Bár a csillagászatban a tudatos kutatás az elsődleges, a legnagyobb áttöréseket gyakran a véletlen szüli. Ben Sutlieff, a The Astrophysical Journal Letters folyóiratban megjelent tanulmány társvezetője, az Edinburghi Egyetem csillagásza is megerősítette, hogy eredetileg a rendszerben keringő Beta Pictoris b jelű bolygót szerették volna tüzetesebben megvizsgálni, hogy nyomon kövessék a pályamozgását és egyéb tulajdonságait. A felvételek elemzése közben azonban a kutatócsoport egy eddig ismeretlen, a fő célponttól elkülönülő objektumra lett figyelmes, amely egy teljesen új kutatási irányt nyitott meg számukra.
A felfedezést Markus Bonse, az Európai Déli Obszervatórium (ESO) németországi csillagásza is egy izgatott kérdéssel nyugtázta, amikor az adatok böngészése közben először észrevette a rendellenességet. Hogy megbizonyosodjanak az észlelésről, a csapat az ESO kiterjedt archívumához fordult, és az obszervatórium korábbi megfigyeléseit kezdték el átfésülni, írja a Phys.org.
Tízéves bújócska az adathalmazban
A nyomozás váratlan eredményt hozott: az újonnan azonosított Beta Pictoris d bolygó ugyanis több, akár tizenegy évvel ezelőtti felvételen is szerepelt, bár az egyiken épphogy csak kivehető volt a jóval nagyobb szomszédja vakító fénye mellett. „Úgy tűnik, a d-bolygó több mint egy évtizeden át bújócskázott velünk, és csak most mondhatjuk neki, hogy megvagy” – fogalmazott Jayne Birkby, az Oxfordi Egyetem csillagásza és a tanulmány társszerzője.
Ahhoz, hogy egy exobolygó felfedezését hivatalosan is megerősítsék, általában újabb célzott megfigyelésekre van szükség. A Beta Pictoris rendszert azonban a múltban már olyan kiterjedten tanulmányozták, hogy elegendő volt az ESO korábbi SPHERE nevű műszerének adatait, valamint a James Webb űrtávcső NIRCam eszközének archív felvételeit újraelemezni. Valentin Christiaens, a francia CEA Paris-Saclay kutatója szerint ez a módszer nemcsak izgalmas, de rávilágít arra is, hogy a hatalmas archívumok valószínűleg még rengeteg rejtett tudományos kincset tartogatnak.
A tőlünk nagyjából 63 fényévre található rendszerben a két korábban ismert planétához hasonlóan az új jövevény is egy gázóriás, akárcsak a mi Jupiterünk vagy Szaturnuszunk. A Beta Pictoris d pályája a két korábban ismert bolygó pályája között helyezkedik el. Míg az első két bolygó tömege nagyjából a Jupiter tízszerese, addig az új planéta mindössze 2,4 Jupiter-tömegű, ami a valaha közvetlenül leképezett legkisebb tömegű exobolygók egyikévé teszi. Az égitest ezenfelül viszonylag hideg is, aminek következtében a központi csillagához képest rendkívül halvány.
A közvetlen képalkotás – amikor egy objektum fényét lényegében közvetlenül leképezik – általában csak a rendkívül fényes planéták esetében működik, amelyek képesek kitűnni a csillaguk vakító ragyogásából.
Egy olyan halvány égitest közvetlen leképezése, mint amilyen a Beta Pictoris d, éppen ezért hatalmas technológiai bravúrnak számít.
A szakemberek kiemelték, hogy az újonnan felfedezett bolygó közel százszor halványabb, mint a rendszer híres b bolygója, amivel ez a valaha volt leghalványabb exobolygó, amit a Földről valaha is sikerült lencsevégre kapni. (Érdekesség, hogy a Sutlieff és Bonse által vezetett, az ESO Very Large Telescope (VLT) ERIS műszerét használó csapattal párhuzamosan egy független, Aidan Gibbs által vezetett kaliforniai kutatócsoport is felfedezte az égitestet a James Webb űrtávcső segítségével.)
A kirakós hiányzó darabja
A felfedezés tudományos jelentőségét tovább növeli, hogy a HR 8799 után a Beta Pictoris mindössze a második olyan rendszer, ahol kettőnél több bolygót sikerült közvetlenül leképezni.
A többszörös bolygórendszerek azért számítanak a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2026/07/20/beta-pictoris-d-exobolygo-felfedezes-foto/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!