Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Miközben a Föld népessége 70 millió fővel gyarapodott 2025-ben, addig Magyarország októberben történelmet írt, és átlépett (alábukott) a 9,5 milliós lélekszám alá – pedig 2010-ben még 10 millióan voltunk. A trend évtizedek óta, rendületlenül tart lefelé, és megállíthatatlanul fogy a magyar. 2025 áprilisában például 14 százalékkal (!) kevesebb baba született, mint egy évvel korábban.
Ma, január 1-jén pedig különösen kevesen születnek, nemcsak a tendencia miatt, hanem azért is, mert az év 365 napja közül hagyományosan (évtizedek óta, következetesen) az újév napján születik a legkevesebb gyerek. A jeles napot a karácsony három napja követi, majd a halottak napja, október 23. és május 1-je következik. Utóbbit az magyarázza, hogy 1990-ig kötelező ünnep- és munkaszüneti nap volt a szocialista Magyarországon. De ott van még a „látványosan kevesen születnek” napok között április 1-je is, amit vélhetően a gyereküknek „bolondok napja” stigmát kerülni kívánó szülők intézhetnek el. Na de hogyan létezik, hogy ide-oda tologatható a születésnap?
Természetes szülésnél nincs naptári kalkulálás, időzítés. Amióta világ a világ, a természet, az isten, a szellemek, az anya és a magzat (ki minek tudta be) döntötték el, mikor jön világra az új teremtmény. Aztán az orvosok kezükbe vették az ügyet, és a 20. század második felében az otthonokból kórházakba (!) került át a nagy esemény, és innentől minden megváltozott. Az orvosi felügyeletért és a higiéniáért cserébe alkalmazkodni kellett az orvosok és a személyzet munkaidejéhez. Az egykor életmentő beavatkozásként indult császármetszés rohamos elterjedésével már az 1990-es években is,
de a 2000-es évekre már tömegesen tervezni kezdték a szülések időpontját.
Munkabeosztások, ügyeleti rendszer, állami ünnepek, karácsony, újév. Mind fontos tényezővé vált. Az orvosok bizonyos esetekben mesterségesen indítják a szülést (oxitocinnal), hogy az hétköznap történjen, amikor a teljes kórházi személyzet rendelkezésre áll. Aminek az lett a következménye, hogy a napok között természetesen eloszlott születések száma megritkult a hétvégeken és az ünnepnapokon.
Új év, új kezdet, új élet, vajon ki lesz az új év első babája? Még sincs tolongás. Újszülöttek körében a legkevésbé „népszerű” a január 1-je. Évtizedek óta, következetesen és szignifikánsan kerülik az újév napját. 2010 és 2020 között például a 50 százalékkal kevesebben jöttek a világra (2076) az év első napján, mint, mondjuk, szeptember 18-án (3277). De egy egyszerű hétvégén is jellemzően 30–40 százalékkal visszaesik a születések száma. És ez nemcsak Magyarországon, hanem más, közepesen fejlett és fejlett országokban is egy jól dokumentált jelenség.
Júliustól szeptemberig tart a magyar baby boom
Érdekesen alakul a „legnépszerűbb” és „legnépszerűtlenebb” napok, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!