2022. május 19., csütörtökMa Ivó, Milán napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 386,00 Ft | USD: 367,00 Ft | CHF: 376,00 Ft
2022.05.19. Ivó, Milán Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 386,00 Ft | USD: 367,00 Ft | CHF: 376,00 Ft
Kezdőlap / Vállalkozás / Kacifántos megoldásokat használnak az EU-s tagállamok és Oroszország, ha a szankciókról van szó

Hirdetés

Kacifántos megoldásokat használnak az EU-s tagállamok és Oroszország, ha a szankciókról van szó

Lengyelország (mármint a lengyel állam, az állami gázcég PGNiG) orosz gázhoz jut szövetségeseinek segítségével – mondta Szergej Kuprijanov, a Gazprom orosz állami gázvállalat szóvivője. A gázt olasz és francia vevők rendelik meg, a Gazprom pedig Lengyelországot átszelő csöveken szállítja le.

Vesznek orosz gázt, de nem vesznek Oroszországtól gázt

Lengyelország (mármint a lengyel állam) ráadásul fizikailag direktben Oroszországból kapja a molekulákat, úgynevezett virtuális ellenirányú áramoltatással. Általában véve fölöslegesen gázt pumpálni a csővezetékeken elég értelmetlen, sőt ez pluszköltségekkel járna, a gázhálózatok operátorai nettó elszámolást alkalmaznak. Tehát ha mondjuk 10 millió köbméter orosz gáz áramolna Lengyelországból Franciaországba, és egy külön üzleti tranzakció keretében 8 millió köbméter Franciaországból Lengyelországba, akkor semmi értelme összesen 18 millió köbmétert oda-vissza továbbítani, elég csak a különbséget, 2 millió köbmétert leszállítani Lengyelországból Franciaországba, Lengyelország pedig kiveheti a hálózatból a maga 8 millió köbméterét, anélkül, hogy a molekulák fizikailag körbeutaznák a fél kontinenst.

Hirdetés

Mikor Oroszország (a Gazprom) felfüggesztette a Lengyelországnak (a PGNiG lengyel gázvállalatnak) való szállításokat, mellékelték a figyelmeztetést is, miszerint szó szerint elzárják a gázcsapot, vagyis semmiféle szállításokat nem teljesítenek, tranzitot sem, ha Lengyelország jogosulatlanul kivenne a területén áthaladó Jamal vezetékből. Ám Lengyelország ebben a konstrukcióban nem jogosulatlanul vesz ki gázt a tranzitból – mindössze annyi történik, hogy nem közvetlenül a Gazpromtól vásárol, hanem köztes szereplőkön keresztül.

© AFP / MATEUSZ WLODARCZYK

Ez éppen az a megoldás, amit a Lengyelországnak történő szállítások leállítása utáni elemzésünkben előre jeleztünk. Amíg az unióban vannak olyan gázpiaci szereplők, akik közvetlenül vásárolnak a Gazpromtól, addig ők áttételesen hozzásegíthetik a Gazrommal már nem üzletelő szereplőket orosz molekulák beszerzéséhez (nyilván a fizikai és szerződéses korlátokon belül). Mivel Lengyelország továbbra is vásárol orosz molekulákat, praktikusan valójában nem függetlenedett az orosz gáztól.

Lehet rubelben fizetni rubelben fizetés nélkül

A Gazprom nemcsak Lengyelországgal, de Bulgáriával is szakított, miután se Varsó, se Szófia nem volt hajlandó belemenni a fizetési feltételek módosításába. Személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette be, hogy Oroszország (vagyis a Gazprom) a jövőben rubelben fogja kérni a gázszállítások ellenértékét. Ezzel az a probléma, hogy a szerződések euróban vagy dollárban vannak, és egyébként a rubelben történő fizetés amúgy is lehetetlen volna, mert a nyugati vevőknek nincs elég rubeljük, ennyi pénz leváltásához az orosz jegybankra lenne szükség, ám az az Ukrajna megtámadása miatt kivetett szankciók miatt ezt nem teheti meg. Az első pillanattól nyilvánvaló volt, hogy az orosz jegybankot érintő szankciókat a nyugati országok nem fogják enyhíteni, így patthelyzet alakult ki.

