2024. február 24., szombatMa Alfréd napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 388,00 Ft | USD: 359,00 Ft | CHF: 407,00 Ft
2024.02.24. Alfréd Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 388,00 Ft | USD: 359,00 Ft | CHF: 407,00 Ft
Kezdőlap / Vállalkozás / Évi 100 ezer tonna katódpor, egy terawattnyi áram, lakótelep a dolgozóknak – elmondták, milyen gyárat terveznek a kínaiak Ácsra

Hirdetés

Évi 100 ezer tonna katódpor, egy terawattnyi áram, lakótelep a dolgozóknak – elmondták, milyen gyárat terveznek a kínaiak Ácsra

Kirakatberuházásnak szánják, hiszen ez lesz az első európai gyáruk, ezért kiemelt gondossággal igyekszik eljárni az ácsi katódgyárat építtető Bamo Technology Kft. – hangzott el a társaság által szervezett háttérbeszélgetésen szerdán, ahol Sun Jun (Szan Csun), a kínai hátterű cég magyarországi ügyvezetője, és Fülöp Ferenc közkapcsolati igazgató beszélt a vállalkozás hátteréről és a konkrét ácsi tervekről.

A katódgyár ügye idén nyár elején kapott nagy figyelmet, először a helyi polgármester által közzétett erre utaló Facebook-poszt, majd a külügyminiszternek az 520 milliárd forintos beruházásról szóló június 21-i bejelentése után. Ez a kínai hátterű akkumulátoripari fejlesztésekkel kapcsolatos korábbi rossz tapasztalatok nyomán heves reakciókat váltott ki a helyiek, és kormány akkumulátoripari nagyhatalmi ambícióit kétkedve figyelők körében. A sokáig titokban tartott – ezt a cég utóbb az ilyen beruházásokkal kapcsolatos uniós eljárásrenddel magyarázta, mivel a fejlesztéshez uniós támogatást is szeretnének felhasználni, a kormány viszont csak vagdalkozott – tervek miatt a helyi képviselő-testület is meghasonlott, a hvg.hu kamerája ott volt azon a közgyűlésen, ahol többen is visszaadták emiatt a képviselői mandátumukat.

“Napi 300 tonna katódról beszélünk, és az útjaink már így sem bírják” – videóriport Ácsról

Dühös minifórum az utcán, lemondások a közgyűlésben, titkolózás utáni magyarázkodás a legújabb és egyik legnagyobb hazai akkumulátoripari beruházás, az ácsi katódgyár bejelentése nyomán. Mit épül majd a város határába? Mitől tartanak a helyiek? Milyen haszna lesz a városnak? És vajon ki az a régi ismerős, akinek bizonyára csurran-cseppen majd valami az üzletből?

A világ vezető katódgyártói között számontartott Huayou Cobalt Magyarországi leányvállalata és hazai kommunikációs partnere, a Nest Communications Kft. – mint azt a beszélgetésen többször is hangsúlyozták – az iparággal kapcsolatos korábbi rossz tapasztalatok miatt próbál sok energiát fektetni abba, hogy nyíltan és átláthatóan kommunikáljanak a fejlesztésről, a szerdai tájékoztatót is ennek jegyében szervezték, és a korábbiakhoz képest számos új információt is megosztottak róla.

Hirdetés

Mennyi energia kell, és honnan lesz?

Például, hogy az összességében – az eredetileg bejelentett 520 milliárd forinttal ellentétben – körülbelül 535 milliárd forintos lesz a beruházás, aminek nagyobb részét – 1,287 milliárd eurónyit – szánnak magának a gyárnak a felépítésére, valamint további 120 millió eurót egy, az energiafelhasználásuk számottevő részét fedező napelempark felépítésére.

Energiaigényük jelentős részét ugyanis megújuló forrásból szeretnék fedezni, a gyárépület tetejére tervezett (15-30 megawattnyi) napelemek és a saját napelempark mellett a térség más megújuló termelői – külön említették a környező szélturbinákat – által előállított elektromos energiára is számítanak.

