2024. június 22., szombatMa Paulina napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 397,00 Ft | USD: 371,00 Ft | CHF: 416,00 Ft
2024.06.22. Paulina Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 397,00 Ft | USD: 371,00 Ft | CHF: 416,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / „Úgy terjed a magány, mint a pestis”

Hirdetés

„Úgy terjed a magány, mint a pestis”

Ha egészséges életmódról van szó, rögtön a táplálkozásra, a mozgásra vagy a káros szenvedélyek mellőzésére gondolunk. A testi-lelki jóllétünk azonban bio-, pszicho- és szociális tényezők összességén múlik. Mindez azt jelenti, hogy az sem mindegy: milyen kapcsolati hálóval rendelkezünk, a körülöttünk lévő emberek meghatározó szerepet játszanak egészségünk megőrzésében.

„Ez a tényező gyakran fontosabb az egészségünk szempontjából, mint az, hogy egyébként mennyi pénzünk van a prevencióra, a gyógyszerre vagy a kezelésre, esetleg dohányoztunk-e, odafigyeltünk-e a táplálkozásra” – mondta az Index megkeresésére Dávid Beáta egyetemi tanár, szociológus. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének igazgatója, valamint a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Szociológiai Intézetének tudományos tanácsadója kiemelte azt is, hogy a minket körülvevő kapcsolati háló két szinten is meghatározó szereppel bír:

  • Mentális megközelítésből növeli a valahová tartozás érzését, ha van valaki mellettünk, akkor azt érezhetjük, hogy fontosak vagyunk, van értelme meggyógyulni, illetve a másik oldalról: van kiről gondoskodni, van, aki számít ránk
  • Ott van ugyanakkor a testi szempont is. Többek között szívbetegek körében készült vizsgálatok bizonyítják, hogy kórházba kerülés esetén hamarabb felépül az, aki körül van egy támogató környezet, legyen szó családtagokról, sorstársakról. Természetesen az is mérvadó, hogy a hétköznapokban kik veszik körül az embert, van-e valaki, aki tükröt tartson, aki szól, ha orvoshoz kellene menni, odaadja a gyógyszert, egyszóval odafigyel ránk, gondoskodik rólunk.

Egyedül nem megy

A közösségi szükségleteinknek mindenképpen több szintje van, a szakemberek ezt jellemzően koncentrikusan bővülő körökkel ábrázolják, így tett Dávid Beáta is.

körábra

Hirdetés

Fotó: Németh Emília / Index

Az elsődleges szocializációs közeg természetesen a család, amely nagy hatással van arra, miként alakulnak a későbbi kapcsolataink. Az egyes körök kivétel nélkül az egyén társadalmi integrációját segítik. Mindegyikre szükség van, mert mindegyiknek más funkciója van, hosszú távon az lesz jó helyzetben, aki az összes körből fel tud mutatni valakit. Csak egy példa: önkénteskedni, jótékonykodni, civil szerepet vállalni is azok tudnak jól, akiket a belső hagymahéjak megtartanak, támogatnak.

„Érdemes tehát ebben a struktúrában gondolkodni, az egyes köröket nem kellene átugrani. Ugyan tanúi vagyunk most egy olyan modernizációs folyamatnak, ahol a barátok felértékelődnek a családtagokhoz képest, de a már említett testi-lelki jólléthez minden egyes szintre nagy szükségünk van, elengedni egyiket sem szabad. Jó bizonyíték volt erre a koronavírus-járvány időszaka, amikor a barátok egyik napról a másikra eltűntek, és mivel az utóbbi években leépített családtagok sem álltak rendelkezésre, sokan kifejezetten rossz mentális állapotba kerültek” – fejtette ki az egyetemi tanár, megjegyezve, hogy a széthúzás helyett inkább az összetartásra, ha úgy tetszik: a társadalmi szövet erősítésére kellene törekedni.

„Összetartóbb társadalom, egészségesebb egyén” – foglalta össze.

Hazánkban különösen rossz a helyzet

Dávid Beáta szerzőtársával, Lukács Ágnessel egy tanulmányt is készített a témában a Falus András immunológus, akadémikus és Melicher Dóra szerkesztette Sokszínű egészségtudatosság: Értsd, csináld, szeresd című kiadványba.

Ebben részletesen kifejtik, hogy a társadalmi tőke mérőszámai alapján a skandináv országok – Dánia, Norvégia, Svédország –, illetve Svájc és Hollandia áll a lista élén. Leggyengébben a posztszocialista országok – Ukrajna, Bulgária, Horvátország, Magyarország, Lettország – teljesítenek, de Görögország sem áll túl fényesen. A közösségi-közéleti mutató hazánkban és Romániában különösen gyenge.

A magyarázat – Utasi Ágnest idézve – abban keresendő, hogy utóbbi országok – köztük hazánk – sok konfliktust megélt, forráshiányos országok, amelyek nélkülözték a harmonikus gazdasági és társadalmi fejlődést, gátat szabva a közösségi-közéleti részvétel megerősödésének.

A HUN-REN tudományos tanácsadója szerint ahhoz, hogy megértsük ezt a jelenséget, értenünk kell azt is, pontosan mit jelent a társadalmi tőke kifejezés. Ugyan ezt a fogalmat sokféleképpen definiálják, az alábbiakat mindenképpen meg kell említeni:

  • Az egyik fő elem a bizalom: mennyire bízunk a másikban, az intézményekben, a tudományban és a politikában. Magyarországon e tekintetben rossz a helyzet, borúsak a percepcióink, még akkor is, ha a gyakorlatban sokszor pozitív tapasztalatokról is be tudunk számolni.
  • Szintén ide tartozik, hogy milyenek a szomszédsági kapcsolataink. Mennyire ismerjük azokat, akik körülöttünk élnek, mennyire figyelünk, segítünk egymásnak, van-e összetartozás-érzés a közösségben?
  • Ugyancsak számít, hogy milyen arányban megyünk el szavazni. Ez az, ami megmutatja, hogy mennyire hisszük el: az ország alakulása rajtunk is múlik.
  • A társadalmi tőke meghatározó eleme továbbá az egyházi, illetve a civil aktivitás, többek között az is, hogy mennyit jótékonykodunk, önkénteskedünk, vagyis mennyire lépünk ki a saját kis önző mindennapjainkból, és segítünk másoknak, akár ismeretlenül is.

„A rendszerváltás után volt egy kegyelmi pillanat, amikor ez utóbbi tevékenység szárnyra kapott, de néhány év elteltével az ilyen típusú kezdeményezések részben el is haltak, újak pedig nem születtek. Már nem érezzük ennek fontosságát, pedig az egészségünk szempontjából ennek is nagy jelentősége lenne. Fontos lenne legalább a fiatalokat ilyen irányba terelni, megtanítani nekik, hogy a másokkal jót tenni számukra is pozitív hozadékkal jár. Vannak olyan munkahelyek, amelyek próbálnak ez ügyben tenni, de egyelőre ezek száma elenyésző, hazánkban még nincs ennek kialakult kultúrája” – mutatott rá az egyetemi tanár.

Magánykórban szenvedünk

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/2024/05/31/holnaptol-egeszseges-eletmod-magany-tarsadalom/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Ettől változhat meg a folyók áramlási iránya

A folyók mindenféle furcsa dolgot művelnek, a visszafelé áramlástól kezdve az irányváltoztatásig, és néha ezeket …