Úgy tűnt, ezt sikerült egy kacifántos megoldással feloldani: a Gazprom ügyfeleinek nyitniuk kell egy deviza és egy rubelszámlát a Gazprom Banknál, a gázszállítások ellenértékét elutalják euróban (vagy dollárban, ha a szerződés szerint abban kell fizetni) a devizaszámlára, a pénzt a Gazprom Bank átváltja és a rubelszámláról teljesül a fizetés a Gazprom felé.

© AFP / NATALIA KOLESNIKOVA

Ez még mindig a szankciók megsértésének határmezsgyéjén mozgó megoldás, ráadásul egyéb problémák is vannak vele. A mechanizmus részletei kidolgozatlanok, nem világos például, hogy milyen árfolyamon történik az átváltás. Az sem, hogy ilyen módon a fizetés szerződés szerinti teljesítésnek minősül-e, hiszen a szerződésekben az szerepel, hogy a vevő a Gazpromnak fizet, nem pedig az, hogy odaadja a pénzt a Gazprom Banknak, amit az majd továbbad a Gazpromnak. A vevők számára semmi sem garantálja, hogy a Gazprom később nem mondja azt, hogy ő bizony nem kapta meg a neki járó pénzt, vagy nem annyit kapott, amennyit kellett volna, esetleg nem akkor, amikor kellett volna.

Hová mégy te, kis molekula?

Egyelőre se a Gazprom, se más szereplő nem számolt be arról, hogy Szófia is köztes szereplőkön keresztül jutna orosz gázhoz. A lehetőség azonban adott, Bulgária tranzitország, a Balkánon keresztül Magyarországra is továbbít gázt. Vagyis elvileg semmi akadálya, hogy Bulgária mondjuk Magyarországtól (a földgázt a Gazpromtól importáló MVM-től) vegyen gázt, a szerződött mennyiséget pedig kapásból kivegye a tranzitból. Feltéve persze, hogy Magyarország adna gázt Bulgáriának – erre utaló nyilatkozat eddig nem hangzott el. Görögország támogatásáról biztosította Szófiát, és hamarosan üzembe áll az a gázvezeték, amin keresztül ez fizikailag is megvalósulhat. Bulgária számára a másik opció Törökország, amin keresztül az orosz gáz Bulgáriába érkezik. A fizikai feltételei adottak, hogy Bulgária gázt vegyen Törökországtól (akár orosz molekulákat), erről azonban még meg kell állapodni.

Egyelőre nem tudni, Moszkva tervez-e retorziókat alkalmazni azokkal az uniós országokkal, szereplőkkel szemben, akik olyan országoknak továbbítják a gázt, akikkel kenyértörésre került a sor. Vélhetően nem, ugyanis nem látszik, hogyan lehetne megfogni az áttételes továbbítást. A tudomány és a technológia mai állása szerint a gázmolekulákat nem lehet nyomkövetővel felszerelni, így onnantól, hogy egy orosz molekula bekerült az uniós gázhálózatba, nem lehet korlátozni, hol végzi be pályafutását.

© AFP / NIKOLAY DOYCHINOV

A Fidesz szerint a Roszatom jó atom

Más országokkal ellentétben Magyarország lassan már teljesen érthetetlen szinten ragaszkodik ahhoz, hogy semmilyen módon se szegüljön szembe Moszkvával, se szóval, se tettel ne rombolja az Oroszországgal fennálló kapcsolatokat. Magyarország a közös uniós szankciókat – eddig – rendre megszavazta, ám miközben a lengyelek és a bolgárok visszautasították a gázfizetési rendszert, Szijjártó Péter külügyminiszter sietett leszögezni, hogy Magyarország úgy fizet, ahogy Moszkva kéri. És miközben a finnek felmondják a Roszatommal egy nukleáris erőmű tervezésére és építésére kötött szerződésüket, Magyarország továbbra is kitart amellett, hogy a Roszatommal építtessen két ugyanolyan reaktorral üzemelő erőművi blokkot.