Nagyon gázos a kormány uniós ezermilliárdokért összerakott energiaterve

A lakossági energiatakarékossági felújítások és a megújulók támogatása helyett a kormány hatalmas összegeket költene a gázinfrastruktúra fejlesztésére. Uniós pénzből finanszíroznák a Mol leválását az orosz olajról – miközben a kormány százmilliárdokat von(t) el az olajmultitól különadóval, árstoppal. Az állami MVM és Mészáros Lőrinc Opusa is uniós pénzből fejleszthetne.

A kiosztott prospektusban szereplő látványterveken (borítóképünkön) a körülbelül 44 hektáros gyárterülettől nyugatra fekvő, annál bő háromszor nagyobb (több mint 150 hektáros) jelenleg szántóföldként (idén kukorica terem rajta) hasznosított földekre álmodták a napelemparkot, de jelezték, még tárgyalásban vannak a tulajdonosokkal a terület megvásárlásáról, és korántsem biztos, hogy itt valósul majd meg. Ennélfogva a naperőmű teljesítményéről is csak annyit tudtak mondani, hogy több tíz megawattos lehet majd, a hvg.hu kérdésére azonban elárulták: optimális esetben még a gyár beindulása előtt fel tudják építeni.

Az ácsi katódgyár tervezett helyszíne
© Veres Viktor

Arra a kérdésre, hogy a kormány által a Mátrai- és a Tisza Erőmű területén felépíteni tervezett új, kombinált ciklusú gázerőművek által termelt energiából is vennének-e majd, nemmel válaszoltak.

Pedig a gyárnak jelentős mennyiségű energiára lesz szüksége:

óránként 120 megawattos teljesítménnyel mennek majd a két gyártócsarnokban a katódalapanyagot összesütő kemencék,

ami egy paksi blokk teljesítményének valamivel több mint a negyede, és háromműszakos, napi 24 órás termeléssel számolva éves szinten valamivel több mint egy terawattnyi energiaigényt jelent.

Mennyi vízre lesz szükség?

Az energiafelhasználáshoz képest alacsonyabb lesz a vízigény: a cég illetékesei konkrét számot ugyan nem mondtak, de összehasonlításként az akkumulátorgyárakat hozták példaként, amelyek vízfelhasználásának körülbelül tizedét igényli a katódgyártás. Hogy mekkora kapacitású akkumulátorgyárra gondoltak, nem derült ki, ezért nem biztos, hogy jó úton járunk, ha a gödi Samsung-gyár napi 27 ezer köbméteres vízigényét vesszük alapul, de körülbelüli összehasonlításnak megteszi.

Ez a víz is leginkább a hűtéshez kell, viszont egy részét a gyár területén felfogott csapadékvízből kívánják fedezni, és a zárt körű újrafelhasználás és a technológia révén a gyártáshoz kapcsolódó szennyvízkibocsátás szerintük „gyakorlatilag nulla” lesz.

Milyen anyagokkal dolgoznak?

A katódgyártás alapanyagai részben a nikkel-mangán-kobalt (NMC) keverék, ami zsákokban érkezik, és a társaság szerint nem minősül veszélyes anyagnak. Az NMC-t sütik össze a gyárban a másik összetevővel, a lítiumsóval. Ez viszont már veszélyes anyag, de jelezték, ennek megfelelően kezelik és szállítják. A gyártás folyamata automatizált zárt, biztonsági elemekkel ellátott rend rendszeren belül zajlik majd. Külön jelezték, hogy nem használnak fel oldószereket, savat vagy lúgot, és a katódgyár nem terheli jobban a környezetét, mint egy gyógyszergyár.

Ácsi katódgyár: kérdéses, jól jár-e a település, de az biztos, hogy a technológia veszélyes

Magyarország egyik legnagyobb beruházása valósulhat meg a Komárom-Esztergom megyei településen, amellyel kapcsolatban a polgármester úgy próbálja megnyugtatni a közvéleményt, hogy nem is akkumulátorgyár lesz, csak akkumulátorokhoz állítanak elő katódot. Ez azonban nagy nyugalomra nem ad okot, és az is kétséges, milyen hasznot jelent a településnek a Huanyou Cobalt.

A gyárban zajló kalcinálási folyamat során – a Magyar Mérnöki Kamara katódgyártásról szóló technológiai leírása alapján – ezer fokra hevítik, és 12 órán keresztül „sütik” a fenti összetevőket. Ennek a folyamatnak a végeredménye lesz a katódpor, ami önmagában megint csak nem számít veszélyes anyagnak, és zsákokban szállíthatják a megrendelő akkumulátorgyáraknak.

