Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Karácsony Gergely főpolgármester Rónai Egonnal beszélgetett a Konkrétan legújabb adásában, ahol az alábbi témákat vesézték ki:
- miért tart vissza a Fővárosi Önkormányzat a 89 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulásból 50 milliárd forintot az államkasszától;
- milyen szintű béremeléseket jelöltek meg az egyelőre még meg nem szavazott költségvetésben;
- mennyit szánnak a közösségi közlekedésre;
- bevált-e az állami fenntartású rendszerekkel közös jegy- és bérletrendszer;
- miért tartja jó ötletnek a budapesti olimpia gondolatát;
- és hogy mit gondol a Fővárosi Önkormányzat jelenleg főpolgármester-helyettes nélküli törvénysértő működéséről.
A főpolgármester elsőként megindokolta a szerdai bejelentését, miszerint a 89 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulásból mindössze 39 milliárd forintot fognak befizetni az államkasszába. Karácsony Gergely úgy véli, a szabad városok története sok száz éve a városok saját bevételeiről szól, amiket megtarthatnak.
Szerinte ez egy régi eleme az önkormányzatiságnak, amit az Alaptörvény, a magyar önkormányzatisági törvény és az Európai Önkormányzati Charta is tartalmaz. Vannak saját és az államtól kapott bevételeik, utóbbiakat pedig azért kapják, hogy az állam helyett ellássanak bizonyos feladatokat, ezt nevezik állami normatívának.
Elmondása szerint a főváros esetében mindig a saját bevétel bizonyult jelentősebbnek – nagyjából 300 milliárd forint iparűzési adóbevétele van a városnak, az államtól pedig 39 milliárd forintot fognak kapni jövőre normatívaként – a perlekedés pedig azért áll fenn az állammal, mert 2017 óta a magyar önkormányzati rendszerben van egy olyan elem, amely a városi bevétel egy részét átcsatornázza a központi költségvetésbe, ez maga a szolidaritási hozzájárulás.
Karácsony Gergely szerint a probléma az, hogy kevesebb bevételük van az államtól, mint amennyit az visszafizetésként megkövetel, így az önkormányzat nettó befizetővé válik.
Nem lesz meglepetés, ha a Fidesz-frakció nem szavazza meg a költségvetést
Felidézte a Fővárosi Ítélőtábla márciusi megállapítását, miszerint a Fővárosi Önkormányzatot illető elvonás alaptörvény-ellenes. Az Alkotmánybíróság őszi döntése is ezzel a megállapítással van összhangban, és ők eszerint intézik a költségvetésüket is, de nullán vannak. Karácsony Gergely szerint a túladóztatás Alaptörvénybe ütközik, és jogerős döntés alapján követelték, hogy ne lehessen inkasszózni. Bízik benne, hogy jogszabályi védelmet kap a költségvetési koncepciója, amelyet a közgyűléssel december 18-án szeretne elfogadtatni. Mint mondta, felkészült arra, hogy a Fidesz frakció esetleg nem lesz hajlandó támogatni a döntését, mert „ők egyébként is mindenre nemmel szavaznak”. Azonban
meglepné, ha azok a pártok, amelyek egyébként is az Orbán-rendszerrel szemben definiálják magukat, nem fogadnák el a büdzsét.
A béremelésről elmondta, hogy a bérek reálértékét meg kell őrizni, és nem állapodtak még meg a szakszervezetekkel. Öt és tíz százalék körüli emelésre van javaslatuk, de ennek feltétele a költségvetés elfogadása. Karácsony Gergely elmondta, hogy megfordultak a viszonyok, és ma már a munkaerőhiány a probléma. Úgy véli, ahhoz, hogy a város működjön, szükség lesz béremelésre. A cél egy lehetőleg hosszabb, mondjuk hároméves bérmegállapodás.
Bevált a közös jegy- és bérletrendszer
A főváros a büdzséjében mintegy 160 milliárd forintot szán a közösségi közlekedésre. Ez az összeg Karácsony Gergely szerint csak a működésre elég. Szerinte a koronavírus-járvány előtti egyensúly, amely az utasok, a főváros és az állam finanszírozásából állt, jelentősen megborult, és így a legtöbb kiadás a fővárosra hárult. A járvány utáni jegyértékesítés-beszakadás után a fővárosnak sikerült visszatornáznia a jegybevételi arányt az azt megelőző szintre, még a nyújtott kedvezmények ellenére is, így a bérletárak csökkentése nem okozott bevételkiesést.
Az állami fenntartású rendszerekkel közös jegy- és bérletrendszer, amely március elsejével indult, nagyon bevált Karácsony Gergely szerint. Van egy bevételi kassza, amit olyan arányban osztanak meg egymás között, amilyen arányban szolgáltatnak. A Budapesten belüli, a Pest vármegyei és budapesti zónában is a Fővárosi Önkormányzat van többségben. Mindent figyelembe véve a főváros nullára jön ki, hiszen az új rendszer, amely kimutatható forgalomnövekedést okozott, nem eredményezett bevételkiesést
Szerinte a városhatáron belül 21. századi a szolgáltatás, az állami szolgáltatás pedig le van maradva száz évvel.
Karácsony Gergely elmondása szerint a város jelenlegi anyagi lehetőségei pusztán arra elegendők, hogy működni tudjanak. Minden fejlesztés, amit megígért a budapestieknek, az európai uniós forrásokból valósul majd meg. A legfontosabb fejlesztés a villamoshálózatot érinti majd, a pesti oldalon a budai fonódó mintájára összekötni még kapcsolódó elemeket: érkezik 51 új CAF-villamos, és az uniós forrás is megvan hozzá, támogatási szerződés egyelőre még nincs.
Az, hogy Budapestnek vannak érdemi európai uniós forrásai, az nem csak azért van, mert a kormány szeretett volna nekünk pénzt adni, hanem mert muszáj volt pénzt adniuk
– mondta a főpolgármester.
Karácsony Gergely szerint az Európai Bizottság ki fogja engedni Magyarországot a lefoglalt pénzösszegek préséből, mivel megváltozott a bizottság és a parlament összetétele is, továbbá puszta megérzésnél több információ áll erről a főpolgármester rendelkezésére.
Az olimpia történelmi lehetőség a fővárosnak
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!