Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Május 7-e ugyanúgy vasárnapra esett 1950-ben, mint ma. Azon a napon több száz meghívott gyűlt össze a Pestszentlőrinc, Rákoshegy és Vecsés határában, hogy részt vegyen a hároméves terv keretében, 40 millió forintból újjáépített Ferihegyi repülőtér ünnepélyes felavatásán. Az avatóbeszédet Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter tartotta, akiről elég annyit tudni, hogy az 1934-ben megjelent Tisztelt elvtárs című könyvében azt fejtegette, miért különb a szovjet élet az amerikainál.
Miért éppen Ferihegy?
A repülőteret a fekvése alapján Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtérnek nevezték el. A Ferihegy elnevezés Mayerffy Ferenc (1776–1845) nevéből ered, aki Grassalkovich hercegtől bérelte, majd vásárolta meg a Vecsés és Rákoshegy közötti mintegy 650 hold földet.
Mayerffy korának egyik leghíresebb serfőzőmestere, szőlésze volt, aki nemcsak a Lovaregylet alapítója volt, hanem Széchenyi István nagy barátja is.
Birtokán szőlőiskolát létesített, ahol új fajtákat nemesített, amikor a magyar szőlőkultúra hanyatlásnak indult. Halála után Ferihegy előbb Szontagh-, majd Podmaniczky-, végül Vigyázó-birtok lett. 1928-ban a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába került.
Egy 147 méteres dombot is elhordtak
Az első világháború és a trianoni békediktátum után a magyar polgári repülés nehezen és súlyos korlátozások közepette alakulhatott ki. A mátyásföldi után a Budaörsi repülőtér lett a harmincas évek végén a belföldi és egyben az ország nemzetközi repülőtere. Többszöri nekifutásra, 1938-ban került napirendre egy új, korszerű légikikötő felépítése. Erre a célra a Pestszentlőrinc, Rákoshegy és Vecsés határában lévő területet nézték ki. A tervezés és az építkezés megkezdése előtt alaposan felmérték a terepet. 1939 februárjától Hille Alfréd, a katonai meteorológia megteremtője vezetésével megfigyeléseket és méréseket végeztek. Elsősorban a szélviszonyokat, a köd kialakulásának és feloszlásának körülményeit vizsgálták.
A kavicsos talajt és a mélyen húzódó talajvizet rendkívül előnyösnek találták.
A repülőtér tervezésére kiírt pályázaton megvalósításra legalkalmasabbnak ifj. Dávid Károly (1903–1973) pályaművét találták. A munkálatok azonban csak 1942-ben kezdődtek, mert a napjainkban szinte teljesen sík területen akkoriban volt például egy 147 méter magas homokos domb is, amit az előkészületek során elegyengettek.
A második világháború alatt a repteret csak a honvédség vehette igénybe, ahol ideiglenesen német és szovjet csapatok is állomásoztak. A háborúban három légitámadás is érte, így teljesen használhatatlanná vált. 1947-ben döntöttek úgy, hogy a repteret a már említett hároméves terv keretében, 1948 és 1950 között a polgári forgalom számára építik újjá.
Az 1950. május 7-i megnyitóra elkészült a Ferihegyi repülőtér felvételi épülete (napjainkban felújítva az I. terminál), már használható volt az 1500 méter hosszú kifutópálya, a hangár, és a forgalmi épület egy része is. A következő tíz évben készült el a tranzitváró, a bevezető fénysor, a radarberendezés, és meghosszabbították a kifutópályát, amelynek eredményeként az 1960-as évekre Közép-Európa egyik legmodernebb repülőtere […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2023/05/07/liszt-ferenc-nemzetkozi-repuloter-ferihegy-legi-kozlekedes/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!