Kiknek szállítanak, és hogyan?

Ezek közül jelenleg egy biztos: a Debrecenben épülő BMW-gyár akkumulátor-beszállítója, az EVE Power, amit a legfontosabb partnerüknek neveztek, de jelezték, tárgyalások zajlanak az ugyancsak ott gyárat építő CATL-lel is.

A két fázisban épülő gyár éves szinten 100 ezer tonna katódport állít majd elő, amit kamionokkal szállítanak majd. Mindehhez hasonló mennyiségű alapanyag – a prekurzorként is emlegetett NMC és a lítiumsó – is érkezik elsősorban Kínából, előbb hajón majd közúton.

A beszélgetésen elhangzott, hogy napi szinten összesen érkező és távozó kamionok száma 27 körül alakul, amik viszont be sem hajtanak majd Ácsra vagy a környező településekre – a helyszín kiválasztásakor komoly előnyt jelentett az M1-es autópálya közelsége.

Miért ide hozták?

A Bamo Technology munkatársai jelezték, a beruházás tervezésekor több országot is vizsgáltak, sőt Magyarországon is szóba került több helyszín – kelet-magyarországiak is. Ezeket elsősorban az ott rendelkezésre álló víz, energia és munkaerő alapján vizsgálták, de – mint elhangzott – a keleti helyszíneken a két utóbbi nem volt biztosítható. Így jött szóba Ács, amely megfelelt a fenti szempontoknak, és jól jött az autópálya közelsége is.

Bábolnán is borzolja a kedélyeket az ácsi katódgyár, nyílt levelet kapott a polgármester

Nyílt levelet írtak polgármesterüknek bábolnai civilek a szomszédos Ács hozzájuk közel eső határába tervezett kínai katódgyár ügyében. Azt szeretnék, ha Horváth Klára bábolnai polgármester állást foglalna a beruházással kapcsolatban, és válaszolna egy sor kérdésre.

Mikor indul a termelés?

A beruházás egyelőre még a tervezés előkészítésének a szakaszában jár, ennél fogva még engedélyezés előtt áll. Az alapterveket Kínában készítik, ezek Magyarországra áttétele már elkezdődött, a véglegesítésig akár fél év is eltelhet. A gyár 2025 második felében készülhet el, ekkor már várhatóan elkezdődik a próbagyártás, de a tömegtermelés majd csak 2026-ban indulhat be.

Mennyit hozhat a konyhára?

A Bamo Technologies éves szinten 30 milliárd jüan – közel 1450 milliárd forint – árbevétellel kalkulál, ami szép bevételt jelenthet a helyi önkormányzatnak a 2 százalékos iparűzési adóból – hacsak nem dönt úgy a kormány, hogy magasabb érdekek mentén különleges gazdasági övezetté nyilvánítja a beruházás területét – mint történt az Göd és a Dunaújváros melletti Iváncsa esetében.

Az ügyvezető ugyanakkor jelezte, hogy arra számítanak, hogy a bevételük folyamatosan csökkenni fog, ahogy a fejlesztések nyomán hatékonyabbá válik a gyártás és olcsóbban tudják előállítani a terméket.

Mennyi támogatást kaphatnak?

A beruházás állami támogatáshoz is juthat, a cég vezetői szerint már tárgyaltak erről, de konkrét összegről még nem tudnak, a Népszava ugyanakkor arról ír, hogy ez 54 milliárd forint lehet. Azt is jelezték, hogy uniós forrásokból a teljes befektetés 10-20 százaléka érkezhet, ami az 535 milliárd forintos teljes összegből kiindulva további

akár 100 milliárdos támogatást is jelenthet.

A Bamo Technologies anyavállalata a 60 ezer embert foglalkoztató 8 milliárd euró feletti tavalyi árbevételt elért Huayou Cobalt a világ legnagyobb katódelőállítóinak egyike, amely a katódgyártás folyamatának teljes értékláncát lefedi az alapanyagok bányászatától (Afrikában lítiumot és kobaltot, Indonéziában nikkelt termelnek ki leányvállalataik) kezdve azok (Kínában történő) feldolgozásán át a katód előállításáig, de fontolgatják az élettartamuk végére ért lítium-ion akkumulátorok újrafeldolgozásának lehetőségét is – a háttérbeszélgetésen külön jelezték, hogy ezt nem európai helyszínen tervezik.

