Döbbenetes dolog derült ki a legnagyobbak legnagyobbikáról, Shakespeare-ről, aki mutyiban katolikus lehetett, de ha nem ő, a testvére biztos. Ez azért is sokkoló, mert a család feje, John állítólag buzgó protestánsként élt, ami nem csoda, hisz az Erzsébet-kori Angliában komoly büntetéssel, akár halállal is járt, ha valaki katolikusnak vallotta magát.
Joan Shakespeare a nagy író 5 évvel fiatalabb húga, aki 30 évvel élte túl zseniális bátyját. Nem sokat hallani róla, de miért is kéne? Mert szült három (vagy négy?) gyereket? Vagy mert hozzáment egy nem túl módos kalapkereskedőhöz, aki miatt Joan Hartra változtatta szépen csengő nevét? Vagy mert rém izgalmas módon haláláig a családi házban élt?
Rejtélyes papír a kőműves zsebében
1757-ben a család egykori otthonában, a Stratford-upon-Avoni házban felújítási munkák kezdődtek és a gerendák között az egyik munkás rábukkant egy J. Shakespeare szignóval ellátott spirituális dokumentumra. Az irat azonban elveszett, de csak egy időre, mert 1790-ben újra előkerült és ekkor szerencsére készítettek róla egy máig meglévő átiratot. Ennek tanulmányozásába fogott a Bristoli Egyetem néhány kutatója és kiderült, a Shakespeare-család sötét titkokat rejt.
A szöveg a Szellemi Testamentum címen fut és az olasz A lélek végrendelete című irat angol nyelvű fordítása, amiben a szerző egyes szám első személyben fogadalmat tesz, hogy
jó katolikus halált hal, vagyis elfogadja sorsát és akaratát Istenéhez igazítja, megbűnhődik bűneiért és hálát ad az életért, amit kapott.
A kezdő „én, J. Shakespeare…” szavak miatt sokáig az a hipotézis élt, hogy John Shakespeare, a családfő írhatta, és ha így lett volna, akkor a vezért követve a Shakespeare-ek családilag lehettek titokban buzgó katolikusok. Nos, igaz, William Shakespeare műveiben nem találunk katolikus kritikát, pedig az akkori színművekbe sorjáztak az ilyen típusú megjegyzések az anglikán közönség nagy örömére. Csakhogy az szintén igaz, hogy az itáliai szöveg, A lélek végrendelete, aminek szerzője egy kanonok és gyóntatója, 1613-ban jelent meg, 12 évvel a családfő halála után. Így hát John nem írhatta, Joan viszont annál inkább. Az író öt évvel fiatalabb húga lehetett a család titkos katolikusa. Más írásos mű nem is maradt utána, csak ez a fordítás, pedig lehet, hogy egyebet is alkotott volna – a vér nem válik vízzé.
A vallásos szöveg írója ráadásul Szent Winifred oltalmába ajánlja magát, akitől a nők kértek akkoriban segítséget. Hogy mit állhatott ki akkoriban nőként Joan, arról a legtöbbet talán Virginia Woolf töprengett, egy esszéjében meg is örökítette, ami később a feministák Bibliája lett. Az 1929-ben megjelent Saját szobá ban Joan Judith néven az Erzsébet-kor elnyomott nőinek szimbóluma, aki hiába is akar írni, nem teheti. A Shakespeare’s sister című rész – igen, jól rémlik, ez később egy lányzenekar […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2025/09/01/william-shakespeare-rejtely-katolikus-protestans-globe/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!