2023. január 30., hétfőMa Martina napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 391,00 Ft | USD: 359,00 Ft | CHF: 391,00 Ft
2023.01.30. Martina Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 391,00 Ft | USD: 359,00 Ft | CHF: 391,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Tudjuk már, mi a háború tökéletes ellenszere

Hirdetés

Tudjuk már, mi a háború tökéletes ellenszere

Az emberiség történelme véres háborúk végeláthatatlan története, és nincs és talán soha nem is volt még csak rövidebb időszak sem az évezredek során, amikor éppen ne dúlt volna valahol harc, összetűzés, csetepaté a Földön. Éppen ezért lehet meghökkentő, hogy etológusok szerint az ember alapvetően nem agresszív, sőt kifejezetten békés élőlény, és páratlan módon toleráns és együttműködésre kész más közösségekben élő embertársaival, ez a habitusa pedig kivételes a természetben. 

Velejéig békés és együttműködő, barátságos jámbor lélek lenne a Homo sapiens, aki elemózsiát visz az éhezőknek és vizet ád a szomjazóknak? Akkor mivel magyarázzuk a lassan egy éve dúló orosz–ukrán konfliktust, vagy a többi kíméletlen összetűzést, és a végtelen sok szenvedést-pusztítást? 

GettyImages-521166538

Fotó: Xia Yuan / Getty Images Hungary

Igen, az ember többnyire higgadt és nyugodt, állítják határozottan – a szűnni nem akaró háborús és politikai viszályok ellenére  a kutatók, de hozzáteszik, hogy a háborúzás egy kulturális agressziós forma, egy bennünk maradt csimpánztulajdonság, ezért csapunk össze időnként egy másik embercsoport tagjaival.

Hirdetés

Egészen pontosan attól vagyunk különlegesek, hogy nem minden esetben kelünk birokra embertársainkkal, ahogyan azt a csimpánzok teszik, akik találkozáskor a kisebb létszámú szomszédos fajtársaikat mindig megtámadják, ha pedig valamelyiküket elkapják, gyakran megkínozzák és meg is ölik (ám ha többen vannak az idegenek, akkor próbálnak csendben elsomfordálni). Úgy is mondhatnánk, hogy nem fordulhatna elő olyan eset, hogy az emberhez hasonlóan egykedvűen utazzon egy csimpánzcsapat a buszon, mert azonnal egymásnak esnének, és a BKV-zás garantáltan tömegverekedésbe torkollana. 

Senki sem várta

Egyetlen kivétel van csak az állatvilágban a csoportok közötti toleráns együttműködésre, méghozzá a másik legközelebbi rokonunknál, a bonobóknál. 1929-ben fedezték fel ezt a csimpánzhoz hasonló, de annál karcsúbb emberszabású majomfajt egy belgiumi múzeumban megvizsgált koponya alapján. Sokáig azt hitték, hogy a csontlelet egy fiatal csimpánzé, ám kiderült, hogy olyan jelentős különbség van testfelépítésükben, hogy

külön fajként sorolták be (Pan paniscus).

Lábaik viszonylag hosszúak, ajkaik rózsaszínűek, többük fején szétválasztott, hosszabb frizura díszeleg, és DNS-ük, a csimpánzhoz hasonlóan, 98 százalékban megegyezik az emberével, ráadásul zavarba ejtően pajzán közösségi életet élnek. 

Bonobók a lipcsei állatkertben 2013. november 27-én

Bonobók a lipcsei állatkertben 2013. november 27-én

Fotó: Hendrik Schmidt / picture alliance / Getty Images Hungary

Make love, not war!

Amikor Frans de Waal holland főemlőskutató az 1990-es évek derekán felfedezte, hogy a bonobók nemcsak utódnemzés céljából, hanem a konfliktusok elkerülésére, a feszültség levezetésére, sőt szimpla örömszerzésre is a szexet használják, és nem vetik meg a nőstény-nőstény és a hím-hím felállást sem, a tudóstársadalom és a közvélemény levegő után kapkodott. 

Kiderült, hogy nem túlzás azt mondani, hogy a bonobók kommunaszerű csoportokban élnek, amelyen belül bármikor és mindenki mindenkivel üzekedik, és nem csak egy hónapon keresztül, mint a csimpánzok a tüzelési időszakukban, hanem egész álló évben, évszakoktól függetlenül.

Hamar meg is kapták a bonobók a találó „hippi […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2023/01/16/tudjuk-mar-miert-haboruzik-az-ember/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

A csupasz test nem kiváltság, bármikor beszőrösödhetünk

A csupasz test nem kiváltság, bármikor beszőrösödhetünk

Ismerjük azt a franciásan hangzó mondókat, hogy pápül ápádo lábásző lekopottdemá nő? Akkor tudjuk, hogy …