Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Meskó Bertalan orvosi jövőkutató, a The Medical Futurist Institute igazgatója, aki a fejlett technológiák egészségügyre gyakorolt hatását elemzi. Genomikai PhD-diplomája mellett a Semmelweis Egyetem magántanára, több rangos intézményben tart és tartott előadásokat, a Harvard, Stanford, Yale Egyetem csak néhány a sorban, de az Egészségügyi Világszervezettel, a WHO-val is dolgozott.
A napokban jelent meg Térkép a jövőhöz című könyve, amiben a jövőkutatás módszereit teszi érthetővé és elsajátíthatóvá mindenkinek. Vele beszélgettünk többek között arról:
- hogy befolyásolhatjuk a jövőt;
- miért van több jövő;
- hogy nyom le minket a Fomo és a jövő-stressz;
- miért nem kell félni az AI-tól;
- mi várható az egészségügyben a jövőben.
Meskó meggyőződése, hogy a jövőről való gondolkodás és ennek befolyásolása nem csak a kutatóknak, szakértőknek fenntartott szűk terület, ezért is írta meg egyedülálló könyvét, amiben a lehetséges jövőkhöz való mélyebb kapcsolódás lehetőségeit tárja fel elemezve, ábrákkal, és mindenki számára könnyen elsajátítható gyakorlatokkal. Meggyőződése, hogy a mai, gyors, technológiai változásokkal és temérdek információval teli világban elengedhetetlen, hogy a jelen legégetőbb kihívásait megértsük, hiszen ezek befolyásolják jövőnket is.
Fontos foglalkozni a klímaváltozással, a mesterséges intelligencia térnyerésével, vagy a geopolitikai kihívásokkal, és ezekről elég szó esik, de a remény legalább ilyen hangsúlyos kell, hogy legyen. Aki nem foglalkozik azzal, mi lehet a jövőben, jövőkben, az a reményt veszíti el, hogy jobb lehet a világ, hiszen elfogadja, hogy nincs hatása ezekre, miközben igenis van.
Több jövő áll előttünk
Miközben a jövőt sokan egyetlen, előre meghatározott útnak gondolják, Meskó Bertalan hangsúlyozza, hogy valójában többféle jövő létezik, könyvében tudományos alapú, de gyakorlatias és könnyen alkalmazható eszközöket kínál arra, hogyan készülhetünk fel rájuk. „Ha meg tudjuk fogalmazni a számunkra vonzó jövőket, jövőképet, és ezen már a jelenben elkezdünk dolgozni, akkor nemcsak a saját életünket irányíthatjuk tudatosabban, hanem a közösségeink vagy a szakmánk jövőjére is hatással lehetünk.” Így lehetőségünk nyílik olyan jövőt teremteni, ahol a legjobb ötleteink, értékeink és céljaink valóban kibontakozhatnak – a munkában és a magánéletben egyaránt.
Túl keveset foglalkozunk a jövővel, az iskolában is csak a múltról tanulunk. Pedig át lehet adni mindenkinek a jövőkutatás képességét, jövőbeli énje mindenkinek van, kérdés, hajlandóak vagyunk-e kommunikálni vele.
Ez vezet az intertemporális döntésekhez, vagyis ma megteszek valamit, de a jövő érdekében. Mindennap gyakoroljuk, de nem tudatosan. A jövőben gondolkodás ott kezdődik, hogy a jövőbeli énünkkel elkezdünk kommunikálni, egyszerű példáknál maradva például, hogy ma lemondunk valami egészségtelen finomságról, hogy ne ártsunk holnapi/jövőbeli testünknek, vagy ezért győzzük le lustaságunkat és vállaljuk a fotelben üléshez képest kényelmetlen testmozgást. Most talán nem esik olyan jól, de holnap, 10 év múlva meglesz az eredménye, az a jövőbeli énünk hálás lesz érte.
Ráadásul kevésbé fogunk szorongani, ha cselekszünk a jövő érdekében. Rengeteg lehetőségünk van, hogy hassunk rá. Ha tudjuk, mi a vágyott jövőnk, el is érhetjük.
Akár karrier- és családtervezésénél használjuk a jövőkereket, ami megmutathatja, mi lesz a következménye valaminek, ami várható a jövőben.
Kommunikáció a jövőbeli énnel
Ha elég tudatosak vagyunk, akkor elkerülhetjük a Fomo csapdáját is, ami a kimaradástól, lemaradástól való félelem – emiatt csüngünk állandóan a neten, a közösségi hálókon. De a jövőtől való rettegésből eredő kivonulás, izoláció sem […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2026/01/08/mesko-bertalan-orvosi-jovokutato-interju/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!