Feljelentést tett a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága az ellen a helikopterpilóta ellen, aki a tatai Öreg-tó felett repült, és megriasztotta az ott telelő 45 ezer vadludat. A madarak nagy hangzavart keltve szálltak fel egyszerre, és amint lehetett, kisebb-nagyobb V-alakzatokba rendeződve keringtek a tó környékén.
A különös eset még 2021 novemberében történt, de akár most novemberben is megismétlődhet, ha egy pilóta nem tartja be a vadludak telelési időszakában október 1-től március 31-ig érvényes légügyi korlátozást. Ami azt jelenti, hogy bármilyen légi jármű legalább 460 méter magasságban repülhet csak a tó fölött.
Kihúznak, behúznak, majd elhúznak
Nincs még egy madárfaj, amelyik annyira látványos és hangos vonulásokat produkálna, mint a vadludak. Ezek a nagytestű vándormadarak Skandináviából, a szibériai tundráról, lengyel, cseh térségekből érkeznek hozzánk ősszel, számuk pedig novemberben éri el a csúcsot. Egyik kedvelt és védett pihenő- és telelőhelyük a tatai Öreg-tó,
ahol akár 55 ezren is összegyűlhetnek,
és a reggeli „kihúzásuk”, az esti visszajövetelük („behúzásuk”) lármásan pazar élményt nyújt nemcsak a megszállott ornitológusoknak. Nem csoda, ha minden évben fesztivált szerveznek a szezonális madárparadicsom köré. Idén november 30-án lesz a 24. Tatai Vadlúd Sokadalom, ami a rendezők szerint olyan ünnep, ahol a látványosságról és „a hangulatról a sok ezernyi vadlúd gondoskodik, a vendégek pedig mi, emberek vagyunk.”
A vadludak szó az őszi szezonban valójában 10 különböző fajt takar, legtöbb közülük a nagy lilik, a vetési lúd és a nyári lúd. Utóbbi nálunk is költ. Bámulatos képességek sorával tűnnek ki a madarak közül.
Nem éppen buta libák
Tavak, és folyóágak mentén élnek, hogy a ragadozók elöl könnyen bemenekülhessenek a vízbe, és ha már vízkedvelők, nem vetik meg a hínárféléket, a nádhajtásokat sem, de leginkább füvet legelnek. Ilyenkor ősszel pedig lecsapnak a betakarítás során szétszóródott kukoricaszemekre a szántóföldeken.
Addig maradnak északi költőhelyeiken, amíg le nem hűl az idő, elkezd fagyni a víz és akár 7 ezer kilométert is repülnek, hogy megtalálják téli szállásterületeiket. Az ide érkezők enyhe teleken végig a tatai Öreg-tónál (vagy a Fertő-tónál, a Körös-Maros közeli Kis-Sárréten, a Csanádi pusztákon) maradnak,
de ha jön a hó és a zimankó, akkor tovább állnak dél felé.
Magabiztosan vándorolnak országokon át, fejükben ugyanis precíz iránytű van, képesek érzékelni a Föld mágneses mezejét, meg tudják különböztetni az északi égtájat a délitől. Megjegyzik a tereptárgyak, folyók, tavak, partvonalak helyét és alakját, de a nap és a csillagok állása alapján is navigálnak.
A fiatalok szüleiket és más tapasztalt libákat követve tanulják meg és memorizálják a vándorlási útvonalakat.
Annak ellenére, hogy testesek, 50, de kedvező szélviszonyok mellett akár 70 kilométer/órás, vagy még nagyobb sebességgel képesek repülni. Nem siklanak, vitorláznak, mint a sasok, vagy a keselyűk, hanem erőteljes szárnycsapásokkal folyamatosan verdesve több mint 1000 kilométert is megtehetnek 24 óra alatt. A repülés azonban rengeteg energiájukat felemészti, ezért sokszor éjszaka kelnek útra, amikor a levegő nyugodtabb, nappal főleg akkor, ha hátszelük van, szembeszélben soha.
V, mint vadludak
Leghatékonyabb eneregiatakarékossági trükkjük az összehangolt V-alakzatban […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2024/11/14/vadludak-v-alakzat-aerodinamika/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!