A Mol is látja a palackvisszaváltó-rendszer gyengeségeit, de „dolgoznak rajta”

Hajléktalanszállókon is szeretnének palackvisszaváltó-automatákat elhelyezni – árulta el Világi Oszkár, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese a Mandiner csütörtöki számában megjelent interjúban, amely leginkább a sokat kritizált italospalackos visszaváltás körüli kérdésekről szólt. 

Minden második ember problémába ütközött, amikor palackot akart visszaváltani

A visszaváltással próbálkozók 47 százaléka szembesült valamilyen problémával. A rendszer bevezetésének hatására a lakosság 5 százaléka kezdte szelektíven gyűjteni a palackokat, derül ki egy friss felmérésből.

Világi Oszkár elismerte a rendszer gyermekbetegségeit, de jelezte, hogy dolgoznak rajta és fejlesztenek. Beszélt arról, hogy 

• már napi hatmilliónál jár a visszavitt palackok száma; 
• július 1-je óta 300 millió darabot váltottak vissza;
• az értük kapott kuponok eddig közel 15 milliárd forintos forgalmat generáltak a boltokban; 
• a visszaváltók 10-15 százaléka az appon keresztül – amit egymillióan töltöttek le – utaltatja magának a díjat; 
• 50 millió forintot adományoztak eddig jótékony célra, és ezt a pénzt gyermekkórházak kapják: a Heim Pál és a Bethesda kórház, illetve a SOTE gyermekklinika; 
• a cégnél azzal számolnak, hogy 3 éven belül 90 százalékos lesz a visszaváltási arány, ez jelenleg napi szinten 70 százalékos. 

A palackokon kívül a többi hulladékról is szó esett. A textilgyűjtő konténerek száma idén 600-zal emelkedett, és három új, akár 30-40-féle hulladék begyűjtésére is alkalmas hulladékudvarból is átadtak már 3-at, a következő években pedig 80-at terveznek. 

Azt is látják, ha hajszál kerül a gépezetbe. Mi történik a visszaváltó automaták nyílása mögött?

Máshol is döcögve indult a kötelező visszaváltási rendszer, de lassan mindenki rutint szerez a repontos automaták használatában és üzemeltetésében. Már tudják, mi okozta a banki utalások csúszását, mitől álltak le sokszor a gépek, miért nem ismerték fel egyes 50 forintos palackokat, és milyen arányban próbáltak trükközni a rafkós visszaváltók.

A vezérigazgató-helyettes kitért arra is, hogy az újrahasznosító iparág még nincs kiépítve Európában, de ahogy nő a visszagyűjtési arány – akármelyik hulladékfajta esetében –, egyre inkább megéri majd ilyen vállalkozásokat indítani. Ő maga 500 milliárd forintnyi befektetésre lát lehetőséget az iparágban itthon. A Mol maga 185 milliárd forint beruházást vállalt a hulladékkoncesszió keretein belül.

Ezenfelül komolyan ráfeküdne a cég az akkumulátor-újrahasznosításra. Világi szerint a Mol elsőként akar Európában olyan akku-újrahasznosító üzemet létrehozni, ahol a teljes újrahasznosítás megvalósul, és a PET-palackok, gumiabroncsok és más, értékes fémeket tartalmazó hulladékok esetében is fontolgatják feldolgozóüzemek létesítését.

Az akkugyártás után az akku-újrahasznosítás lehet a következő nagy kormánycél, a Mol már be is szállna

Nagy Márton szerint még idén el kell dönteni, mely vállalatok, mely helyszíneken kezdhetik meg az újrahasznosító beruházások megvalósítását.

A vezérhelyettest kérdezték még a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatban is, de a korábban ismertekhez képest nem mondott újdonságot, ahogy az orosz kőolajról leválással kapcsolatban is az ismert érveket hozta fel. 

Az interjúból kiderül még, hogy Világi Oszkár miért vett két focicsapatot is (a dunaszerdahelyi DAC-ot és a Győri ETO-t): küldetéstudatból, illetve ha nem vennék a borait, akkor saját maga inná meg.

Pletser: Leminősítettük a Molt, mert politikailag és gazdaságilag is rizikós az orosz olaj

Az Ukrajnán át érkező orosz olaj a Mol által bejelentett új szerződések ellenére is kockázatos – mondta Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője az Inforádióban. A geopolitikai kockázatok és a különadók növelése miatt minősítették le a cég részvényeit.