2021. szeptember 28., keddMa Vencel napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 359,00 Ft | USD: 307,00 Ft | CHF: 331,00 Ft
2021.09.28. Vencel Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 359,00 Ft | USD: 307,00 Ft | CHF: 331,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Valóban a tudomány mártírja volt Giordano Bruno?

Hirdetés

Valóban a tudomány mártírja volt Giordano Bruno?

A római katolikus egyháznak négyszáz éve újra meg újra a fejére olvassák, hogy megégette Giordano Brunót. Verset írt róla Algernon Charles Swinburne, Czesław Miłosz és Heather McHugh, felbukkant James Joyce, Morris West és Alekszandr Melentyevics Volkov regényeiben, szobrot állítottak neki Rómában és Berlinben. Elneveztek róla tudományos alapítványt, ausztrál rádióadót, a Hold egyik kráterét és egy aszteroidát. Az ő emlékét idézi fel az Avenged Sevenfold rockegyüttes Roman Sky című, 2016-ban készített dala is. De vajon valóban tudományos eredményei miatt égették el elevenen 1600. február 17-én a római Campo de’ Fiori téren?

Giordano Bruno

Giordano Bruno

Fotó: Leemage / Getty Images Hungary

A Nápoly melletti Nolában született 1548 januárjában vagy februárjában egy katona családjában. Filippo Bruno névre keresztelték, a Giordano nevet egyik tanára tiszteletére vette fel, amikor tizenhét éves korában belépett a dominikánus szerzetesrendbe. Huszonnégy évesen pappá szentelték. Már fiatalon híressé vált rendkívüli memóriájáról, és emlékezetfejlesztő gyakorlatait Rómában is bemutatta V. Pius pápa előtt. Csakhogy a Szentháromság-tannal kapcsolatos kétségei és ariánus nézetei miatt gyakran összekülönbözött elöljáróival.

Hirdetés

Amikor az árnyékszéken felfedezték Erasmus egyik tiltott könyvét, amelyet ő rejtett oda, eljárás indult ellene. Ezt nem várta meg, ledobta szerzetesi öltözékét, és elszökött. Ettől kezdve sehol sem tudott megtelepedni, és mindenhol mindenkit magára haragított.

Itália, Franciaország, Anglia (1576–1585)

Előbb Genovába, majd Padovába utazott, ahol újra dominikánus viseletet öltött. Dél-Franciaországon keresztül 1579-ben megérkezett Genfbe. A történészek vitatják, hogy vajon áttért-e a kálvinista vallásra, vagy sem, de nem valószínű, hogy katolikusként bekerülhetett volna a neve a Genfi Egyetem rektori nagykönyvébe. Amikor egy röpiratban heves támadást intézett a köztiszteletben álló Antoine de la Faye professzor ellen, letartóztatták, s hamarosan távoznia kellett. Önironikusan „semelyik akadémia akadémikusának” nevezte magát,

akit undok embernek hívnak.

Franciaországban először Lyonban és Toulouse-ban tanított, majd 1581-ben Párizsba utazott, ahol teológiai előadásaival és mnemotechnikai, vagyis emlékezést segítő módszereivel tett szert hírnévre. III. Henrik király is felfigyelt rá, s meghívta udvarába. Több könyvet is publikált az emlékezés fejlesztéséről.

1583-ban a francia nagykövet vendégeként Angliába utazott. Itt tette közzé kozmológiai értekezéseit, és előadásokat tartott az Oxfordi Egyetemen. Ekkor fejtette ki, hogy a világegyetem végtelen, ez a gondolat azonban már felbukkant Thomas Digges angol csillagász 1576-ban kiadott írásaiban, akárcsak Nicolas Cusanus 15. századi német tudós műveiben. Inkább arrogáns stílusával, túlzott magabiztosságával szerzett ellenségeket magának, mint tanaival. Az Oxfordi Egyetem professzorait például „ostoba faunoknak és tudatlan szamaraknak” nevezte. Ugyanakkor félreértette Kopernikusz könyvét, és

azt állította, hogy a Hold is a Nap körül kering.

Egyes angol történészek szerint a francia nagykövetség vendégeként katolikusellenes kémtevékenységet is vállalt Sir Francis Walsingham államtitkár, I. Erzsébet biztonsági szolgálata vezetőjének alkalmazásában. De hiába írt dicshimnuszokat a királynőhöz, távoznia kellett.

Párizs, Németföld, Itália (1585–1592)

1585-ben visszatért Párizsba. Egy háromnaposra tervezett nyilvános disputája már az első nap botrányba fulladt, mert Arisztotelészt „a filozófusi tudatlanság istenének” nevezte. Fabrizio Mordente matematikus ellen A győzelmes idióta címmel készített gúnyiratot. A nagy hatalmú Guise család azonban a tudós védelmére kelt, s Brunónak 1586-ban távoznia kellett.

Ezúttal a Német-római Császárságot utazta be. Tanított a kálvinista Marburgban, ahol „a római teológia doktoraként” mutatkozott be, majd Wittenbergben, ahol áttért az evangélikus hitre, és Luthert dicsőítette. 1585-ben Prágába ment, ahol 300 tallér jutalmat kapott II. Rudolf császártól – egyesek szerint azért, hogy gyorsabban távozhasson. Tübingenben szűkmarkúbbak voltak vele, ott csak 

4 tallért ajánlottak fel a távozása fejében.

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2021/09/13/tortenelem-giordano-bruno-katolikus-egyhaz-tudomany/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Mozart zenéje enyhíti az epilepsziát

Mozart zenéje enyhíti az epilepsziát

A Mozart-hatás 1993-ban bukkant fel először a Nature hasábjain, akkor úgy gondolták, hogy okosabb lesz tőle, …