2026. augusztus 9., vasárnapMa László napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 366,00 Ft | USD: 317,00 Ft | CHF: 391,00 Ft
2026.08.09. László Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 366,00 Ft | USD: 317,00 Ft | CHF: 391,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Új megközelítés borzolja a kedélyeket az idegen jelekkel kapcsolatban

Új megközelítés borzolja a kedélyeket az idegen jelekkel kapcsolatban

A földönkívüli intelligencia keresésére fókuszáló SETI (Search for Extraterrestrial Intelligence) programok eddigi rádiós felméréseinek túlnyomó többsége egy nagyon specifikus, 1,42 és 1,66 GHz közötti frekvenciatartományra összpontosított. Ezt a sávot a csillagászok „vízlyuknak” nevezik, mivel a hidrogén és a hidroxil – amelyek egyesülése alkotja a vizet – természetes rádióvonalai között helyezkedik el. A tudósok sokáig logikusnak tartották, hogy egy technológiailag fejlett civilizáció felismeri ezen elemek kozmikus jelentőségét, és ezen a viszonylag „csendes” csatornán próbál meg kommunikálni a világegyetemmel; ez azonban megeshet, még sincs így, mivel mindeddig nem jártunk sikerrel – hívja fel a figyelmet az Eurekalert.

Járulékos csillagfogás

Egy új, a birminghami Nemzeti Csillagászati Találkozón bemutatott kutatás azonban arra világít rá, hogy a magasabb rádiófrekvenciák egy teljesen új, eddig kiaknázatlan utat nyithatnak meg az idegen technológiai nyomok (úgynevezett technoszignatúrák) keresésében. Louisa Mason, a Manchesteri Egyetem PhD-kutatója a chilei ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) rádióinterferométer archív adatait hívta segítségül, hogy elvégezze a teleszkóp történetének legelső SETI-felmérését.

Mason olyan meglévő adatokat elemzett, amelyeket eredetileg teljesen más csillagászati célokra gyűjtöttek. Kutatása alatt olyan rádiójeleket keresett, amelyek természetes asztrofizikai folyamatok helyett mesterséges, technológiai eredetre utalhatnak. „A SETI-kutatások évtizedeken át a rádióspektrum egy viszonylag kis szeletére koncentráltak. Arra voltunk kíváncsiak, mi történik, ha egy teljesen más tartományban nézünk szét” – magyarázta Mason, hozzátéve, hogy a milliméteres és szubmilliméteres rádiósávok a földönkívüli intelligencia kutatása szempontjából szinte teljesen feltérképezetlenek.

Bár Mason az ALMA úgynevezett 3-as sávjának két kis frekvenciaablakát megvizsgálva egyelőre nem talált technoszignatúra-jelölteket a mindössze négy archív megfigyelésben, a munka bizonyította: a magas frekvenciás rádiótávcsöveknek igenis helyük van a jövő SETI-programjaiban.

A kutatás ráadásul egy másik, talán még ennél is izgalmasabb felfedezést is hozott, rávilágítva egy eddig figyelmen kívül hagyott lehetőségre. Amikor a csillagászok egy teleszkópot egy adott célpontra irányítanak, a műszer látómezejébe rengeteg más, háttérben lévő csillag is bekerül. Ezt a „járulékos csillagfogást” a kutatók eddig hagyományos katalógusok, például a Gaia űrtávcső adatai alapján becsülték meg. Mason azonban a Besançon Galaktikus Modellt hívta segítségül, amely a látómezőben lévő teljes csillagpopulációt képes megbecsülni, beleértve azokat is, amelyek túl távoliak vagy túl halványak ahhoz, hogy a meglévő, megbízható katalógusokban szerepeljenek.

Az eredmények megdöbbentőek lettek. Amikor ezt az új technikát alkalmazták egy korábbi, 1327 megfigyelésből álló SETI-felmérésre, a potenciálisan vizsgált csillagok becsült száma a Gaia által azonosított nagyjából 288 ezerről hirtelen több mint 6,1 millióra ugrott.

Amit eddig nem láttunk

Mason szerint ez a drasztikus ugrás sokkal reálisabb képet ad arról, hogy a galaxis mekkora részét vizsgálták már át valójában technoszignatúrák után kutatva.

„A munka egyik legizgalmasabb része annak felismerése, hogy valójában sokkal több csillagot vizsgáltunk már meg, mint azt eredetileg gondoltuk” – emelte ki a kutató. „Még egy nagyon apró megfigyelés is hatalmas számú és sokféleségű csillagot foglalhat magában, amelyeket talán sosem állt szándékunkban tanulmányozni. A magas frekvenciájú megfigyelések és a galaktikus szimulációk ötvözésével sokkal pontosabban megérthetjük, hogy valójában mit is vizsgáltunk már át, és merre kellene legközelebb keresgélnünk.”

A kutató (aki a tanulmányt Michael Garrett professzorral, valamint Dr. Andrew Siemionnal és Dr. Kelvin Wandiával közösen jegyzi) emellett leszögezte: egyetlen technoszignatúra-jelölt hiánya természetesen nem jelenti azt, hogy nem létezik intelligens élet a világegyetemben. Mindössze arról van szó, hogy ebben a szűk frekvenciatartományban nem találtak megfelelő jelölteket.

A csapat […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/2026/07/29/seti-uj-kutatas-foldonkivuli-intelligencia-radiojelek/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Kiderült, miért vitte át Hannibál az elefántjait az Alpokon, és az is, hogy merre mentek

A karthágóiak először az első pun háború (i. e. 264-241) alatt támaszkodtak elefántokra a csatában, …