Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A hatóságok sok esetben nem tudják megvédeni a polgárok életét, vagyonát, ezért van szükség a jogos védelem jogintézményére, amelynek határait a bírói gyakorlat évtizedek óta fokozatosan tágítja – nyilatkozta az akkor még formálódó büntetőtörvényről Kónya István büntetőjogász, aki szerint a jogos védelemmel kapcsolatos vitákban gyakran megfigyelhető az a furcsa lélektani jelenség, hogy egyesek gondolkodása észrevétlenül megfordul, mintegy átállnak az áldozat oldaláról a támadóéra, inkább vele éreznek együtt, mintha csak a támadót tekintenék az eset sértettjének, aki emiatt a jog és a hatóságok védelmére szorul. Mindezzel szemben határozottan le kell szögezni – folytatta –, hogy
a jogtalan támadás nyomán kialakult konfliktusok kockázatát a jognak – a megtámadott oldalára állva – a támadóra kell hárítania,
viselje ő a támadása következményeit, hiszen arra sok esetben előre felkészül, ne pedig az, aki váratlanul a megtámadott helyzetében találja magát.
Büntethetőséget kizáró ok
A jogos védelem megítélése és szabályozása az elmúlt másfél évtizedben gyökeres változáson ment keresztül. Ennek első lépéseként 2009-ben módosították a büntető törvénykönyvet, majd 2011-ben az Alaptörvény Szabadság és felelősség című fejezetének V. cikke a jogos védelmet – mint büntethetőséget kizáró okot – alkotmányos tétellé emelte:
Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett, vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.
Vagyis a jogtalan támadás elhárítása ma már nem egy kivételes lehetőség, hanem mindenkit megillető alapjog. A hatályos büntető törvénykönyv (Btk.) kimondja:
Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
Mint látható, a jogos védelem nem egyenlő az önvédelemmel, hiszen a jogos védelem keretében sajátunkon kívül mások személyét vagy javait is megvédhetjük, illetve a közérdek védelme érdekében is felléphetünk.
Fordulat az ítélkezési gyakorlatban
Ezzel együtt a bíróságok még ma is viszonylag ritkán állapítják meg a jogos védelmet mint büntethetőséget kizáró okot. Az ítélkezési gyakorlatban 2017. november 7-én következett be fordulat, amikor a Kúria felmentette a vádlottat minden ellene emelt vád alól, pedig az elsőfokú bíróság közúti veszélyeztetés és rongálás miatt egy év felfüggesztett szabadságvesztésre, majd a Fővárosi Törvényszék másodfokon, jogerősen halált okozó közúti veszélyeztetés és rongálás miatt két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
Az történt, hogy egy nőt, aki autójában piros lámpánál várakozott, motoros tolvajok támadták meg. Az elkövetők beütötték a jármű ablakát, és kiemelték az anyósülésről a táskáját, benne az ékszereivel, készpénzzel és okmányaival, majd elhajtottak a helyszínről.
A megtámadott hölgy autójával utánuk eredt, és mintegy ötszáz méteres üldözés után érintkezett a motorkerékpárral, amely felborult, és olyan szerencsétlenül esett egy ott álló jármű alá, hogy az egyik támadó a helyszínen belehalt a sérüléseibe.
A nő évekig együtt ült a vádlottak padján az őt kirabló személlyel. Végül a Kúria állapította meg a jogos védelmet, és mentette fel, hangsúlyozva, hogy a megvádolt nő két férfi jogtalan, erőszakos, útonálló jellegű támadásának áldozatává vált, védekező reakciója pedig természetes, szükséges és törvényes volt.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!