2021. június 15., keddMa Jolán napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 351,00 Ft | USD: 289,00 Ft | CHF: 322,00 Ft
2021.06.15. Jolán Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 351,00 Ft | USD: 289,00 Ft | CHF: 322,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Valóban Károlyi Sándor árulása miatt született meg a szatmári béke?

Hirdetés

Valóban Károlyi Sándor árulása miatt született meg a szatmári béke?

Az elbukott szabadságharcok lezárását „menedzselő” vesztes hadvezérek és politikusok sorsa rendszerint az, hogy az utókor árulónak tekinti őket, és számos esetben a kudarc felelősségét is a nyakukba varrja. Így vált a világosi fegyverletétel után Görgei Artúr közellenséggé a magyar közvélemény szemében, és ugyanezen okból kifolyólag bélyegezte meg a közemlékezet a Rákóczi-szabadságharc generálisát, Károlyi Sándort is. Mint ismeretes, a kurucok részéről Károlyi volt a kulcsfigurája azoknak a tárgyalásoknak, amelyek a „vezérlő fejedelem” akarata ellenére 1711 tavaszán a majtényi fegyverletételhez és a szatmári békéhez vezettek. A kuruc generális a szabadságharc bukása után magas katonai rangot, grófi címet és birtokokat nyert a bécsi udvartól, a bőkezű jutalom pedig okot szolgáltatott arra, hogy Károlyiban sokan Rákóczi elárulóját lássák. De megfelel-e ez a ma is élő vélekedés a történelmi tényeknek? Károlyi Sándort valóban személyes érdekei vezérelték a béketárgyalások során? Milyenek voltak a kurucok győzelmi esélyei a fegyverletétel idején? Jelen írás a szatmári béke megkötésének 310. évfordulóján ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni.

Keskeny mezsgyén árulás és honmentés között

A szabadságharc után száműzetésbe vonuló II. Rákóczi Ferenc egyértelműen Károlyi Sándort tette felelőssé a vereségért, hitszegéssel és hazaárulással vádolva meg egykori tábornokát. Forgách Simon kuruc generális, aki Rákóczihoz hasonlóan az emigrációt választotta 1711 tavaszán, emlékiratában az ígért javakkal, Károlyi „kapzsiságával” magyarázta a szatmári béke megszületését. Tekintettel arra, hogy a Rákóczi-szabadságharc lezárásával egy közel két évszázadig tartó, pusztító háborús időszak ért véget Magyarországon, a későbbi történetírók kedvezőbben ítélték meg a békekötést, ám Károlyi negatív megítélésén ez kevéssé javított. Bár a modern történettudományt már professzionálisabb, elfogulatlanabb szemléletmód jellemzi, Károlyi Sándor mégsem tudott teljesen szabadulni a bűnbak szerepéből. Kalmár János történész megfogalmazása szerint a

képletes értelemben vett bíróság a korábbi súlyos ítéletét időközben enyhébbre változtatta ugyan, egykori „elítéltjét” továbbra is vétkesnek tekinti.

Hirdetés

Ez a megállapítás a közemlékezetben élő Károlyi-képre is igaz.

Károlyi kedvezőtlen megítélése persze valahol érthető, hiszen az 1711 tavaszán felvállalt politikai szerepben végső soron feladta a nemzeti függetlenség magasztos célját. Az is a generális ellen szól, hogy a békekötést megelőző hetekben az akkor már Lengyelországban tartózkodó fejedelem utasítása ellenére cselekedett. Március végén Rákóczi a kancellárját, Ráday Pált bízta meg azzal, hogy tárgyaljon a labanc hadak magyarországi főparancsnokával, Pálffy János horvát bánnal. Károlyi azonban a fejedelmi parancs ellenére összehívta a kuruc rendi országgyűlést, folytatta egyeztetéseit Pálffyval, majd elérte, hogy a szabadságharc megmaradt erői április 30-án a majtényi síkon letegyék a fegyvert. Az sem vet rá jó fényt, hogy Rákóczival való utolsó találkozása előtt már hűségesküt tett I. József királyra, erről viszont nem tájékoztatta a fejedelmet. „Önjáró” politikusként Károlyi tehát – szükségszerűen – vékony mezsgyén járt a haza elárulása és szolgálata között. Cselekedeteit az alapján ítélhetjük meg, hogy a szatmári béke milyen körülmények között született meg, illetőleg milyen feltételeket tartalmazott.

A végkimerülés határán túl

A Rákóczi-szabadságharcot a nemzeti emlékezet természetszerűen dicsőséges, epikus küzdelemként őrizte meg, a valóságban azonban a kurucok sohasem voltak egyenrangú ellenfelei a Habsburgoknak és az őket támogató labancoknak. Bár nekik kedvezett, hogy a szabadságharc idején a birodalom főerőit lekötötte egy nagy európai konfliktus – a spanyol örökösödési háború –, a győzelmet még a „hátországban” maradt „tartalékos” császári erők ellen sem sikerült kivívniuk. A török kor során elpusztított Magyarország erőforrásaira támaszkodva Rákóczi csupán elnyújtani tudta a Habsburgok elleni küzdelmet, megnyerni nem.

II. Rákóczi Ferenc

II. Rákóczi Ferenc

Fotó: Wikipédia

A kuruc győzelem – addig is csupán halvány – esélye az 1708-as trencséni vereséggel veszett el végérvényesen. Rákócziék a kudarc után már nem tudtak támadó hadjáratot indítani, nehézségeiket pedig tovább fokozta, hogy 1709-ben pestisjárvány söpört végig az országon. Időközben labanc kézre került a Dunántúl, az Alföld jelentős hányada, majd Erdély is, vagyis a kurucok fokozatosan visszaszorultak az északkeleti országrészbe, ahonnan Rákóczi mozgalma 1703-ban elindult. A helyzet olyannyira reménytelennek látszott, hogy 1711 januárjában a fejedelem fegyverszünetet kötött, majd Lengyelországba távozott, hogy megpróbáljon külső segítséget szerezni a háború folytatásához. Mint ismeretes, ezután soha többet nem lépett magyar földre. Rákóczi elutazása előtt Károlyi Sándort nevezte ki a kuruc hadak fővezérének. A generális ennek köszönhetően kezdhetett Pálffy Jánossal tárgyalásokat, amelyeket aztán „a saját szakállára” a leváltása után is folytatott.

Az események valódi kulcsfigurája

Bár a történelmi emlékezet Károlyit emelte […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2021/05/07/szatmari-beke-rakoczi-szabadsagharc-karolyi-sandor-palffy-janos-elso-jozsef-habsburg/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Kitiltják a dolmányos varjakat a budai Várból

Kitiltják a dolmányos varjakat a budai Várból

Hadat üzent a dolmányos varjaknak a Budavári Önkormányzat, méghozzá különös módon: egész egyszerűen kitiltják őket …