Ahogy minden évben, a diákok idén is januárban írták a központi írásbeli felvételit, amely alapján eldől majd, hogy melyik intézményben folytathatják tanulmányaikat. Ám némileg beárnyékolta a szokásos procedúrát, hogy még 2024 októberében a tankerületi gimnáziumok egy olyan ajánlást kaptak a fenntartótól, amelyben le volt írva, hogy milyen pontszámmal érdemes felvenniük a jelentkező diákokat. A központi írásbeli felvételin 50 pontot lehet magyarból és ugyancsak 50 pontot matematikából kapni, tehát 100 pont az elérhető maximum.
Az ajánlás szerint
- négy évfolyamos képzés esetében minimum 50 pontot,
- a nyelvi előkészítő esetében 60 pontot,
- a hat évfolyamos képzéseknél 70 pontot
„ajánlott” elérni azon tanulóknak, akik felvételt szeretnének nyerni egy adott középfokú oktatási intézménybe. Ez pedig azért lenne rendkívül előnytelen a felvételizők számára, mert 2024-ben a nyolcadikosok csaknem fele 50 pontnál kevesebbet ért el, míg a hatodikosok közül mindössze 23,15 százalék szerzett 70 vagy annál több pontot a felvételin.
Több érdekvédő szervezet is kiakadt a módosításokon, a Szülői Hang tiltakozásba kezdett, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, Nagy Erzsébet pedig arról beszélt az Indexnek, hogy rendkívül károsnak tartják ezt a módosítást, hiszen központilag nem tudják eldönteni egy irodából, hogy a diák mennyire alkalmas vagy illik éppen abba a középfokú intézménybe, ahová felvételizik. „Pusztán politikai szándékok alapján terelgetik a gyerekeket” – fogalmazott Nagy Erzsébet.
Bár a legtöbb iskola valóban csak ajánlásnak tekintette a tankerület ponthatárait, voltak olyan gimnáziumok, amelyek már a felvételi előtt közölték, hogy alkalmazni fogják – akár minimálisan eltérve az ajánlott pontoktól, néhol még szigorítva is – a központi felvételi pontszámokat. Ilyen volt a Toldy Ferenc Gimnázium, a Budai Nagy Antal Gimnázium és a Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium.
Kiugró teljesítmények
Január 18-án 68 ezer diák (7 ezer negyedikes, 10 ezer hatodikos és 51 ezer nyolcadikos) meg is írta a felvételit, majd március elejétől a gimnáziumok folyamatosan közzétették az ideiglenes felvételi listájukat, amelyekben az összes felvételiző meg tudta nézni, hogy milyen eredményt ért el. A lista közzétételének határideje március 21. volt, de március közepére az intézmények legnagyobb része már kitette honlapjára a listát, amelyben a diákok a nevük vagy az oktatási azonosítójuk alapján tudták beazonosítani az eredményüket.
Akit felvettek, az a pontszáma mellett a rangsorban elért helyezést is megtalálta, akit pedig nem, az egy „E”, azaz elutasítva betűt kapott.
Innentől a játszma már nagyon egyszerű, hiszen ahány helyet meghirdetett egy iskola az adott tanulmányi területre, annyi diákot fog felvenni, aki pedig a rangsorban ezután következik, az kiesett. Eltérni maximum olyankor térnek el, ha egy bejutott diák valamiért mégsem kezdi majd meg tanulmányait az adott intézményben, akkor jön a rangsorban következő, akit értesítenek a lehetőségről.
Azt viszont mindenhol kiemelik, hogy ez még korántsem a végleges lista, ugyanis annak összeállítási határideje április vége, míg a kiértesítés napja május 5., a felvételizők akkor tudják meg majd biztosan, hogy melyik intézményben kezdhetik középfokú tanulmányaikat. Fontos, hogy minden középiskola maga dönt arról, hogy mennyi pontot ad a központi írásbelire, az általános iskolás eredményekre és a szóbelire.
Emiatt nem lehet összehasonlítani az egyes gimnáziumok ponthatárait, az viszont általánosságban elmondható, hogy a topgimik helyeiért hatalmas harc folyik. Volt olyan diák, aki a 110 pontos maximummal várta, hogy behívják szóbelizni, de például az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium 4 osztályos képzéseire jelentkezők közül még az 50. helyen álló is 90 pont felett teljesített.
Drámai fordulat
A fordulat azonban csak március 21-e után következett, amikor is már az összes gimnázium közzétette az ideiglenes felvételi listáját, amelyen látható volt, hogy nagyjából mire számíthatnak a diákok. Viszont a határidő lejárta után több gimnázium is megváltoztatta az eredményeket,
figyelembe véve a Klebelsberg Központ minimumponthatárait. Így aki eddig sorszámot kapott a neve mellé, az később egy „E” betűt, az elutasítás jeleként.
Szerkesztőségünkhöz több olyan levél is eljutott, amelyben arról írtak, hogy az intézmények az utolsó utána pillanatban változtatták meg a listát (volt olyan intézmény, amelyik március 24-én, hétfőn tette ki a friss jegyzéket), ráadásul nem is csak a listát, hanem azt is, ami alapján ezt elkészítették. Magyarra fordítva: több olyan intézményben is éltek a minimumponthatárral, ahol egész végig azt kommunikálták a szülők és a diákok felé, hogy ez nem fog megtörténni.
A IX. kerületi Weöres Sándor Általános Iskola és Gimnázium például arról ír <a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!