Demeter Szilárd elmondta, hogy az erdélyi magyarság számára a ’80-as években a másodrendű állampolgárság volt a meghatározó élmény.
Ez a nacionálkommunista rendszer, amit Ceausescu működtetett, az egyrészt megviselte a románokat is, hiszen a kommunisták a románoktól is ellopták Romániát, de kétszeresen viselte meg a szülőföldjükön élő őshonos nemzeti közösségeket. Tagadták a létünket, tagadták az anyanyelvi kultúránkat
– idézte fel, hozzátéve, hogy paradox módon mégis kiváló minőségű anyanyelvi kultúrát tudtak művelni.
Az elnök szerint a rendszer egyfajta paktumot kötött az erdélyi magyar elittel: a valamelyest minőségi kultúra lehetőségéért cserébe „nem föltétlenül lázad a rendszer ellen, vagy nem úgy lázad a rendszer ellen”. Ennek eredményeként például alig volt magyar szamizdat mozgalom Romániában.
Magyarország mint Európa-kép
Az interjúalany felidézte első magyarországi látogatását, amikor egy Csorvás nevű településre jutottak el.
A legvidámabb barakkból ennyi átjött itt, hogy azért nyugalom van, nem élnek fenyegetettségben az emberek, nincs hiánygazdaság, vagy nem olyan mértékű. Ez lehet Európa
– magyarázta, hogy akkor neki Magyarország miért jelentette Európát. Demeter részletesen beszélt a román–magyar kulturális különbségekről is.
Egy román filozófus gondolatát idézve elmagyarázta a „tartalom nélküli formák” jelenségét, ami szerinte a román kultúra egyik jellemzője. Kifejtette, hogy bár a mély kulturális kódrendszer azonos, hiszen mindkét nép a keresztény […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!