter, az egyetem rektora nyitotta meg, aki beszédében elmondta, hogy ez egy hihetetlenül súlyos betegség, a vírus akár a szél útján is tud terjedni, és nagyon gyorsan. A szarvasmarha mutatja leghamarabb a tüneteket, de akár a sündisznókra is átterjedhet. Az állatoknak ez elképesztő fájdalmakat okoz, és nem gyógyítható, még a tünetek sem enyhíthetők, ez pedig hatalmas teher az állatorvosok számára is, ugyanis ezeket az állatokat mind le kell ölni. Ezt nem az állatorvosok végzik, ők csak felügyelik a folyamatot, húsipari szakemberek feladata maga a leölés.
Az állatmozgásokat minimalizálni fogjuk, az állatvásárokat megszüntetni a kitört járvány területén, de akár az egész Dunántúl vagy az egész ország területén is
– emelte ki. Az 1963–1964-es nagy járványnál – vagy akár az 1973-asnál – az állategészségügyi hatóságok segítségével küzdöttek a járvány ellen, de az Állatorvostudományi Egyetem létrejöttét is egy több mint 2 millió állat elpusztulásával járó járvány indukálta.
Jelenleg körülbelül 3000 tejelő állat került veszélybe, ez több mint 1 milliárd forintos bevételkiesést jelent az országnak, mindemellett napokig tart az állatok leölése és temetése is, ami óriási munka. „Egy tenyészállat nem könnyen pótolható, a szarvasmarháknál ez nagyon nagy nehézséget jelent” – fogalmazott. Az állatok leölésére uniós jogszabály kötelezi a szakembereket.
Elmondta, hogy március 6-án jelentek meg az első hírek, négy nappal később már össze is ült a ragadós száj- és körömfájás megfékezésén dolgozó tanács, majd a hallgatók képzése is azonnal megindult, hogy az állatok átvizsgálásában segíteni tudjanak. A Nébih is tartott vetítéseket a hallgatók képzése érdekében.
12 óra leforgása alatt 150 hallgató jelentkezett, hogy segítsen a járvány kivizsgálásában a Győr-Moson-Sopron vármegyei területen. Azóta minden áldott nap 10-12 hallgató vesz részt a helyszínen.
Óriási vetülete lehet egy ilyen járványnak, a turizmusra, a vendéglátásra, az iparra, szinte minden ágazatra kihathat, így nagyon fontos, hogy minél előbb megfékezzék és izolálják a fertőzést.
Lakossági karantén?
Fodor László kérdésre elmondta, hogy a járvány tengereken, vizeken terjed legjobban, de a szárazföldön széllel is majdnem ugyanannyira. Vízen 2-300 kilométerre is eljuthat, szárazföldön mindenképpen rövidebb távon – tette hozzá. Tenk Miklós elmondta, hogy a vírus igencsak ellenálló, így napokról, hetekről, de akár hónapokról is beszélhetünk. A biobiztonsági szakembereken múlik, hogy mennyire lehet lehatárolni a vírus terjedését.
A járványkitörésekből a vírust izolálják, „ujjlenyomatot vesznek a vírustól”, ami változhat is. A meghatározása részben itthon történik, de Nagy-Britanniában, egy nemzetközi laborban is megvizsgálják a genetikáját, majd ebből tudnak következtetéseket levonni, hogy ez melyik korábbi vírussal mutat hasonlóságot.
A németországi egy másik vírus, az biztos, viszont a szlovákiai és a magyar ugyanaz
– erősítette meg Fodor László.
Süth Miklós szerint a lakossági karanténról még nagyon korai nyilatkozni, de a hetvenes évek óta már annyit fejlődött a védekezés, hogy a dolgozók biztosan haza tudnak menni – anno nem engedték nekik. Korábban turistaútvonalak is lezárásra kerültek, ez most is megtörténhet, hiszen a vírus ragályfogó tárgyakkal (autók, cipők, kilincsek) nagyon gyorsan terjed, ezért minimalizálni kell a lehetőségét is.
„Az állatok túl tudják élni a vírust, főleg a felnőtt egyedek” – emelte ki Fodor. A hetvenes években a vakcinázásra épült, most a mentesítésre és az igazgatásra. Főleg a fiatal egyedek hullanak el, de az érintett országból nem lehet exportálni, ezek a korlátozások pedig súlyos hatással lehetnek. Sótonyi hozzátette, hogy a korlátozás egész Európára vonatkozik. Azt viszont még nem tudják, hogy a Levélen azonosított 3000 marhát hol fogják leölni, erről majd a hatóságok értesítenek.
Jöhet a vakcinázás?
Fodor elmondta, hogy országos vakcinázás jelenleg nincs látótávolságban, ahhoz „egész Európának el kellene úsznia”. Ennek viszont van egy gyenge pontja, ugyanis ez nem a fertőzés, hanem a klinikai tünetek ellen véd. A különböző fajok különböző módon reagálnak rá – a szarvasmarhák például egészen jól –, de vannak olyanok, amelyek a vakcinázás után 3-4 hónappal ismét megfertőződhetnek. „Ez nem jelent Magyarországnak megoldást” – emelte ki.
Az alapvető cél a fertőzés lokalizálása, helyhez kötése, ez egy ősi megoldás a vírusok esetében. De ha az egész ország elúszik, az nem marad a határok között, és akkor más országokkal is kell majd egyezkedni
– mondta. Ráadásul egy ilyen vakcinagyártási kapacitásra jelenleg senki sincs felkészülve.
Tenk Miklós elmondta, hogy a trágya is fertőző anyagnak tekinthető, de a helyszínen lehet fülleszteni, tehát ez ott, magas hőmérsékleten kezelhető. Fodor elmagyarázta, hogy a füllesztésnél kupacba teszik a trágyát, amiben a baktériumok hőt termelnek. Ez több napon át tart, amit a vírus nem bír ki (mivel 70+ Celcius-fokot jelent), ezután a trágyát ki lehet szórni.
A vadon élő […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!