Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A konferencia első felében Paár Ádám főmunkatárs bemutatta a Méltányosság Politikai fejlődés című magazinját, amely Európa alapító atyáival foglalkozik, valamint Kiss Róbert és Zsiga Bulcsú prezentálta a Mélyfúrás kiadványt, középpontban az amerikai demokrácia állapotával.
„Ha elpoposodik a szakma, akkor szeretnénk a rétegzenét is képviselni”
Az első panelbeszélgetés résztvevői Novák Zoltán projektigazgató, Lakatos Júlia stratégiai igazgató, valamint Rajnai Gergely vezető elemző voltak.
Novák Zoltán a beszélgetés elején úgy vélekedett, hogy a jobboldal Nyugatképében megvoltak a csírái annak, amit most látunk kiteljesedni a szuverenitásközpontú gondolkodásban, de akkor azok még csak kis magvak voltak. Lassú folyamat, mire a nyugat, az EU és a Fidesz viszonyában kialakult a mostani kormánypárti álláspont.
Novák Zoltán arra emlékeztetett, mindig két részre szakadt a történelemben Magyarország, az egyik oldal azt mondta, hogy a saját utunkat kell járni, a másik azt, hogy a helyes út az, ha a világ fejlettebb részéhez próbálunk kapcsolódni. Két fordulópontot említett a Fidesznél:
- Az őszödi beszéd. Novák Zoltán úgy látja, a Fidesznél komoly bizalomvesztést okozott a Nyugattal kapcsolatban az, hogy az őszödi beszéd és a rendőrattak után elnézők voltak.
- A 2010-es hatalomátvétel után Orbán Viktor Brüsszelbe utazott és moratóriumot kért a túlzottdeficit-eljárással kapcsolatban, de elutasították.
A Méltányosság projektigazgatója arra is kitért, hogy 2004-ben megtörtént az uniós csatlakozásunk, de később nem történt csoda. Novák Zoltán megjegyezte, a Nyugat is komoly hibát vétett, az első és második demokratizálódási hullámnál komoly hangsúlyt fektetett arra, hogy anyagilag és szellemileg is biztosítsa azt, ami szükséges egy demokratikus államhoz, viszont a harmadik hullámnál, amelynek Magyarország is a részese volt, már nem biztosította.
Lakatos Júlia azzal szállt be a beszélgetésbe, hogy érzik, megváltozott a politikai elemzés, a közhangulat, a minőség és a stílus Magyarországon. Azt is elárulta, hogy sok újságíró kereste Menczer Tamás és Magyar Péter csörtéjével kapcsolatban, de visszautasította ezeket a felkéréseket. Lakatos Júlia úgy látja, vannak más típusú kérdések is, amelyekkel foglalkozni kell, és ők nem a kommentátori szinten szeretnének megragadni.
Ha elpoposodik a szakma, akkor szeretnénk a rétegzenét is képviselni
– hozott egy zenei hasonlatot Lakatos Júlia, hozzátéve: szeretnék, hogy tágabb, elméleti kérdésekkel is tudjanak foglalkozni.
Rajnai Gergely rámutatott, hogy a demokráciáról való felfogás már az Egyesült Államokban is megváltozott, és bár lehet arról beszélni, hogy Orbán Viktor mit csinált Magyarországon, de akkor meg kell magyarázni az amerikai, a holland, a francia vagy az olasz példákat is. Az elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy a ’90-es években le akartuk másolni a hidegháború nyugatját, de épp akkor kezdődött egy új korszak, mi pedig az eggyel korábbit próbáltuk megvalósítani, amihez segítség nem érkezett, és talán a magyar elit sem tett meg mindent annak érdekében, hogy lefektesse az alapokat.
Rajnai Gergely azt is megemlítette, hogy a magyar társadalom történeti tapasztalata a Kádár-korszak, a Horthy-korszak és a dualizmus, ezekben pedig rövidebb időszakokat leszámítva nem volt sok párt. A magyar társadalom 1990 után, például 1994-ben és 2010-ben is azt mondta, hogy erős pártra van szükség, stabil kormányzóképességgel.
Hiába van az elit részéről vágy arra, hogy sok párt legyen, ha a társadalom azt szeretné, hogy egy erős párt stabilan vezessen
– húzta alá Rajnai Gergely, hozzátéve: a Fidesz, és előtte az MSZP is felismerte ezt a társadalmi igényt. Nem arról van szó, hogy a Fidesz intézményekkel és tettekkel átformálta az egész gondolkodást, hanem eleve létezett egy ilyen igény, történelmi múlttal és nemzetközi kontextussal.
Megsemmisítővé vált a politika?
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!