Két éve hirdette meg az európai hormonnapot az Európai Endokrinológiai Társaság azzal a céllal, hogy eloszlassa az emberekben élő megannyi, hormonokkal kapcsolatos tévhitet, idén április 24-re tették a kontinensen átívelő kampányukat, amihez hazai szakemberek is csatlakoztak. A Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság főtitkára ebből az alkalomból beszélt a leggyakoribb endokrinzavarokról lapunknak.
A hormon egy hírvivő molekula, amely a vérkeringés által a termelődés helyétől a távoli szövetekbe eljut, ez az endokrin hatás. Több százféle emberi hormont ismerünk
– mondta dr. Igaz Péter.
A hormontermelő szerveink:
- az agyalapi mirigy (a hormonrendszer egyik fő szabályozója, ami a pajzsmirigy, a mellékvesekéreg és a nemi mirigyek működését szabályozza);
- a pajzsmirigy (és a kalcium-anyagcsere szabályozásában fontos mellékpajzsmirigy);
- a hasnyálmiririgy (az inzulint termeli);
- a mellékvesekéreg (az anyagcserét, a vérnyomást és a só-víz háztartást szabályozó hormonokat termeli): idetartozó betegségek a túlzott kortizoltermelés okozta, ritka Cushing-szindróma (évente 1 millió emberre vetítve 40 új eset fordul elő), valamint az ennél jóval gyakoribb, súlyos magas vérnyomást okozni képes aldoszteron-túltermelés (egyik formája a Conn-szindróma); valamint
- a petefészek és a herék.
A hormonok termelődése finoman szabályozott. A hormonrendszer feladata a szervezet belső egyensúlyának a fenntartása, az anyagcsere-folyamatok, a növekedés, fejlődés, a külső környezethez való alkalmazkodás, a vérnyomás szabályozása. Az adott hormon csak adott receptorhoz tud kötődni, úgynevezett jelátviteli utat nyitnak meg a sejten belül.
Az elhízás ok és következmény is lehet
Az egyik, endokrin rendszerrel összefüggésben álló népegészségügyi probléma az elhízás, ami egy szintén egyre több embert érintő betegséggel, a diabétesszel is párhuzamba hozható. A statisztikák szerint a cukorbetegek egyharmada túlsúlyos, 2/3-a elhízott. Néhány évtizede jöttek rá kutatók, hogy a zsírsejtek által termelt leptin kulcsszerepet játszik az étvágy szabályozásában.
A leptin csökkenti az étvágyat. Az elhízásra jellemző, hogy a súlygyarapodással a leptin hatásával szemben érzéketlenség alakul ki
– jegyezte meg dr. Igaz Péter.
Az Európai Endokrinológiai Társaság korábban már felhívta arra a figyelmet, hogy a zsírsejtek számos ismert hormont termelnek, tehát az elhízás endokrin probléma is. Következményeként pedig inzulinrezisztencia, majd cukorbetegség alakulhat ki, csökken a szervezet tesztoszteronszintje. Az elhízott embereknél a daganatos megbetegedések előfordulása is gyakoribb, különösen azoknál, akik gyermekkoruk óta küzdenek túlsúllyal. A felmérések szerint a 13,7 millió 6 és 9 év közötti európai gyermek közül mintegy 400 ezer súlyosan elhízott – támasztotta alá az Európai Endokrinológiai Társaság, hogy egyre jelentősebb problémáról van szó kontinensünkön, ami miatt a hormonzavarok is növekvő gyakoriságot mutatnak.
A pajzsmirigyproblémák vannak többségben
A pajzsmirigy rendellenességei meglehetősen gyakoriak, az érintettek háromnegyede ráadásul nő. A pajzsmirigy alulműködése a népesség 2-3 százalékát érinti, de a csak laboratóriumi vizsgálatokkal kimutatható formák még gyakoribbak. Míg 50-100 évvel ezelőtt a strúma, a pajzsmirigy-megnagyobbodás népbetegségnek számított itthon, mivel a tengertől távol eső vízkészletünk jódhiányos, így az ezzel táplált növények többsége kevés jódot tartalmaz, a jódozott só bevezetése után azonban nagy arányban csökkent a betegség előfordulása hazánkban. „A jódhiány következményeként a pajzsmirigy hormontermelő képessége csökken, és a mirigy megnagyobbodik, ezt hívjuk strúmának.”
Napjainkban a pajzsmirigy-alulműködés leggyakoribb oka a pajzsmirigy idült gyulladása, ami akár az európaiak 1-2 százalékát, főként nőket érint, ez a Hashimoto-pajzsmirigy-gyulladás.
A jódpótlás a Hashimoto-pajzsmirigy-gyulladást ugyanakkor nem javítja, sőt ronthatja is – ismertette a MEAT főtitkára.
A jódhiányos állapot gyakorisága ugyan csökkent hazánkban, de még mindig a pajzsmirigy-alulműködés az egyik leggyakoribb endokrin betegség, amelynek tünetei: elhízás, gyengeség, hajhullás, székrekedés, bőrszárazság. A túlműködésnél épp ellenkezőleg, fogyás, izgatottság, verítékezés, gyakori székletürítés.
Ezek általános tünetek, és a krónikus fáradtság szinte mindegyik endokrin és számos más eredetű betegségnél is előfordul
– egészítette ki dr. Igaz Péter. A pajzsmirigybetegségek szűréséhez a háziorvosnak van jogosultsága laborvizsgálatot kérni, speciálisabb esetekben endokrinológushoz adhat beutalót. A MEAT főtitkára elmondta, hogy sok hormonbetegség nem jár markáns tünetekkel, csak a vérvételt követően mutatják ki. A hormonbetegségek többsége gyógyszerrel jól kezelhető, és az egészséges életmód is fontos. E betegségek sokszor életen át tartó odafigyelést, folyamatos orvosi kontrollt, bizonyos esetekben állandó gyógyszerezést igényelnek.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2024/04/27/europai-hormon-nap-endokrinologus-hormonzavarok-pajzsmirigy/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!