2021. július 27., keddMa Olga napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 361,00 Ft | USD: 307,00 Ft | CHF: 334,00 Ft
2021.07.27. Olga Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 361,00 Ft | USD: 307,00 Ft | CHF: 334,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Valóban szörnyeteg volt Rettegett Iván cár?

Hirdetés

Valóban szörnyeteg volt Rettegett Iván cár?

A történészek időről-időre megpróbálják rehabilitálni őt. Legutóbb Charles J. Halperin amerikai történész tett erre kísérletet 2019-ben megjelent életrajzában. Az orosz nacionalisták szerint Rettegett Ivánt az oroszellenes, nyugati történészek rágalmazták meg, Sztálin szerint a  „népet szipolyozó” bojárok ellen küzdött, az erős, központosított állam érdekében. Mentegetői  gyermekkori traumáira hivatkoznak, arra, hogy a szörnyűségekre a háborúzás miatt került sor,  vagy arra, hogy ezek csak afféle melléktermékei egy nemes cél érdekében folytatott  küzdelemnek. Vagyis a „rossz” nem más, mint egy magasabb rendű „jó” sajátos megjelenési  formája, elkerülhetetlen velejárója.

IV. Iván

IV. Iván

Fotó: Sovfoto / Universal Images Group / Getty Images

IV. Iván cár gyakran hivatkozott gyermekkori szenvedéseire, de ezek meglehetősen triviálisnak tűnnek. Nem vacsorázhatott akkor, amikor szeretett volna, nem teljesítették azonnal minden kívánságát, és néha más kapott meg valamilyen ajándékot, nem ő. Ki nem élt át hasonló „traumákat” gyermekkorában? Azt már kevesebben tehették meg, hogy egy ellenszenves felnőttet kutyákkal tépessenek szét – ahogy a 13 éves Iván tette Sujszkij bojárral.

Hirdetés

Uralkodói sikerek

Iván a Rurik-dinasztia tagjaként született 1530. augusztus 25-én. Hároméves volt, amikor meghalt az apja, III. Vaszilij nagyfejedelem. 1547-ben Iván elsőként koronáztatta magát cárrá a régi bizánci szertartás mintáját követve, hogy ezzel is hangsúlyozza: ő az isteni akarat és az egyetlen igaz hit letéteményese, minden egyházi és világi fejedelem felett áll. A tatár fejedelmektől átvett politikai gyakorlat, a bizánci császárok példája és a XV. századi ortodox egyházi tanítások egyaránt azt sugallták a számára, hogy olyan egyeduralkodó, akit senki és semmi sem korlátozhat.

Bár emberként bűnös vagyok, mint cár, helyesen cselekszem!

– fogalmazta meg életfilozófiáját.

Uralkodásának első szakaszában (1547—63) belső reformok és sikeres hadjáratok követték egymást. A cár a bojárok duma nevű testületével és a „kiválasztottak tanácsával” kormányzott, többször összehívta a zemszkij szobort is, az országos tanácskozógyűlést. Törvénygyűjteményekben foglalták össze a társadalmi élet, a kormányzás és az egyházi szertartások szabályait, s felállították az első állandó hadsereget. Elfoglalták a Kazáni (1552) és az Asztraháni Kánságot (1556), majd 25 éven át háborúztak Livóniáért.

Mit kívánt a cár?

1564 végén a cár Moszkvából egy erődbe vonult, s megírta a metropolitának, hogy lemond, ha nem teljesítik valamennyi kívánságát. A lemondást követő népfelkeléstől rettegő moszkvai előkelőségek mindent megígértek, csak térjen vissza a cár. Iván első kívánsága az volt, hogy ezentúl bárkire kimérhessen bármilyen büntetést, jogi korlátozástól mentesen, s a bojárok és főpapok se kérhessenek senki számára kegyelmet. A fővárosba visszatérve pedig közölte meglepett alattvalóival, hogy a birodalom két részre lesz osztva. Az opriscsina (elkülönült terület) a cár magánbirtoka, amelyet az ott lakó bojár családoknak azonnal el kell hagyniuk. A helyükre Iván megbízható szolgái költöznek, az úgynevezett opriscsikok. Az ország másik részét, a zemscsinát (a „föld” orosz nevéből), a bojárok és hagyományos intézmények kormányozzák. Csakhogy a zemscsina lakóit a cár tökéletesen kiszolgáltatta az opriscsikoknak, akik fekete öltözékben, fekete lovakon, nyergükön a kutyafej és a seprű jelével bármilyen bűntényt elkövethettek a zemscsina területén: kínzást, fosztogatást, gyújtogatást, nemi erőszakot. Mindezt arra hivatkozva, hogy felfedik a cár elleni merényleteket.

Példátlan eset a világtörténelemben, hogy egy uralkodó birodalma egyik részének lakóit arra ösztökélje, hogy büntetlenül garázdálkodjanak és fosztogassanak a másik részen. A történteket nem lehet a Livóniáért folytatott háború költségeivel megmagyarázni, hiszen az opriscsikok az adóalanyokat és a megadóztatható birtokokat pusztították. Nem besorozták, hanem halomra gyilkolták az alattvalókat. Talán társadalmi átalakítás volt a cél? Ennek sincs semmi nyoma, az opriscsina és zemscsina területén a társadalmi rend teljesen azonos volt. Katonai sikerekkel sem igazolható kegyetlensége: mialatt a hadsereg Livóniában vesztegelt, a cár pedig Rosztovban imádkozott, a krími tatárok 1571-ben porig égették Moszkvát. Égő emberek taposták egymást a […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2021/06/30/tortenelem-rettegett-ivan-car-oroszorszag-szadizmus/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Miért éppen aranyat, ezüstöt és bronzot osztanak az olimpián?

Miért éppen aranyat, ezüstöt és bronzot osztanak az olimpián?

Az olimpia eredetileg egy atlétikai és vallási ünnep volt, amelyet Zeusz főisten tiszteletére rendeztek Olimpiában, …