Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Hivatalosan 2024. július 1-je óta van velünk az aranyvízum program, amely által Európai Unión kívüli (úgynevezett harmadik országbeli) befektetők ingatlanvásárlás, ingatlanalapba való befektetés vagy felsőoktatási intézmény javára tett pénzbeli adomány fejében tíz évre tartózkodási engedélyt szerezhetnek Magyarországon, s így vízummentesen utazhatnak be az Európai Unió tagállamaiba, miközben más országokba is könnyebben kaphatnak vízumot. Az új típusú tartózkodási engedélyt a család tagjai együtt is kérelmezhetik, lejáratkor pedig meghosszabbíthatják.
Az, hogy egyelőre mégsem tolonganak vagyonos kínai vagy indiai üzletemberek a bevándorlási hatóság előtt, pár részletszabályban rejlik (így például még nem jelölték ki azokat az alapokat, amelyek elfogadhatnak befektetést, míg az ingatlanba való befektetési lehetőség kifejezetten csak 2025. január 1-jétől él), de jövőre várhatóan elindul a roham.
De valóban lesz-e roham?
Ez legfőképpen azon múlik, hogy hogyan tudja pozícionálni magát a magyar program a hasonló ösztönzők uniós versenyében. Egyelőre úgy tűnik, egészen elől.
Ahány ország, annyi rendszer
„Az Európai Unió tizenhat országában van jelenleg hatályban valamilyen, harmadik országbeli befektetőket megcélzó kedvezményrendszer” – állítja Nagy Dóra, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje, aki szerint az összehasonlítás nehézségét az adja, hogy az egyes országok által elérni kívánt célok és feltételrendszerek egymástól rendkívül eltérőek. A szabályokat kicsit leegyszerűsítve, a kedvezményrendszerek három kategóriába sorolhatók:
- Egyes országok – a magyar szabályozáshoz hasonlóan – az adott országban megtett, passzív befektetéshez mint egyedüli kritériumhoz kötik a kedvezmények (legtöbbször tartózkodási engedély, néha állampolgárság) biztosítását. Magyarországon kívül ebbe a körbe tartozik például Portugália, Görögország vagy Málta.
- A skála másik végén azok az országok vannak, amelyek kifejezetten gazdaságélénkítési és gazdagságfejlesztési céllal határoznak meg befektető-csábítási programokat, amelyekben a tartózkodási engedély megszerzésének sokszor nincsenek is előre meghatározott feltételei, az adott ország diszkrecionális jogán múlik a kedvezmény megadása. Ebbe a kategóriába tartozik például Franciaország, Németország vagy Ausztria.
- A két szélsőség között pedig számos, közbenső rendszer van, amelyek ugyan nem elégednek meg egy passzív befektetéssel, de többé-kevésbé objektív feltételrendszerrel és a befektetésen túli egyéb kritériumok előírásával határozzák meg a huzamos tartózkodás feltételeit.
Mibe és mennyit?
Az egyes Golden Visa-rendszerek versenyképességét nagyban befolyásolja, hogy milyen jellegű és mekkora befektetéssel lehet tartózkodási engedélyhez, vagy állampolgársághoz jutni. A befektetés összege szempontjából a legkedvezőbb Litvánia, ahol az unión kívüli állampolgár akár már 14 ezer euró (mintegy 5,5 millió forint) befektetéssel is hozzájuthat a tartózkodási engedélyhez – azonban itt az engedély megszerzésének számos egyéb feltétele is van.
Az engedélyezett befektetési formák változatosak.
Több ország (például Csehország, a balti államok, Olaszország vagy Luxemburg) elsősorban társasági befektetéseket részesít előnyben – történjen az tőzsdei társaságba, magántársaságba vagy start-up-ba. Szintén gyakori lehetőség befektetési alapokba, államkötvényekbe vagy egyéb pénzpiaci eszközökbe invesztálni. Másutt viszont inkább azt szeretnék, ha a vendégbefektetők vagyona […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!