Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „A Pandúr-sziget és a Petőfi-sziget közötti úton vagyunk, amit félig elöntött már a víz. Baja árvíz elleni védelmét három részre lehet bontani, az egyik a mélyen fekvő, ugyanakkor megvédhető Petőfi-sziget. A város lakossága 33 ezer fő, körülbelül ezer ember dolgozott éjjel-nappal az árvízi védekezésen” – fogalmazott Baján lapunk kérdésére Nyirati Klára.
20
A városban működik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara, nyolcvan hallgató vett részt a munkálatokban. A tanítóképző diákjai szintén segítettek, ahogy középiskolások, a sportegyesületek tagjai, és a felnőtt lakosság egy része is.
Baján tudják, milyen a Duna
A Petőfi-szigeten körülbelül kétszázezer homokzsákkal erősítették meg a 2013-ban épült gátat, ezzel biztosították a város szabadidőközpontjának védelmét. A Petőfi-szigeten állva azt is megtudtuk, hogy a katasztrófavédelem 150 munkatársa tartózkodik a helyszínen, hajnalban pedig három helyen fedeztek fel buzgárt a gáton, de megoldották a problémát.
A városvezető azzal folytatta, hogy a Pandúr-sziget nagyvízi meder, korábban árvízvédelmi területnek hívták, amelynek alapvetően az volt a célja, hogy amikor megemelkedik a vízszint, oda áradjon ki a folyó, ezzel védve a többi lakott területet.
„Aki ide költözött, az tudta, hogy mit vállal. A Pandúr-szigetre évszázadokkal ezelőtt, a török hódoltság idején költöztek emberek. Két község jött létre, Pandúr és Kákony, ezeket folyamatosan elöntötte a Duna, ezért az 1700-as évek végén és az 1800-as évek elején a kalocsai érsek úgy döntött, hogy kitelepítetti az itt élőket Baja mellé. Istvánmegye volt akkor a település neve, ma már Bajához tartozik Bajaszentistván néven” – vázolta a környék történelmét Nyirati Klára, hozzátéve:
A szép környezet miatt kedvelt hellyé vált a Pandúr-sziget, a kis hétvégi házak mellett a mélyebben fekvő részekre is ingatlanokat kezdtek építeni, de tisztában voltak azzal, hogy árvízi területről van szó, amit 850–900 centiméter körüli vízállásnál, különösen 900 centiméter felett nem lehet megvédeni. Körülbelül egy héttel ezelőtt jeleztük az itt élőknek, hogy ki kell költözniük. Nem kényszeríthettük őket erre, mert nincs elrendelve veszélyhelyzet, viszont mindenkinek, aki igényelte, biztosítottunk szállást. Ezután kikapcsoltattuk az áramot, a gázszolgáltatást, majd átvágtuk a nyári gátat, azért, hogy a víz beömlése szabályozott módon történjen. Ha a Duna átszakítaná a gátat, sokkal nagyobb károkat okozna. Ez a döntés nagy feszültséget keltett a lakókban, mert akkor még nem látták, hogy mekkora lesz a víz. Mi a szakértőkre hagyatkoztunk, tudtuk, hogy 900 centiméter felett lesz a vízszint. Az előrejelzések 950 körüli szintet mutattak, ilyen magasságnál lehetetlen védekezni ezen a területen. Ezt a lakók nehezen fogadták el, napokkal ezelőtt is feszültség volt, ma már nyilván nem, mert látják, hogy valóban 900 centiméter feletti a tetőzés.
Nyirati Klára kritikus területként említette a Dunafürdőt is, ami még mélyebben fekszik. „Őket az idén harmadszorra önti el a víz, szintén nagyvízi mederről van szó. A téli 780 centiméter körüli vízszint is alaposan elárasztotta a területet. Kitelepítés ott sem volt, de igyekeztünk rábeszélni az ott élőket, hogy költözzenek ki, szállást is biztosítottunk nekik” – húzta alá a polgármester.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2024/09/24/arviz-aradas-duna-baja-nyirati-klara/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!