A gáz esetében a magyar kormány viselkedése érthető, Lengyelország és Bulgária infrastrukturálisan sokkal jobb helyzetben vannak az orosz import kiváltásához. Paks II. más tészta, ott egy új beruházásról van szó, ami nagy valószínűséggel középtávon kiváltható Paks I. élettartamának meghosszabbításával, ami egyszersmind időt biztosítana új kivitelezőt találni Paks II-höz. A helyzet így sem lenne egyszerű, és semmi sem garantálja, hogy a roszatomtalanított Paks II. elkészülne, mire Paks I-et az élettartam-hosszabbítással együtt le kell állítani. Ugyanakkor tény, hogy eddig a Roszatom többéves késéssel sem tudott olyan létesítési engedélykérelmet letenni az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) elé, amit az el tudott volna fogadni. Egyébként a Roszatom Finnországban sem tudta engedélyeztetni ezt a típusú reaktort – ez lett volna az első két építés az unióban.

© Túry Gergely

Tény továbbá, hogy az Európai Unió (és benne Magyarország) de facto gazdasági háborúban áll Oroszországgal, így minimum kétséges, a Roszatom egyáltalán képes lenne-e lebonyolítani egy teljes erőműépítési projektet az EU-ban – akár érintik közvetlenül gazdasági szankciók, akár nem. Annak kérdésesnek sem szabadna lennie, hogy nemzetbiztonsági kockázat-e egy de facto ellenséges ország állami vállalatával felépíttetni Magyarország legfontosabb stratégiai objektumát. A finn erőmű megépítéséért felelős konzorcium egyébként nagyjából épp ezen okok miatt bont szerződést a Roszatommal.

Technológiai szempontból

Ehhez képest Szijjártó Péter külügyminiszter arról számolt be a Facebookon, hogy Isztambulban tárgyalt Alekszej Lihacsovval, a Roszatom vezérigazgatójával “annak érdekében, hogy minél előbb készen legyünk a két blokk építésével”. A miniszter megnyilatkozásai a magyar kormánytagok (beleértve a miniszterelnököt, Orbán Viktort) orosz-ügyekkel kapcsolatos jellemző szavaihoz képest még akár visszafogottnak tekinthetők. Szijjártó egyértelműen elköteleződött a nukleáris energiatermelés és a Paks II. projekt mellett – ám nem köteleződött el a Roszatom mellett. A találkozó után mindössze annyit közölt: a Roszatom vezetői biztosították róla, hogy “technológiai szempontból továbbra is képesek ennek a beruházásnak a végrehajtására.”

Orbán Viktor miniszterelnök (b) fogadja Alekszej Lihacsovot, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatóját (j) a Karmelita kolostorban 2021. december 17-én
© MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher

Ezzel mindössze annyit mondott, hogy a Roszatom vezetői úgy látják, a háború (mármint az ukrajnai forró háború, illetve az EU és az USA ellen vívott gazdasági háború) nem okoz olyan technológiai nehézségeket, amik megakadályoznák az erőmű felépítését. Más szóval a Roszatom hozzáfér azokhoz az anyagokhoz, berendezésekhez, amikre szükség van. Egyébként a Roszatomnak még a háború előtt sem sikerült meggyőznie se a magyar, se a finn nukleáris hatóságot arról, hogy “technológiai szempontból” képes lenne ezt a beruházást az uniós szabványoknak és előírásoknak megfelelő minőségben és módon végrehajtani. Nem mellesleg a “technológiai végrehajtás képessége” nagyon nem ugyanaz, mint a tényleges végrehajtás – annak egyebek mellett gazdasági szempontjai is vannak, amikkel jelen körülmények közt nem biztos, hogy a Roszatom képes lenne megbirkózni. Ezzel talán a Roszatomnál is tisztában vannak. Remélhetőleg a magyar kormányban is.

Forrás:
http://hvg.hu/kkv/20220509_EU_Oroszorszag_gazszallitas_atomenergia#rss

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

 Csúcsidei felárat és szervizdíjat számolhat fel a Wolt

Csúcsidei felárat és szervizdíjat számolhat fel a Wolt

Június 1-től a Wolt felszámíthat szolgáltatási díjat, csúcsidődíjat, illetve szervizdíjat közvetlenül a fogyasztó felé az …