Honnan lesz munkaerő, és ők hol laknak majd?

A gyárban a tervek szerint 900 embert foglalkoztatnának, a munkaerő-igényeket első körben Ácsról és a környező településekről, második körben távolabbi országrészekből, harmadik körben közvetlenül a határon túlról szándékozzák előteremteni, és csak ezek után jön a negyedik kör, a vendégmunkásoké: itt a leggyorsabb megoldás az eleve képzett kínai munkaerő behozatala lehet.

Ötvenen egy családi házban, mobilvécék a kertben – így élnek a kínai munkások a Debrecen környéki falvakban

Már Mikepércs, Sáránd és Hosszúpályi is azon települések közé tartozik, amelyben kínai vendégmunkások laknak, akik a közelben akkumulátorgyárat építenek. Egy-egy családi házban többtucatnyian zsúfolódnak össze, reggel fél hatkor már indul az élet, és nem áll meg hétvégén sem.

A cég emellet már tárgyalásokat tervez hazai oktatási intézményekkel, hogy biztosítani tudja a képzettebb szakemberek utánpótlását: a középfokú technikusi és felsőfokú mérnökképzésre is számítanak, az ügyvezető szerint középfokú oktatási intézményekkel, illetve az Óbudai- és a Győri Egyetemmel is egyeztetnek majd erről.

A dolgozók lakhatására is gondolnak, konkrétan lakótelepet építenének a számukra: üzletekkel, sportolási és kikapcsolódási lehetőségekkel ellátott apartmanokat – szám szerint 300-at –, illetve munkásszálló is szerepel a tervekben. Jelezték, hogy a gyár ügyvezetője is itt fog lakni.

Már végig is járták a környéket a lehetőségek után kutatva, de úgy tűnik, Ács lehet a befutó, ahol a helyi pletykákkal ellentétben nem az egykori pulykatelepet szemelték ki, hanem egy másik, az M1-es Ács felőli oldalán, a gyárhoz viszonylag közel eső 11 hektáros önkormányzati ingatlant. Ez a beruházás akár az önkormányzattal közös projektként is megvalósulhat, de még nincs róla végleges döntés.

Hogyan győzködik a helyieket?

A gyár igyekszik alaposan tájékoztatni a helyieket is, a beruházással egy hamarosan létrejövő önkormányzati munkabizottság is foglalkozik majd állandó fórumként. Ennek tagjai között a helyi városvezetőn és a környező települések polgármesterein, valamint a helyi képviselőkön kívül civilek is ott vannak. A bizottság első ülése jövő héten várható, de már volt egy előzetes egyeztetés.

Szijjártó alákérdezős interjúban próbálta nyugtatni a kínai gyártól tartó ácsiakat – De sikerült?

“Nem lesz akkumulátorgyár, de még ha az is lenne, se lenne semmi probléma” – ezt megnyugtatásként szánta a miniszter a dühös ácsiaknak.

Külön postaláda is kikerül az önkormányzat épületére, ahova a beruházással kapcsolatos kérdéseket várják majd, ezekre, ha a feladó megadja a címét, személyesen, ha enélkül kérdez a helyi újságban válaszolnak majd. Lesz ezenkívül egy lakossági fórum is, bár ennek még nincs meg az időpontja, pedig már nyakukon az augusztus 31-i határidő, amit egy korábbi testületi ülésen jelöltek ki, ami előtt lakossági fórumot kell tartani. A helyiek hozzáállása a gyár képviselői szerint többnyire támogató, de hamarosan online és fókuszcsoportos közvélemény-kutatást is készítenek erről.

* * *
Támogatott hitel vállalkozások számára

A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.

Forrás:
http://hvg.hu/kkv/20230824_acsi_katodgyar_bamo_technology_akkumulatoripar_beruhazas_vallalkozas_kinai_gyar#rss

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

2024-ben is elérhető lesz a Széchenyi Kártya Program a kkv-k számára, a feltételek sem változnak

Továbbra is változatlan feltételek mellett lesznek elérhetők a kis- és középvállalkozások számára a Széchenyi Kártya …