A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben (HUN-REN KOKI) Nyiri Gábor és kutatócsoportja már több mint 10 éve foglalkoznak annak felderítésével, hogy az agytörzsnek milyen funkciói vannak – ebben a témában ez már a harmadik publikációjuk a Science folyóiratban. Agyunk összetett idegrendszeri tevékenysége során folyamatosan fürkészi, hogy élményeink hasznosak vagy károsak számunkra, illetve milyen potenciális veszélyeket rejt környezetünk, és merre vannak menekülőutak.
Egy 2019-ben megjelent tanulmányban Nyiriék azonosították az egyik legjelentősebb olyan agytörzsi serkentő idegsejt-populációt, ami a rossz élmények átélésében alapvető fontosságú. Ezek a sejtek negatív élményt és agressziót váltottak ki. Most megjelent tanulmányukban Zichó Krisztián és munkatársai, a HUN-REN KOKI kutatói Nyiri Gábor vezetésével felfedeztek egy másik, eddig ismeretlen agyterületet, ami a korábbival ellentétben kellemes élményt vált ki, és ezzel segíti a pozitív döntések meghozatalát.
Jó/rossz hangulat az agyban
Mostanáig az volt biztos, hogy az agytörzs modulátoros szerepet tölt be, vagyis módosíthatja, szabályozhatja az autonóm idegrendszeri funkciókat, például a légzést. Nyiri Gáborék munkája nyomán viszont egyre világosabb, hogy vannak az agytörzsben olyan sejtek is, amik gyors jelátvitel segítségével a legmagasabb idegrendszeri folyamatokat, így a tanulási, emlékezési és döntéshozatali folyamatokat is képesek szabályozni.
Az emlősök agyában a laterális habenula (egy agykéreg alatti struktúra a köztiagyban) kulcsszerepet játszik az érzelmek feldolgozásában és a motivációs folyamatok irányításában. Ha ez a terület aktivizálódik, negatív érzelmek jelennek meg, túlaktiválódása pedig szorongáshoz vagy depresszióhoz vezethet.
Viszont ha a laterális habenula gátlódik, akkor olyan pozitív érzelmeket válthat ki, amik fontosak lehetnek az örömérzet kialakulásában vagy a hangulatzavarok kezelésében
– tudtuk meg Nyiritől, aki egy korábbi interjúban úgy nyilatkozott: céljuk a depresszióért és a negatív élményekért felelős sejtek megtalálása, azonosítása és receptoraik definiálása.

Mi lehet tehát a rossz érzések természetes gátlása az agyban? Mi gátolhatja a laterális habenulát? Hogy lehet a depressziót oldani olyan sejtekkel, amik gátló jelátvivő anyagot használnak? Ebben sikerült most nagy előrelépést elérni.
Az újonnan felfedezett agyi régió erős gátlást biztosít a laterális habenula számára, ami így pozitív élményt okozhat. Ezt az agytörzsi magot az elhelyezkedése alapján szubventrikuláris tegmentumnak (SVTg) neveztük el, majd szerepét számos idegrendszeri folyamatban vizsgáltuk svájci és más magyar kutatócsoportokkal közösen
– fűzi hozzá.
Vírusos egerek
A kutatásban speciálisan módosított vírusokat használtak, mert ezeket pontosan meg lehet tervezni, és azt is meg lehet mondani nekik, mit csináljanak, milyen fehérjét fejezzenek ki. „A sejtekben expresszálják saját genetikai állományukat: bemennek, megfertőzik a sejtet, de nem tudnak szaporodni, elszabadulni, mert ezek módosított, nem természetes vírusok. Ugyanakkor képesek átírni a saját genetikai állományukat és az ebből származó fehérjéket a sejtek felszínére juttatni.”
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!