Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az erdőtüzek az elmúlt években a világ egyik, ha nem a legsúlyosabb természeti veszélyforrásává váltak – szó szerint egyre égetőbb a probléma. Persze azt talán már senkinek sem kell túlságosan bemutatni, hogy a klímaváltozás következtében emelkedő hőmérséklet, a hosszabb száraz időszakok és az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek kedveznek a tüzek kialakulásának és gyors terjedésének.
Ugyanakkor nem csupán az éghajlat változása felelős a helyzet romlásáért, hanem az emberi tevékenység, a tájak átalakítása, a nem megfelelő földhasználat és az erdők kezelésének hiányossága szintén jelentős szerepet játszik abban, hogy a tüzek egyre pusztítóbbá válnak. A hagyományos tűzoltási módszerek azonban önmagukban nem elegendőek. A jövőben éppen ezért a hangsúlyt a kockázatok előzetes felmérésére, a megelőzésre és az úgynevezett tűztudatos stratégiák kidolgozására kell helyezni.
Mindez amiatt is lenne különösen fontos, mivel az erdőtüzekkel kapcsolatos adatok egyértelmű tendenciát mutatnak, és egyre gyakoribbak azok az események, amelyek korábban elképzelhetetlen mértékben okoznak pusztítást. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint az Európai Unióban évente átlagosan 3770 négyzetkilométernyi terület ég le.
A 2008 és 2023 közötti időszakban mintegy 45 ezer ember kényszerült elhagyni az otthonát az erdőtüzek miatt, miközben az éves gazdasági veszteségek elérik a 2,5 milliárd eurót.
2025 nyarán Európa az elmúlt húsz év legkiterjedtebb erdőtüzeit élte át a leégett terület nagysága alapján. Az Ibériai-félszigeten tomboló tüzek összesen 6720 négyzetkilométernyi területet pusztítottak el, ebből csak Spanyolországban 3930 négyzetkilométer égett le. A katasztrófák nyolc ember életét követelték. Emellett szinte nem telt el úgy nap, hogy ne érkeztek volna hírek Görögországból, ahol már nincsen olyan év, amikor ne pusztítana hatalamas kiterjedésű tűz a nyári időszakban. Az pedig ugyan a legkevesebb, de az egyre gyakrabban pusztító tüzek több tízezer ember nyaralását és utazását teheti tönkre az év ezen részében – és egyre gyakrabban a szezonon túlnyúlva is.
A világ másik felén, Chilében szintén rendkívül súlyos események történtek az elmúlt években. 2024 februárjában a Valparaíso és Vina del Mar térségét sújtó tűzvész 136 ember halálát okozta, és közel hétezer otthon semmisült meg. Ezt követően 2026 januárjában a Concepción és Penco térségében kialakult újabb tűz 21 ember életét követelte, miközben több mint kétezer lakóépület vált a lángok martalékává – írja a The Conversation.
A pirogeográfia szerepe fontosabb, mint valaha
Az ilyen katasztrófák megelőzéséhez alapvető fontosságú annak megértése, hogy milyen tényezők befolyásolják az erdőtüzek kialakulását, terjedését és pusztító erejét. Ezzel foglalkozik a pirogeográfia, amely a tüzek térbeli és időbeli viselkedését vizsgálja különböző léptékekben.
A modern kutatások két olyan technológiai megközelítést alkalmaznak, amelyek különösen hatékonyak az erdőtüzek hatásainak elemzésében. Az egyik a távérzékelés, amely műholdfelvételekre, hőkamerás érzékelőkre és légi megfigyelési rendszerekre épül. Ezek az eszközök lehetővé teszik ugyanis a korábbi tüzek hatásainak rekonstruálását, az új tüzek korai felismerését, valamint az aktív tűzesetek valós idejű nyomon követését is. A másik megközelítés a különféle szimulációs és előrejelző modellek alkalmazása. Ezek segítségével meghatározható, hogy egy adott tájszerkezet mennyire kedvez a tüzek kialakulásának és terjedésének, a kutatók pedig jobban megérthetik az erdőtüzek rendkívül összetett viselkedését.
A megszerzett ismereteket a területrendezésben és a földhasználati tervezésben is felhasználják annak érdekében, hogy
a települések és a természetes ökoszisztémák ellenállóbbá váljanak az egyre csak növekvő tűzveszéllyel szemben.
Az erdőtüzek nagyságának és hatásainak számszerűsítéséhez a kutatók műholdfelvételeket és fejlett elemzőeszközöket alkalmaznak. Az elemzések során két alapvető mutatót vizsgálnak, az intenzitást és a súlyosságot.
Az intenzitás azt fejezi ki, hogy a tűz mekkora energiát szabadít fel az égés során, vagyis milyen erővel ég. Ennek meghatározásával azonosíthatók a legforróbb, legveszélyesebb gócpontok. A súlyosság ezzel szemben azt méri, hogy a tűz milyen mértékű fizikai károkat hagy maga után. A műholdak különböző spektrális tartományokban készült felvételeinek elemzésével kimutatható a növényzet termelékenységének drasztikus csökkenése, amely jól jelzi, milyen nehezen képes regenerálódni az adott ökoszisztéma.
Jó példát szolgáltat erre a portugáliai Barroca Grande térségében 2025 augusztusában bekövetkezett tűz, illetve a Chilében 2026 januárjában pusztító erdőtűz. A NASA FIRMS hőkamerás adatait és az Európai Űrügynökség Copernicus Sentinel–3 műholdfelvételeit egyesítve a kutatók térben és időben is nyomon tudják követni a tűzeseményeket. A felvételek pedig drámai képet festenek, hiszen egyes füstoszlopok több száz kilométer hosszan nyúltak végig a légkörben. Az intenzitási adatok azt mutatták, hogy Chilében január 18-án a leégett teljes terület több mint 95 százaléka egyetlen nap alatt vált a lángok martalékává. Ez az úgynevezett robbanásszerű tűzviselkedés klasszikus példája, amikor a tűz olyan gyorsan terjed, hogy a hagyományos tűzoltási módszerek már képtelenek lépést tartani vele.
Annyi szerencsénk van, hogy ezek az elemzések fontos információkat szolgáltatnak a helyreállítási munkákhoz is. A kutatók ugyanis összevetik ezeket az adatokat az éghető növényzet típusával, a helyi időjárási viszonyokkal és a domborzati adottságokkal is. Ennek eredményeként pedig már olyan ökológiai helyreállítási terveket lehet kidolgozni, amelyek nemcsak a természet regenerációját segítik elő, hanem a mezőgazdasági területek jövőbeni ellenálló képességét is növelik. Legalábbis nagyon reméljük…
A […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2026/06/27/hoseg-kanikula-erdotuz-modszer-megoldas-klimavaltozas/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!