Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Alfred Nobel nevét ma már nem csak a dinamit és a füstmentes lőpor feltalálása miatt ismerjük, hiszen ő alapította korunk egyik legrangosabb tudományos és békepárti díját. Erre állítólag az sarkallta, hogy amikor egyik gyárában kísérleti robbantások során meghalt az öccse, a róla írt hírlapi nekrológokban véletlenül őt búcsúztatták el, de nem épp hízelgő szavakkal. „A halál kereskedőjeként” hivatkoztak rá, aki emberéletek tönkretevője. Ekkor fogalmazódott meg benne, hogy valami nemes dologba fekteti vagyonát. Nem volt rossz döntés, hiszen neve így örökre fennmarad, a tudósok pedig óriási megtiszteltetésnek érzik a komoly pénzösszeggel is járó elismerést.
Halála előtt a fegyvergyáros Nobelt egyre jobban foglalkoztatta az egyetemes béke elérésnek gondolata, ekkor már évek óta Olaszországban élt, és készült visszaköltözni Svédországba, de egy hirtelen szívroham minden tervét kerékbe törte. Halála előtt többször módosította végrendeletét, a végső változat elhunyta előtt két héttel keletkezett, 1895. november 27-én, ebben fogalmazta meg a Nobel-díj alapításának ötletét és az erre szánt összeg mennyiségét is.
Díjazottak, októberben
Szigorú szabályokat állított fel a díj odaítéléséről, a díjazottak például csak élő személyek lehetnek – ettől kétszer tértek el az évek során, Erik Karlfeldt svéd költő és Dag Hammarskjöld volt ENSZ-főtitkár posztumusz kapták meg a díjat. De az is komoly regula, hogy a díj átvétele határidőhöz kötött, ennek elmúlta után csak az érem és az oklevél jár, a pénz már nem.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2023/10/21/kviz-nobel-szuletes-evfordulo-dijazottak-magyarok/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
